2022.május 17.
Paszkál, Ditmár, Rezeda
Facebook
Email
Nyomtat
Telegram

CSÉN vs. ÁSZN | Van másik út 5. rész

Van másik út néven indított műsort a Védett Társadalom Alapítvány. A tízrészesre tervezett sorozat a gyermekvédelem különböző aspektusait járja körbe közismert szakemberek segítségével, arra keresve választ, van-e valós veszély, amitől meg kell védenünk a mai gyerekeket szexuális nevelés terén, valamint bemutatja, hogy létezik LMBTQ-ideológiától mentes szexuális felvilágosítás is.
 
Az ötödik részben Antal-Ferencz Ildikó, a sorozat állandó műsorvezetője Hortobágyiné dr. Nagy Ágnessel, a Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK) alapító-vezetőjével, szakmai felelősével és Puskás Balázzsal, a Szalézi Intézmény Fenntartó gyermekvédelmi felelősével, a Szent István Intézet vezető kutatójával beszélgetett.
 
Az adás fő témája a SZÉK „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés (CSÉN) programja volt, melyet Ágnes mutatott be lelkesen és részletesen, valamint az Átfogó Szexuális Nevelési (ÁSZN) programok, amelyekről Balázs írt hiánypótló kritikai tanulmányt. Megtudtuk, hogy a közel 30 éve létező, közösségi finanszírozásból indult és azóta is szinte kizárólag önerőből fenntartott CSÉN program óriási siker-történet: a 12 osztályos tanterv 2013-tól a NAT kiemelt területeként bekerült a magyar köznevelésbe. Ez nemcsak egy szexuális nevelési program, hanem tágabb és komplexebb annál: felöleli mindazokat a témaköröket, amelyekről a formális oktatásban nincs szó, pedig az életben való sikeres elinduláshoz szükség lenne rájuk (barátság, szerelem, szexualitás, önismeret, kommunikáció, konfliktuskezelés, szeretet-nyelvek, férfi-női identitás, párválasztás, elköteleződés, szülés, hivatás, karrier, időskor, esélyegyenlőség, halál-gyász, értékek, önértékelés); kiemelt témakörük a felvilágosítás másként és a családtervezés. Míg az iskolai felvilágosítást sokkal inkább tananyagnak érzik a serdülők, az ő céljuk az, hogy eljusson a diákokhoz az az üzenet, hogy mindez róluk szól és életre szólóan érinti őket – vagyis egy pozitív testképen és keresztény tanításon alapuló szemléletmódot próbálnak átadni nekik. A program bemutatása során olyan szempontokat vettek végig mint módszertan, eszközök, oktatók, hitelesség, szülők bevonása, szavak, hit és értékrend fontossága.

Puskás Balázs, aki több egyházi iskolarendszerben is együttműködött a CSÉN bevezetésénél, egyrészt megerősítette-kiegészítette az előbbieket, másrészt ismertette az Átfogó Szexuális Nevelési programok kritikájáról szóló tanulmányában foglaltakat. Ez egy közel 70 éve létező megközelítés, melyet először Svédországban vezették be 1955-ben (azt követte Németország, Ausztria, Hollandia és Svájc, később a dél-európai országok, 2020-ban pedig az Unió 19 országában már kötelező, nyolcban – köztük Magyarországon – opcionális), mégis elég keveset tudunk róla. Például azt sem közismert, hogy hitelességéről meggyőző evidenciát felmutatni eddig nem sikerült (a szexuális élet kezdési időpontja és gyakorisága nem változott jelentősen a hatására, viszont nőtt az óvszerhasználat és a különböző fogamzásgátlók használata), vagyis az első verzió megbukott, globális bevezetése indokolatlan, sőt káros lenneEzt leplezendő, idővel megváltozott a programok célja: míg 1994-ben még a prevenció (terhesség, nemi betegség, korai szexuális kapcsolatok, promiszkuitás) volt előtérben (bár a genderegyenlőség mint kívánt cél, már akkor is megjelent), 20 év múlva, a 2010-es években az emberi jogi aspektus (különösen a tudáshoz való jog) vált elsődlegessé, a szexuális jólét/egészségmegőrzés immár másodlagos lett. Így az elsődleges mérce ma már nem az, hogy kevesebb-e a nem kívánt terhesség, abortusz vagy nemi betegség, hanem az, hogy a gyermekek/fiatalok megtanulják szabadon, gender-inkluzív módon, nyitottan, saját és mások örömére megélni szexualitásukat – akár annak kárára is, ami korábban az ÁSZN kimondott célja volt. Tehát a mai ÁSZN inkább ideológiai, mint szexuális jellegű, hiszen az emberi jogok területén tapasztalható paradigmaváltás (a szexuális orientációhoz és genderidentitáshoz való jog fontosabb a magánélethez, biztonsághoz, szabadsághoz való jognál) elérte a szexuális nevelést is. 

Vélemény, hozzászólás?

Kapcsolódó videók