Be kell építeni a művi terhességmegszakítást az orvostanhallgatók képzésébe Németországban a szövetségi kormány család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztere szerint.

Lisa Paus a Der Tagesspiegel című lap hétfői számában egy interjúban kiemelte, az abortuszról szóló orvosi tájékoztatás büntetőjogi tiltásának eltörlését további lépéseknek kell követniük. Mint mondta, “nem szabad megállni”, és következő lépésként az orvosképzés részévé kell tenni a művi terhességmegszakítás orvostudományi módszereit. A Zöldek politikusa hozzátette, hogy el is kezdte már az egyeztetést erről az egészségügyi miniszterrel, a szociáldemokrata (SPD) Karl Lauterbachhal.

Kifejtette: a Zöldek szerint az abortusz ügyét teljes egészében a büntetőjogon kívül kell szabályozni, az SPD-vel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) alakított koalíció azonban végül abban állapodott meg, hogy egyelőre összeállítanak egy külső, független szakértőkből álló testületet, amely egy szélesebb kört, a “reprodukciós egészséghez” fűződő jogok egészét tekinti át, és reformjavaslatokat fogalmaz meg.

A szövetségi parlament (Bundestag) júniusban törölte a büntető törvénykönyvből a 219a paragrafust, amely szerint a művi terhességmegszakítást végző orvosok ugyan tájékoztathatnak arról, hogy vállalnak ilyen beavatkozást, de részleteket nem hozhatnak nyilvánosságra.

A törölt jogszabályhelyen használt megnevezés szerint “a terhességmegszakítás reklámozásánák” tiltásáról szóló paragrafus hatályon kívül helyezése volt a tavaly decemberben megalakult koalíció első nagyobb “társadalompolitikai vállalkozása”.

A kormánypártok a “náci diktatúra” idejéből származó paragrafus megszüntetését indokolva hangsúlyozták: nem változik az az alapelv, hogy a magzati élet védendő, de az orvosok által az abortuszról nyújtott tényszerű tájékoztatás nem lehet többé büntetendő.

A koalíció legújabb “társadalompolitikai vállalkozása” az úgynevezett önrendelkezési törvény, amely a “transznemű emberek” helyzetéről szóló jogszabályt váltja majd fel. A napokban bemutatott tervek szerint a jogszabály 14 éves kortól mindenkinek lehetővé teszi az úgynevezett “jogi nemváltást”, vagyis azt, hogy az anyakönyvi hivatalnál rendelkezzen neme és keresztneve megváltoztatásáról.

Lisa Paus az új reform indoklásaképpen a Der Tagesspiegelnek elmondta, hogy a “transznemű emberek” helyzetéről szóló törvényt több mint negyven éve dolgozták ki, méghozzá abból kiindulva, hogy a transzneműség betegség, “pedig nem az”, és ezt időközben már az Egészségügyi Világszervezet is “megállapította”.

Ez azt jelenti, hogy “a kormány csupán hozzáigazítja a jogi szabályozást a való élethez, és véget vet a transznemű emberek szükségtelen szenvedésének” – mondta a miniszter.

(MTI nyomán)

Kiemelt képünk: Lisa Paus