Miért van az egyházon belül békétlenség? Miért lehet egy keresztény családon belül békétlenség? Miért lehet egy szerzetesrenden belül békétlenség?
Ezek súlyos kérdések és félrevezetők is lehetnek. De hogy a kérdésekre választ kapjunk, érdemes bepillantani két szent életébe. Egyikük a nyugati szerzetesség atyja, Szent Benedek (480-547), másikuk Szent Ágoston (354-430) édesanyja, Szent Mónika.
Mi a béke?
Amit ebben a sorozatban eddig evidenciaként vettünk, hogy a béke az, amikor nincs háború, most át kell gondolnunk. A béke, latinul pax, a bencések szerint nem a háború nélküli állapot. A béke egy rendezett állapot, amely az Istennel, önmagunkkal és a közösséggel való harmóniából fakad. Szent Benedek a 34. zsoltárra hivatkozva inti szerzeteseit: „Keresd a békét és járj utána!”. Ez a keresés a szerzetes élethosszig tartó feladata. A bencés kolostorok kapuin azonban nem csak egy szó szerepelhet, hanem egy hosszabb szöveg is: Pax inter spinas, ami magyarul annyit tesz, hogy Béke a tövisek között. Ennek története van.
A legenda szerint, amikor a fiatal Benedek remeteként élt Subiacóban, kísértések gyötörték. Hogy legyőzze a testi vágyakat és visszanyerje lelki békéjét, tövisbokrokba vetette magát. A tövisek közötti véres küzdelem hozta el számára a belső békét. Azt szokták erre mondani, hogy a belső békéhez sok fájdalmon keresztül vezet az út. A belső béke, a harmónia minden kapcsolatunkban megkeresendő egyensúlyi állapot. Olyan tartó pont, mint a mértani síkidomoknál a súlypont. Megkereshető és mivel mi emberek nem vagyunk egyformák, nem ugyanott van a „lelki súlypontunk” sem. Nincs egységes megoldás. De mindenkinek van ilyen. A szerzetesek is keresésében vannak, talán éppen ez az egyik oka, hogy köztük sincs mindig béke. De lehet egy másik ok is.
Amikor az első bencést meg akarták mérgezni
Amikor a Vicovaro-i kolostorban élt Szent Benedek, nagyon erős fegyelmet tartott. Ezt a többiek nehezményezték. Ez odáig ment, hogy egy kupába a folyadékba mérget kevertek és átadták neki. Ő keresztet vetett a kupára, mire az kettétört. Benedek ekkor elhagyta Vicovarot. Békében hagyta el a kolostort. Rá kellett jönnie, hogy társai nem csak ellene, de az Ég ellen is föllázadtak. De vajon hová menjen egy keresztény családos, ha családtagjai Isten ellen fordulnak?
Szent Mónika maradt
Szent Mónika (331-387) Észak-Afrikában született, hívő berber családban, de egy pogány származású, hűtlen és goromba férfihoz ment feleségül. Fia, a későbbi Szent Ágoston sem volt keresztény felnőtt korában.
Mónika nem szökött vissza a szüleihez és nem válaszolt rosszal a rosszra. Rengeteget imádkozott a férjéért és a fijukért. És ennek az áldozatos és imádságos életnek a gyümölcse két felnőtt korban megtért férfi lett, akik közül a fiatalabb az egész kereszténység egyik legnagyobb hatású keresztény gondolkodója.
A kitérő válaszok
Lehet, hogy ezeket a történeteket olvasva, most azt gondoljuk, hogy nem válaszok arra, hogy miért van békétlenség családban és szerzetes közösségekben. Pedig határozottan átüt az igazság a most leírtakon. Ahol áldozatvállalás van, csak ott lehet béke. Miért? Mert az emberi természet megromlott. De azért, ahol igazi áldozatvállalás van, ott túlárad a kegyelem, és békét is hoz. Kipróbáltad már?
Rákóczi Piroska
Egy válasz
“Miért van az egyházon belül békétlenség? Miért lehet egy keresztény családon belül békétlenség?”
A szerzetesség példája nem ide tartozik, mert a Biblia nem ismeri csak az egyházat és a családot a három példa közül. Mindenesetre a két kérdés jól mutatja, milyen az a fogalom zavar, amikor nem tudja valaki, hogy mi az “egyház”, vagy mi a “keresztyén”. Ugyanis mind a kettő az Isten Fiával egyezőt jelent, olyan mint Krisztus, azt cselekszi, amit az Isten Fia. Akkor viszont nincs békétlenség se az egyházban, se a keresztyén családban. Csak akkor van, amikor nem olyanok vagyunk, mint Jézus, vagy nem a Szent Írás szerint cselekszünk. De akkor meg nem beszélhetünk sem egyházról, sem keresztyénségről. Ezért ellentmondás önmagában a két kérdés. Az egyház és a keresztyénség kizárja a békétlenség lehetőségét, addig amíg krisztusi, vagyis keresztyén.
A baj tehát azzal van (és ez a válasz a két bűnösen hibás kérdésre is), hogy a család nem keresztyén, az emberek egy bizonyos csoportja nem egyház.
Az Isten dolgairól tévedni nem annyi, mint a számtanban vagy más földi dolgokban tévedni. Aki nem ért hozzá, jobb ha nem is ír róla, mert arra figyelmeztet a Biblia, hogy aki hozzátesz az isteni igazsághoz vagy elvesz belőle, annak súlyos a büntetése. A teológia kérdéseiben csak 100%-osan a Biblia szerint szabad tanítani, vagy inkább hallgassunk.