Nem akaródznak működni az Oroszország elleni szankciók a Wall Street Journal szerint. Mutatjuk, mivel magyarázzák ezt.

Bő egy évvel a háború kitörése után, úgy tűnik, az Oroszországra kiszabott nyugati szankciók mégsem működnek elég hatékonyan. Ennek egyik fő oka pedig, hogy a vártnál sokkal kevésbé bizonyult hatékonynak az USÁ-nak és szövetségeseinek azon képessége, hogy ők diktálják a globális kereskedelmi áramlásokat a csúcstechnológiás termékek, például a mikrochipek vagy az úgynevezett félvezetők esetében – írja a Wall Street Journal.

A portál szerint míg az Egyesült Államokból, az Európai Unióból és Japánból származó félvezetők, gépek és egyéb berendezések Oroszországba történő exportja meredeken visszaesett, addig a szankciókhoz szkeptikusan álló ázsiai és közel-keleti országokban – például Kínában, Törökországban és Hongkongban – működő cégek továbbra is kínálnak efféle árukat Oroszországnak. Mind az orosz vámügyi adatok, mind a Kínából, Törökországból vagy más érintett országokból származó adatok azt erősítik meg, hogy a csúcstechnológiás termékek kereskedelmi forgalma 2022 eleje óta átrendeződött.

E tekintetben pedig az USA és az EU számára különösen Kína jelent hatalmas dilemmát.

Mekkora Kína chip-potenciálja?

Kína a Föld legnagyobb chipfelhasználója, a világtermelés 45 százaléka itt kerül beépítésre. A távol-keleti óriás 2021-ben chipvásárlásra 432 milliárd dollárt költött, ez több, mint az évi kínai kőolaj- és gabonabehozatal összesített értéke. Ennek zömét okostelefonba, számítógépekbe, autókba építik be, persze a polgári felhasználással nincs is semmi baj. A gond ott kezdődik, hogy az amerikai vállalatok és néhány külföldi cég is nemtörődöm módon, csak a profitot szem előtt tartva, a legfejlettebb elektronikai alkatrészekkel látják el a feltörekvő államot, amelynek szándékai az amerikaiak szerint nem mindig békések. A Kína kezébe került fejlett chipek egy része rakéták irányzójába, drónokba vagy éppen hiperszonikus fegyverekbe került.

„A technológiai szankciók további fokozása sikerrel járhat, ám az is könnyen megeshet, hogy mindez egyszerűen arra készteti majd Kínát, hogy tovább növelje az Oroszországnak nyújtott segítséget – jegyzi meg a portál. – Ha megpróbáljuk teljesen elfojtani a Kínából érkező félvezető-szállítmányokat, az akár működhet, ugyanakkor vissza is üthet, és még jobban megronthatja az amúgy is feszült kínai-amerikai kapcsolatokat” – világít rá a dilemmára a cikk.

A fejlett világ kereskedelmi partnereitől Oroszországba irányuló export mértéke 2022 februárja óta csökken.

A Németországból érkező havi orosz export – dollárban kifejezve – körülbelül 60 százalékkal, míg az olaszországi és japán export 30 százalékkal esett vissza.

Törökország és Kína nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz

A fenti adatokkal szemben a Törökországból Oroszországba érkező export azonban nagyjából megduplázódott – körülbelül havi 1 milliárd dollárra tehető –, ami valamivel nagyobb összeg, mint amennyit Olaszország szállított a háború előtt az oroszoknak. Törökország az ENSZ adatai szerint 2021-ben körülbelül 831 millió dollár értékben importált tranzisztorokat, diódákat és hasonló félvezetőket, és ebből körülbelül 79 000 dollár értékben exportált Oroszországba. 2022-ben közel 1,7 milliárd dollárt importált, amelyből 3,2 millió dollár értékben exportált Oroszországba.

A CEIC adatai szerint a Kínából érkező szállítmányok decemberben közel 9 milliárd dollárt értek el, szemben a 2021-es utolsó negyedévi átlaggal, amely havi 6,7 milliárd dollár volt. A háztartási készülékek és katonai hardverek áramellátására egyaránt használt – azaz kettős felhasználású termékek például a félvezetők – kereskedelme különösen élénk volt.

Forrás:Mandiner