Komoly adatvédelmi ügy került bíróság elé Németországban: a WhatsApp, az Instagram és a Facebook mögött álló Metát azzal vádolják, hogy harmadik fél által üzemeltetett weboldalakon is titokban figyeli az emberek online lépéseit. A jogsértés becslések szerint csak a német piacon nagyjából 50 millió felhasználót érint, és a csoportos perek teljesen átírhatják a techóriás európai működését.

A legtöbb közösségimédia-felhasználó elfogadja, hogy a platformok adatokat gyűjtenek róluk, miközben az applikációkat görgetik. A német bíróságok elé került ügyek viszont egy sokkal nagyobb gondról rántják le a leplet:

a Meta akkor is látja a felhasználók tevékenységét, ha azok teljesen független weboldalakat látogatnak meg.

A háttérben a vállalat üzleti követőkódja, a Meta Pixel áll. Ezt a láthatatlan kódot külső webáruházak, hírportálok vagy éppen egészségügyi oldalak milliói építik be a saját rendszerükbe, hogy mérni tudják a hirdetéseik sikerét.

A gond az, hogy ezek a kódok azonnal és automatikusan továbbítják a látogatók kattintásait és adatait a Meta szervereire, anélkül, hogy erről bárki egyértelmű tájékoztatást kapna.

50 millió ember érintett

A német fogyasztóvédelmi szervezetek és civil jogi alapítványok által indított kollektív keresetek rávilágítanak a probléma tömeges méretére. Németországban nagyjából 50 millió aktív Facebook- és Instagram-felhasználó él, de a kör ennél is tágabb lehet.

A bírósági vizsgálatok szerint a Meta rendszerei azokat a személyeket is képesek azonosítani és profilozni, akik nincsenek bejelentkezve, vagy egyáltalán nem is rendelkeznek közösségi médiás profillal.

Amikor valaki meglátogat egy követőkóddal ellátott külső oldalt, a böngésző egyedi adatai és az IP-cím alapján a cég hozzá tudja kötni a külső tevékenységet az adott személy digitális ujjlenyomatához.

Egyértelmű GDPR-sértések a bíróság előtt

Több német tartományi bíróság is kimondta már az elsőfokú döntésekben, hogy ez a fajta adatgyűjtés nyíltan sérti az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét (GDPR). A jogi indoklások szerint a Meta azért bukott el, mert a felhasználók nem tudnak róla, hogy a privát böngészési előzményeik a közösségi oldalhoz vándorolnak. Emellett az adatgyűjtés mértéke messze túllépi azt a szintet, ami egy egyszerű weboldal működéséhez kellene, és a háttérben futó kódok a látogatók kifejezett engedélye nélkül, azonnal megkezdik az adattovábbítást.

Néhány egyéni perben a bíróságok már megítéltek 3000 és 5000 euró közötti nem-vagyoni kártérítéseket a felpereseknek. Ez a jogi minta megnyitotta az utat a milliós tömegeket tömörítő csoportos perek előtt, ami hatalmas pénzügyi kockázatot jelent a cégnek.

A Meta hivatalos álláspontja szerint a külső adatokra a hirdetési algoritmusok pontosítása miatt van szükség. Ha a rendszer látja, hogy valaki egy külső webshopban cipőket nézegetett, vagy egy utazási oldalon keresgélt, utána sokkal pontosabban tud személyre szabott reklámokat elhelyezni az illető Instagram-hírfolyamában.

A fogyasztóvédelmi csoportok szerint azonban újabb kockázat is megjelent a láthatáron: a mesterséges intelligencia.

Azzal vádolják a vállalatot, hogy a külső oldalakról engedély nélkül begyűjtött óriási adathalmazokat a saját generatív MI-modelljeinek a tanítására is felhasználja. Ezzel a felhasználók privát digitális lábnyoma a tudtuk nélkül épül be egy globális MI-rendszerbe.

Hogyan tudnak védekezni a felhasználók?

Amíg a csoportos perek zajlanak, a felhasználók maguk is korlátozhatják a megfigyelést.

• A Facebook és az Instagram beállításai között a „Platformon kívüli tevékenységek” menüpontban ki lehet kapcsolni a külső partnerektől származó adatok összekapcsolását.
• Olyan szoftverek használata, mint a Brave vagy a Firefox, amelyek alapértelmezetten blokkolják a harmadik féltől származó sütiket és követőpixeleket.
• Olyan kiegészítők telepítése a böngészőbe, amelyek célzottan kiszűrik és letiltják a weboldalakba ágyazott Meta-kódokat.