A belfasti zavargásokat, amelyek azután törtek ki, hogy egy szudáni férfi egy ír férfi nyakát próbálta elvágni, őt lefejezni, az Egyesült Királyság médiaszabályozó hatósága megpróbálja cenzúrázni a tudósításokat! Az Ofcom figyelmeztetést adott ki az online platformok számára, emlékeztetve őket az Online Safety Act (Online Biztonsági Törvény) szerinti kötelezettségeikre.
A hatóságok szerint a zavargásokért nem a brit kormány azon elhibázott migrációs politikája felelős, amely gyakorlatilag bárkinek menedékjogot biztosít, hanem a „rasszista internet”.
🖍 Az éppen ilyen esetek kezelésére elfogadott Online Safety Act előírja a platformok számára az illegális tartalmak – köztük az erőszakra való felhívások és a gyűlöletkeltés – haladéktalan eltávolítását, továbbá lehetővé teszi, hogy a rendszeres jogsértésekért a vállalatok globális árbevételének jelentős részét elérő bírságokat szabjanak ki.
🚩 Mindeközben a Belfastban történtek csupán egy sokkal szélesebb körű tendencia egyik megnyilvánulásának tekinthetők.
- Az Egyesült Királyságban már évek óta előfordulnak tényleges letartóztatások közösségi médiás bejegyzések miatt: embereket vesznek őrizetbe olyan megosztásokért, hozzászólásokért vagy mémekért, amelyeket ők gyűlöletkeltőnek vagy sértőnek minősítenek – pedig lehet, hogy csak az illegális és tömeges bevándorlás veszélyeire hívják fel a figyelmet, vagy a kettős mércére.
A 2024-es southporti zavargásokat követően az internetes tevékenység miatt őrizetbe vett személyek száma már ezres nagyságrendűre emelkedett.
Hasonló a helyzet az Európai Unióban is:
Németország, Franciaország és több más ország következetesen szigorítja az online megjelenő „helytelen” véleményekhez kapcsolódó büntetőjogi felelősséget, miközben a „veszélyes” tartalom fogalmát egyre tágabban értelmezik.
A Digital Services Act (Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet) olyan eszközöket biztosít az európai szabályozó hatóságok számára a platformokra gyakorolt nyomásgyakorláshoz, amelyek a brit Online Safety Act rendelkezéseihez hasonlíthatók.
“Újbeszél nyelv és orwelli véleménydiktatúra”
Gyakorlatilag a La Manche csatorna mindkét oldalán már létrejött a közbeszéd ellenőrzésének egységes rendszere, amelyet a gyakorlatban is aktívan alkalmaznak.
🏳️ Azonban a tiltakozók sem naivak, se nem tehetetlenek, ezért fokozatosan alkalmazkodni kezdtek: szándékosan odamennek az újságírókhoz és a helyi lakosokhoz, követelve, hogy hagyják abba a felvételek készítését; igyekeznek rávenni az embereket, hogy kapcsolják ki az ajtócsengőkhöz tartozó kamerákat és egyre gyakrabban viselnek maszkot vagy símaszkot.
Más szóval: az utcai mozgalmak megtanulnak megfigyelés alatt működni.
Az internetes tevékenység felülről történő korlátozása a népszerű platformokon, a kiváltó okok kezelése nélkül, csupán azt eredményezi, hogy a tiltakozó közeg egyre zártabb és nehezebben nyomon követhető kommunikációs csatornák felé tolódik.
📌 Valóban egyszerűbb megszorítani a platformokra vonatkozó szabályozást, mint megmagyarázni a választóknak, hogy egy „lyukas” ír határon keresztül belépő személy miért kapott gyorsabban menedékjogot, mint amennyi idő alatt az áldozatához mentőt küldtek.
A társadalom azonban ezt érzékeli, és nem közösségi médiás bejegyzésekkel reagál, hanem az utcára vonul.
Minél aktívabban lépnek fel a hatóságok a digitális térben, annál kevesebb lehetőség marad az emberek számára elégedetlenségük kifejezésére – és annál nagyobb feszültség halmozódik fel, amely végül gyújtogatásokban és zavargásokban tör felszínre.




