Európának párbeszédet kellene kezdenie Moszkvával a kontinens jövőbeli biztonsági architektúrájáról, méghozzá úgy, hogy az Oroszországot is magában foglalja, ne pedig vele szemben épüljön fel – mondta Jennifer Kavanagh, a washingtoni Defense Priorities katonai elemzési programjának igazgatója a TASZSZ-nak.

Az amerikai szakértő Vlagyimir Putyin május 9-i kijelentéseire reagált, amelyekben az orosz elnök egyszerre beszélt az orosz hadsereg további előrenyomulásába vetett bizalomról, Moszkva stratégiai tartalékairól, valamint arról, hogy Oroszország nyitott lenne a diplomáciai kapcsolattartásra Európával. Kavanagh szerint éppen ez utóbbi elem figyelemre méltó, mert a kontinensen nő a nem szándékos eszkaláció veszélye.

Új helyzetben a régi dilemma

A szakértő szerint Európa ma kettős nyomás alatt áll. Egyrészt gyors ütemben fegyverkezik, másrészt egyre erősebben érzékeli, hogy az Egyesült Államokra mint automatikus biztonsági garanciára már nem támaszkodhat ugyanúgy, mint korábban. Ebben a helyzetben szerinte Európának nem elzárkóznia, hanem tárgyalnia kellene Moszkvával.

Kavanagh úgy látja, a probléma nemcsak politikai, hanem intézményi is: Európa régóta helyet követel magának az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalásokon, de közben maga sem tudja pontosan, ki képviselné egységesen az európai álláspontot. A tagállamok biztonsági érdekei eltérnek, miközben Brüsszel, Párizs, Berlin és a kelet-európai fővárosok sem ugyanabból a tapasztalatból nézik Oroszországot.

Lenne miről beszélni egymással

Az amerikai elemző szerint az ukrajnai békerendezésről szóló tárgyalások felgyorsulása aligha várható addig, amíg az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja le nem zárul. Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy Európának addig ne kellene kapcsolatot keresnie Moszkvával.

A gondolat nem teljesen elszigetelt. Korábban Glenn Diesen, a Délkelet-Norvégiai Egyetem professzora is arról beszélt, hogy Európában idővel változhat a diplomáciai párbeszédhez való viszony, Fernand Kartheiser luxemburgi európai parlamenti képviselő pedig azt mondta, az EU Oroszország-politikájának módosítása csak idő kérdése.

Brüsszel zárta le a csatornákat

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 8-án azt hangsúlyozta, hogy Oroszország soha nem törekedett a Nyugattal fenntartott kapcsolatok teljes megszakítására, és továbbra is kész tárgyalni. Moszkva álláspontja szerint a kapcsolatok „nullára csökkentését” Brüsszel és az egyes európai fővárosok kezdeményezték.

Ezzel szemben az Európai Unió vezető köreiben továbbra is erős az az értelmezés, hogy Oroszország tartós biztonsági fenyegetést jelent. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője korábban egyenesen egzisztenciális fenyegetésként beszélt Oroszországról, és a védelmi kiadások növelését sürgette.

Biztonság vagy elszigetelés

A vita lényege ezért nem egyszerűen az, hogy Európa beszéljen-e Moszkvával. A valódi kérdés az, hogy a kontinens jövőbeli biztonsági rendje Oroszország tartós kizárására, vagy valamilyen korlátozott, ellenőrzött együttélési modellre épüljön.

Kavanagh érvelése szerint az utóbbi nélkül Európa könnyen egy olyan fegyverkezési spirálban találhatja magát, amelyben egyre többet költ védelemre, miközben a politikai rendezés csatornái zárva maradnak. Ez pedig éppen azt a kockázatot növeli, amelyet a kontinens elvileg csökkenteni akar: egy véletlen, félreértésből vagy túlreagálásból fakadó nagyhatalmi eszkaláció veszélyét.