2024.május 25.
Orbán, Gergely

A nyugati vezetők nem nyilvánosan elismerik,
hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
Élyséepalace

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A nyugati vezetők bizalmasan közölték Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy
Ukrajna nem nyerheti meg az Oroszország elleni háborút, és hogy még ebben az
évben béketárgyalásokat kell kezdenie Moszkvával a NATO-val való szorosabb
kapcsolatokért cserébe.

A privátkommunikáció ellentmond a nyugati vezetők nyilvános nyilatkozatainak,
akik rutinszerűen azt mondják, hogy mindaddig támogatni fogják Ukrajnát, amíg
győzelmet nem arat a csatatéren.

A Wall Street Journal, amely Zelenksynek számolt be a nem hivatalos véleményekről,
azt mondta:


“A nyilvános retorika elfedi az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország
politikusai körében létező személyes jellegű kételyeket azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna
képes lesz-e kiűzni az oroszokat Kelet-Ukrajnából és a Krím-félszigetről, amely 2014 óta
Oroszország irányítása alatt áll, és azt a meggyőződést, hogy a Nyugat ilyen sokáig
segíthet fenntartani a háborús erőfeszítéseket, különösen, ha a konfliktus holtpontra jut –
mondják a három ország tisztviselői.


“Folyamatosan ismételgetjük, hogy Oroszországnak nem szabad nyernie, de mit
jelent ez? Ha a háború elég sokáig tart ilyen intenzitással, Ukrajna veszteségei
elviselhetetlenné válnak”
– mondta egy magas rangú francia tisztviselő.


“És senki sem hiszi, hogy képesek lesznek visszaszerezni a Krímet.”


Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár a hónap elején az
Élysée-palota vacsoráján azt mondta Zelenszkijnek, hogy fontolóra kell vennie a
Moszkvával folytatott béketárgyalásokat – számolt be a The Journal.


Forrása szerint az újság Macront idézte, aki azt mondta Zelenszkijnek, hogy “még az
olyan halálos ellenségeknek is, mint Franciaország és Németország, békét kellett
kötniük a második világháború után”.


Macron azt mondta Zelenszkijnek, hogy “nagyszerű háborús vezető, de végül át
kell váltania a politikai államférfiúi szerepre, és nehéz döntéseket kell hoznia”

  • számolt be a lap.

Visszatérés a realizmushoz

macron1
Macron a múlt heti müncheni biztonsági konferencián.

A múlt heti müncheni biztonsági konferencián Petr Pavel vezérezredes, a Cseh
Köztársaság megválasztott elnöke és volt NATO-parancsnok a következőket mondta:

“Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy Ukrajna egyes területeinek felszabadítása
több emberéletet követelhet, mint amennyit a társadalom elvisel. … Lehet, hogy
eljön az a pont, amikor az ukránok elkezdhetnek gondolkodni egy másik
következményen.”

Pavel még NATO-parancsnokként is realista volt Oroszországgal szemben. A vitatott
NATO-háborús játékok során, ahol 31 000 katona volt Oroszország határain 2016-ban –
amikor 75 év után először fordult elő, hogy német csapatok megismételték a Szovjetunió
náci megszállásának lépéseit – Pavel elutasította a NATO-t célzó orosz fenyegetéssel
kapcsolatos felhajtást.


Pavel, aki akkoriban a NATO katonai bizottságának elnöke volt, egy brüsszeli
sajtótájékoztatón azt mondta: “A NATO-nak nem célja, hogy katonai akadályt állítson fel
a széles körű orosz agresszió ellen, mert az ilyen agresszió nincs napirenden, és
semmilyen hírszerzési értékelés nem utal ilyesmire.”

Az akkori német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier is az Oroszországgal
szembeni realizmus híve volt, mondván: “Amit most nem szabad tennünk, az a
helyzet további gerjesztése kardcsörtetéssel és háborúskodással. Aki azt hiszi,
hogy egy szimbolikus tankfelvonulás a szövetség keleti határán biztonságot hoz,
az téved.”

A NATO Oroszországgal szembeni agresszív álláspontja helyett, amely visszafelé
sülhetne el, Steinmeier párbeszédre szólított fel Moszkvával. “Jól tesszük, ha nem
teremtünk ürügyeket egy régi konfrontáció megújítására” – mondta, mondván, hogy
“végzetes lenne csak katonai megoldásokat és elrettentő politikát keresni”. Az Egyesült
Államok vezetése alatt a NATO nyilvánvalóan nem követte ezt a tanácsot, mivel
továbbra is több csapatot telepített Kelet-Európába, valamint Ukrajnát felfegyverezte és
kiképezte (a minszki megállapodások támogatásának látszata mellett).

Ukrajnai beavatkozása előtt Oroszország a NATO keleti irányú terjeszkedésére, a
rakéták romániai és lengyelországi telepítésére, a határai közelében zajló háborús
játszmákra és Ukrajna felfegyverzésére hivatkozott, mint olyan vörös vonalakra,
amelyeket a Nyugat által átlépett.

Egy év háború után úgy tűnik, hogy a nyugati vezetők most a realista megközelítés
irányába váltanak. Macron például a müncheni biztonsági konferencián visszautasított
minden olyan beszédet, amely a moszkvai rendszerváltásról szólt.

Nincs amerikai reakció

antony
Antony Blinken amerikai külügyminiszter

Washington nem kommentálta a Journal történetét a béketárgyalásokról szóló
fegyverjavaslatról.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt hónapban tárgyalt a The Washington
Posttal Ukrajna háború utáni felfegyverzéséről, de nem mondta, hogy Ukrajnának
béketárgyalásokra kellene törekednie.

“El kell gondolkodnunk – és most is azt tesszük –, hogy milyen is lenne az a
háború utáni időszak, amely biztosíthatja az ukránok biztonságát és stabilitását,
valamint Európa biztonságát és stabilitását.”
– mondta Blinken a müncheni
konferencián.

Annak a javaslatnak, hogy Ukrajnát a mostaninál is közelebb hozzuk a NATO-hoz, és a
háború után nagyobb hozzáférést biztosítsunk a fegyverekhez, szerepelnie kell a NATO
júliusi éves ülésének napirendjén – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök a müncheni
konferencián.


“A NATO-csúcsnak egyértelmű ajánlatot kell tennie Ukrajnának, azt is, hogy
Zelenszkijnek olyan politikai győzelmet adjon, amelyet otthon a tárgyalásoknál
ösztönzésként használhat fel” – mondta egy brit tisztviselő a Lapnak.


A NATO-val kötött megállapodás nem foglalná magában a tagságot az 5. cikk
szerinti védelemmel együtt – számolt be az újság. “Szeretnénk biztonsági
garanciákat a NATO-hoz vezető úton” – mondta Zelenszkij pénteki
sajtótájékoztatóján.

Eközben Macron a WSJ jelentése szerint azt mondta, hogy Ukrajnának katonai
offenzívával kell előrenyomulnia, hogy visszaszerezze a területet, hogy ezzel Moszkvát a
békeasztalhoz szorítsa.

Moszkva nem reagált a javaslatra. Alexander Mercouris politikai elemző
szombati videóriportjában azt mondta, Oroszországot valószínűleg arra ösztönzik, hogy
folytassa a harcokat, ahelyett, hogy béketárgyalásokba kezdene azzal a tudattal, hogy
Ukrajnát a háború után erősen felfegyverzi a NATO.

“Az oroszok soha nem fognak egyetérteni az ilyesmivel,” – mondta Mercouris.

“Azt kell mondaniuk maguknak, hogy ahelyett, hogy elfogadnák ezt a tervet, valójában
több értelme van … hogy folytassuk ezt a háborút, mert [Oroszország] egyik célja
Ukrajna teljes demilitarizálása.”

Amit a nyugati hatalmak javasolnak, az ennek az ellenkezője – mondta. Tekintettel arra,
hogy Oroszország úgy véli, hogy nyer, és “úgy tűnik, hogy a nyugati kormányok között
körében általános elismerés van arról, hogy Ukrajna nem nyerheti meg ezt a háborút, …
hol van az ösztönzés … hogy Oroszország egyáltalán fontolóra vegye ezt a tervet?”

Moszkva számára Mercouris azt mondta, Ukrajna demilitarizációja “abszolút,
egzisztenciális kérdés
“.

Ha Ukrajna a háború után még fejlettebb fegyvereket akar kapni a NATO-tól, szemben
azzal, amit kapna “amíg a háború még tart, akkor még kevésbé van értelme”
Oroszország számára, hogy “beszüntesse a háborút és elfogadja ezt a tervet”.

Oroszország „ma egy gyengülő ellenféllel” néz szembe – mondta Mercouris,
Moszkva pedig egyértelműen ezt részesíti előnyben a “később megerősödött
ellenféllel” szemben.

Forrás:consortiumnews.com

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Egy válasz

  1. Jó hír, de miután hivatalosan is elismerte Merkel és Holland, hogy tudatosan hazudtak előkészítve egy nagyobb háborút. Milyen garanciát tudnak adni, hogy nem ismétlődik meg újra? 8 év múlva az új most megrendelt fegyverekkel , és a most éppen felépítés alatt álló lőszergyárakkal újrainduljon minden? Ez egy olyan döntés lenne ami később hibás lenne lást 2014 ben már látszódó hiba megismétlése, az orosz vezetés akkor elkövetett hibája miatt ilyen véres ez a háború. ez mind mind megválaszolandó kérdés és egy mosoly és kézfogás már nem valószínű, hogy elég!

    Másrészt a mozgósítás és a belefektettek energiához mérten várnak el dolgokat az oroszok és ezeket meg tudja adni a nyugat? Gazdaságilag nem változik katonai konfliktus épp be van jegelve vagy éles attól nem lesz szankció visszafordítva, bizalom nem lesz hirtelen újra, ebből a szempontból most már minek?
    És hogyan tudja leültetni a Nyugat az oroszokat, mert ha békét kötnek akkor az ő problémájuk nem oldódik meg lásd a kisebbségeket egy bukott állam, ha akarja sem tudja megvédeni most már.A nyugatnak egyre kínosabb helyzet talán igen.

    Szovjetunióban a legtöbb pénz Ukrán tagköztársaság vitt el, ez volt a legnagyobb ráfizetés, ezt a nyugat bevállalta ennek minden járadékával ugyanúgy belebukik mint anno a Szovjetek bicskája. Ami pénzt adnak attól még nem lesz élhető ország a jelenlegi Szomália erőművekkel amik előbb utóbb felrobbannak. Újak kellenének, de az EU n belül is kéne egy új infrastruktúra, de arra sincsen pénz egy ilyen kezelhetetlen eladósodottság mellett.

    Mit kéne javasolni a Kremelnek, hogy ne egy bukott államot tartsanak az EU menten fent ami mind biztonsági szempontból elsősorban Nyugatnak fáj, Oroszország tradicionálisan erős már-már rendőrállam, így a bukott állam által okozott kockázatokat sokkal jobban képes kezelni, mint az EU-s országok teljesen leépült és egyéb problémákkal küzdő szervei. A politikai Nyugat ott tudja, hagyni Ukrajnát szégyen nélkül?, hogy Dél-Kelet Ázsiában az országok ne veszítsék el a bizalmukat USA ban, Tajvan is erről szól, ha Tajvan bukik minden másik szövetséges bizalmat veszti a régióban.
    Eljön az idő, hogy a túl gyenge EU Amerikának sem jó mert neki is csak ráfizetés lesz a végen. Tankokat lehet venni, de jól működő titkosszolgálatot az alibaban lehet?

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek