A BRICS-országok India elnöksége alatt újabb lépést tettek egy önállóbb, technológiaalapú pénzügyi és kereskedelmi infrastruktúra kialakítása felé. A cél ezúttal a mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése, de a kezdeményezés mögött szélesebb geopolitikai logika is kirajzolódik: a feltörekvő gazdaságok csökkentenék függőségüket a hagyományos nyugati hitel-, fizetési és beszállítói rendszerektől.

A kkv-k mint stratégiai szereplők

Az indiai elnökség alatt működő Új Ipari Forradalomért létrehozott BRICS-partnerség, vagyis a PartNIR április 24-i munkaülésén a résztvevők elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási problémáira koncentráltak – írta a TeleSUR.

A tagállamok szerint ezek a vállalkozások nem pusztán gazdasági háttérszereplők, hanem a növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés kulcsfontosságú motorjai. Különösen a feltörekvő országokban jelentős a szerepük, ahol a formális nagyvállalati szektor mellett sok esetben a kisebb cégek tartják életben a helyi termelést, szolgáltatásokat és foglalkoztatást.

A vita középpontjában ezért az állt, miként lehetne áthidalni azt a hitelpiaci szakadékot, amely miatt a kisebb vállalkozások gyakran nem jutnak időben és megfelelő feltételekkel forráshoz. A BRICS-tagok szerint ehhez nem elegendő egyszerűen több tőkét biztosítani: a pénzügyi oktatást, a hitelképesség javítását és az intézményi kapacitásokat is fejleszteni kell.

Fintech, hitel és szuverenitás

A tagállamok egyetértettek abban, hogy a következő lépés egy olyan pénzügyi ökoszisztéma kiépítése lehet, amelyben a fintech-megoldások fontos szerepet kapnak. Ezek a rendszerek egyszerre segíthetnék a gyorsabb kereskedelmi fizetéseket, a rugalmasabb hitelnyújtást és a vállalkozások pontosabb kockázati értékelését.

Ez a megközelítés különösen fontos azoknak az országoknak, amelyek történelmileg kiszolgáltatottak voltak a külső pénzügyi központoknak és a hagyományos hitelminősítési logikáknak. A BRICS mostani iránya azt jelzi, hogy a pénzügyi szuverenitás kérdése egyre inkább összekapcsolódik a kkv-politikával, a digitális infrastruktúrával és az iparfejlesztéssel.

Az indiai kkv-minisztérium szerint a megbeszélés célja a közös tapasztalatcsere volt, mivel a tagországok sok tekintetben hasonló fejlődési kihívásokkal szembesülnek. A blokk ezért olyan ellenállóbb, befogadóbb és nemzetközileg versenyképes kkv-szektorokat akar építeni, amelyekben a növekedés haszna nem csupán a nagyvállalati és pénzügyi központokban jelenik meg, hanem a társadalom szélesebb rétegeihez is eljut.

Moszkva és a beszerzési fordulat

A pénzügyi kezdeményezést május közepén egy másik fontos esemény egészítheti ki. Moszkvában rendezik meg a huszonegyedik Goszakaz fórumot és kiállítást, amely a közbeszerzések és a vállalati beszerzések összehangolását helyezi a középpontba. A rendezvényen várhatóan több mint tízezer résztvevő jelenik meg, köztük kínai, indiai, iráni és etióp szereplők is.

A fórum célja, hogy a BRICS+ és az Eurázsiai Gazdasági Unió országai között közös beszerzési és ellátási logikák alakuljanak ki. Ez már nem csupán kereskedelmi technikai kérdés, hanem a globális ellátási láncok átrendeződésének része. A hangsúly olyan kritikus ágazatokra kerül, mint az egészségügy, az energiaipar és az építőipar, ahol a résztvevők csökkentenék a külső beszállítóktól való függést.

Anton Alihanov orosz ipari és kereskedelmi miniszter szerint a Goszakaz több mint húsz éve teremt párbeszédet a különböző szintű beszerzők és beszállítók között, most azonban új jelentőséget kapott: a platform a logisztikai és ipari kapcsolatok újraszervezésének egyik eszközévé válhat.

A BRICS mostani törekvései így egy irányba mutatnak: a blokk nemcsak politikai fórumként, hanem alternatív gazdaságszervezési térként is építeni próbálja magát. A kkv-finanszírozás, a fintech, a közbeszerzések és az ipari szuverenitás összekapcsolása azt jelzi, hogy a feltörekvő országok nem egyszerűen több kereskedelmet akarnak, hanem saját szabályok szerint működő, kevésbé kiszolgáltatott gazdasági infrastruktúrát.