Négy évvel azután, hogy az Európai Unió meghirdette az orosz energiahordozóktól való függőség felszámolását, az Európai Számvevőszék szerint a REPowerEU végrehajtásának jelentős gyorsításra van szüksége. Az orosz gázimport valóban meredeken visszaesett, az auditorok szerint azonban ennek csak egy része vezethető vissza közvetlenül az uniós programra, miközben a megújuló kapacitások és a hálózati összeköttetések fejlesztése jócskán elmarad az eredeti céloktól.
Az orosz gáz visszaszorult, de…
2021 és 2025 között az EU orosz gázimportja 152 milliárd köbméterről mintegy 36 milliárdra, az importon belüli részaránya pedig 45 százalékról körülbelül 12 százalékra csökkent. Ez önmagában jelentős eredmény.
Az Európai Számvevőszék azonban arra figyelmeztet, hogy nem lehet ezt teljes egészében a REPowerEU eredményének tekinteni. A visszaeséshez hozzájárultak az egymást követő enyhe telek, valamint az is, hogy a magas energiaárak miatt a háztartások és a vállalatok visszafogták fogyasztásukat. Az orosz vezetékes gáz helyét ráadásul jelentős részben más beszállítóktól – többek között Norvégiából, az Egyesült Államokból és Algériából – származó gáz és LNG vette át.
Vagyis az orosz függőség valóban jelentősen csökkent, de az EU továbbra is nagymértékben támaszkodik importált fosszilis energiahordozókra. A számvevők ezért arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőben kerülni kell egy újabb túlzott függőség kialakulását egyetlen beszállítótól.
Háromszázmilliárdos terv, lassú végrehajtás
A Bizottság 2022-ben úgy becsülte, hogy a REPowerEU céljainak megvalósításához 2030-ig mintegy 300 milliárd eurónyi további beruházásra lesz szükség. Ennek finanszírozásában központi szerepet kapott a helyreállítási alap, többek között az eredetileg fel nem használt, akár 225 milliárd eurónyi hitelkerettel.
A végrehajtás azonban jóval lassabb a tervezettnél. A számvevőszék szerint 2026 áprilisára a tagállami helyreállítási tervek REPowerEU-fejezeteiben 54,3 milliárd eurót, vagyis az eredetileg becsült beruházási szükséglet mintegy 18 százalékát kötötték konkrét intézkedésekhez. Az auditorok szerint ráadásul sem a Bizottság, sem a tagállamok nem tudtak megfelelő bizonyítékot adni arra, hogy a hiányzó összeget nemzeti és magánberuházások biztosan kipótolják.
A 103 gigawattból egyelőre 1,6 mérhető
Még látványosabb a különbség a megújuló energia esetében. A REPowerEU az eredeti tervekhez képest további 103 gigawattnyi nap- és szélerőművi kapacitással számolt 2030-ig.
A Bizottság becslése szerint a helyreállítási alap REPowerEU-intézkedései ebből legalább 20 gigawattot biztosíthatnak. A számvevők azonban ezt az adatot nem tudták ellenőrizni. Az összesen 45 megújulóenergia-intézkedés közül ugyanis mindössze 12-höz rendeltek egyértelmű, megawattban vagy gigawattban mérhető célt – ezek együtt csupán 1,6 gigawattnyi új kapacitást jelentenek.
Az auditorok egyik fő kifogása éppen az, hogy számos projekt teljesítményét nem az elkészült energiatermelő kapacitással mérik, hanem például az elköltött pénzzel, a megkötött szerződésekkel vagy más adminisztratív mérföldkövekkel. Így nehéz megállapítani, hogy az elköltött uniós pénz ténylegesen mennyivel vitte közelebb az EU-t az energiafüggetlenséghez.
A Bizottság vitatja a számvevők értelmezésének egy részét. Szerinte a helyreállítási alap REPowerEU-fejezeteinek eleve nem kellett önmagukban előállítaniuk a teljes 103 gigawattnyi többletet, és a ténylegesen létrejövő kapacitás nagyobb lehet annál, amit a számszerű célokat tartalmazó intézkedésekből ki lehet olvasni.
Az orosz gáz kivezetéséből jogszabály lett
Az energiafüggetlenségi politika ettől függetlenül új szakaszba lépett. A januárban elfogadott 2026/261-es uniós rendelet már jogilag kötelező módon írja elő az orosz gáz fokozatos kivezetését. A régi hosszú távú LNG-szerződések alapján történő behozatal főszabály szerint 2027. január 1-jéig, a hosszú távú vezetékes szerződéseké 2027. szeptember 30-ig tarthat, egyes ellátásbiztonsági kivételekkel.
A szabályozás kikényszerítési mechanizmust is tartalmaz: a tagállamoknak hatékony és visszatartó erejű büntetéseket kell alkalmazniuk a tilalom megsértőivel szemben. Vállalatok esetében a maximális bírságnak legalább 40 millió eurót, a globális éves árbevétel 3,5 százalékát vagy az érintett ügylet értékének háromszorosát kell elérnie.
Összességében tehát az Európai Számvevőszék jelentése szerint az EU nem tudta teljesíteni a hangzatos terveit. Az orosz függőség ugyan látványosan mérséklődött, de Brüsszel jelenleg nem tudja pontosan megmutatni, ebből mennyi a REPowerEU saját eredménye, miközben a program hosszú távú, infrastruktúra- és megújulóenergia-fejlesztési része jelentősen elmarad az eredeti ambícióktól. Mindemellett új függőségek és komoly kitettségek alakultak ki, amelyek érzékenyen érintették az olcsó energiára épülő európai ipert.
