Hazánkban is megjelent. Rendkívül gyorsan terjed. Terjedésére jellemző, hogy nehezen lekövethető, szinte olyan, mint a köd. Bárhol és bárhova bejut, gyorsan és alig észrevehetően terjed földön, vízen és levegőben egyaránt. Azonosítását nehezíti, hogy szándékosan rejtőzködővé kódolt, így aztán már csak a tömeges megjelenésekor határozható meg pontosan. Vizsgálata azonban akkor is nehéz, hiszen állandóan változik. Érzékenyen reagál környezetére és ahhoz gyorsan alkalmazkodva biztosítja saját életben maradását és terjedését. Vezető tünete, az emberi értelemben kódolt alapvető fogalmak átalakulása, vagy azokhoz kapcsolódó képzettársítások összekeveredése.

Nézzünk egy magyar esetet:

Egy hazánkban frissen alakult mozgalom egyik fő ügyének tartja az „LMBTQ+ emberek” közösségének védelmét. Ezen ügy felkarolását azért érzi szükségesnek, mert: „Az elmúlt időszakban a hatalom rendszeresen támadta az LMBTQ+ közösség tagjait, sokszor félrevezető üzenetekkel, több esetben hazugságokkal.” írják internetes oldalukon. A folytatásban pedig: „Fontosnak érezzük, hogy kiálljunk honfitársaink mellett, és védjük őket alapvető emberi jogikban.” célt olvashatjuk.

A mozgalom oldaláról idézett szövegben egyszerűen nyomon követhető nem csak az új fogalmak „gyártásának” folyamata, de az ismertek tartalmának megváltoztatása vagy az azokhoz társított képzetek előidézése is.

Elsőként talán az „LMBTQ+ emberek” fogalomnál időzzünk egy keveset. Ki tudja, ki és mikor „találta ki” ezt a fogalmat? Hogyan keletkezett? Annyi látható, hogy rövid idő leforgása alatt a kezdeti „gender” fogalom és ideológia „népszerűsítését” követően jelent meg, azonban akkor még nem ebben a formában. Kissé rövidebb volt: LMBT közösségként hirdetett, és az iskolákba szánt „oktatói kézikönyvek” is csak „LMBT tematikaként” nevezték. Ez a „közösség” látszik aztán bővülni egy „Q” illetve egy „+” taggal. A „Q” jelzésű tágról most azt olvashatjuk: „az LMBT-nél szélesebb, és szándékosan nem egyértelmű alternatívát kereső emberek utalhatnak magukra”. Kibővült tehát az „LMBT ember” egy szándékosan, senki számára meg nem nevezhető és nem definiálható „Q” csoporttal. Majd jelenleg ott tartunk, hogy a jelölés végén szerepel egy „+” jel is. Ez nyilván több mindent üzenhet. Például azt, hogy folytatás várható, de akár azt is, hogy ebbe aztán bármi és minden belefér, mondjuk akár a „saját nemét naponta változtató” közösség tagjai is, vagy ma még elképzelhetetlen formáció is. Ennek a fogalmát soha, senki nem lesz és lehet képes konceptualizálni. Ez tény, és cél is egyben.

Röviden így lehet összefoglalni azt, amit jelenleg tudhatunk a fent említett mozgalom által védett közösségről. Ami a mozgalom megálmodóinak indoklásából az „elmúlt időszakot” illeti, a fenti fogalom értelmezési kísérletnél leírtak, az „ismeretlen” és „azonosíthatatlan közösség” bővülésével szoros összefüggést mutat. Nem pusztán abban az értelemben, hogy az „elmúlt időszak” kifejezés meglehetősen szubjektív, ezért aztán ez sem beazonosítható, hanem azért is mert olyan közösségre utal, mely ismeretlen eredettel, gyorsasággal és azonosíthatatlan végkifejlettel jellemezhető. Ez szintén tény, és szintén cél is egyben.

A mozgalom motorjai szerint tehát ebben az: „elmúlt időszakban a hatalom rendszeresen támadta az LMBTQ+ közösség tagjait, sokszor félrevezető üzenetekkel, több esetben hazugságokkal”. Az idézett mondatból tehát, a „támadás”, ”hatalom”, „hazugság”, „félrevezetés” fogalmak és jelzők azok, melyek mindenki számára egyértelműek és lehetnek, és negatív érzést váltanak ki. Ugyan a „hatalom” akár társítható lehetne pozitív képpel is. Például, ha azt mondjuk, hatalmamban áll valamely ügyben döntést hozni. Amint látható a szövegkörnyezet teljesen megváltoztathatja egyes fogalmakhoz társított képzetünket. A mozgalom pedig, valósnűleg nem is véletlenül használja egy mondaton belül a „hatalom” kifejezést, a mindenki számára negatív „támadás”, ”félrevezetés” és „hazugság” kifejezésekkel.

Ugyan, az a mondanivalójukból nem derül ki, hogy az a bizonyos „hatalom” kit akar félrevezetni üzenetekkel és hazugságokkal. Vajon ez a negatív hatalom az „LMBTQ+ embereket” akarja félrevezetni, vagy az egészséges embereket?

Itt fontos megállnunk egy percre. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az LMBTQ+ propagandát népszerűsítő politikai és egyéb szereplők, ma már egyre gyakrabban kiemelik a közösséggel kapcsolatban azt az állításukat, miszerint az „LMBTQ+ emberek” nem betegek, és nem is nevezhetők annak. Engedje meg azonban a Kedves Olvasó, hogy írásunkban mégis abba a „hibába” essünk, hogy a nem „LMBTQ+ embereket” nevezzük egészségesnek.

Indoklásként pedig álljon itt pontosan az LMBTQ+ propagandát hirdetőktől származó tényállítások sorozata, miszerint például önmagukat olyan szexuális kisebbségnek nevezik, melynek tagjai gyakorta úgy érzik, „rossz testbe” születtek, mely identitás problémáik miatt szoronganak és mentális problémákkal küzdenek. Csak orvosi kezelések sorával, hormonkezelésekkel és radikális műtéti megoldásokkal „gyógyítható” a szorongás, melyet a rossz testben való születés okozott náluk. Álláspontjuk szerint tehát, „valami hiba csúszott a rendszerbe”, ami „javításra”, átalakításra és orvosi kezelésre szorul. Így hát engedtessék meg legalább annyi, hogy a hasonló problémával nem küzdőket egészségesnek definiálhassuk.

A mozgalom, mely magáról internetes oldalán megfogalmazza: „ a művészet, párbeszéd és tettek erejével változást szeretne elérni”, tovább gördíti céljait azzal hogy megfogalmazza: „Fontosnak érezzük, hogy kiálljunk honfitársaink mellett, és védjük őket alapvető emberi jogikban.”

Az a jóérzésű olvasó, aki pusztán „futtában”, találkozik ezzel a mondattal, mindenképpen egyet kell hogy értsen ezzel a céllal. A mondatban megjelenő „honfitársunk” kifejezés kétségtelenül pozitív érzést kell olvasójában, és bárki azonosulhat azzal aki magát magyarnak vallja. No de mégis, hogy kerül ez a fogalom ebbe a „küldetésbe”? Azért szerepel itt talán, mert azt akarja sugallni, hogy „csak” a magyar „LMBTQ+ emberekre” gondoltak? Mivel ez még valószínűleg saját értékrendjük szerint is diszkriminatív kellene hogy legyen, így csak arra gondolhatunk, a „honfitárs” kifejezéshez társíható pozitív képzet miatt használják, és vélik nyertes találatnak.

Végezetül, mikoris „sikerült” beazonosítanunk a csoportot, ami vélhetően magyar emberekből áll, és amelyet (vagy valakiket) valamilyen hatalom, valami úton-módon félrevezet és hazugságokkal támad, a mozgalom célul tűzi ki, hogy azt az „alapvető emberi jogaikban” kívánja védeni.

Szélsebesen eljutottunk így a törvény, jog és igazság területére. Nos, mikor majd ezen a területen használt fogalmakra is a bábeli zűrzavar lesz a jellemző, akkor majd húsbavágóan, a saját bőrén érezheti minden honfitársunk, mit is jelent valójában a hazugság, félrevezetés és támadás.

Semmilyen nyelven, értelmesen nem tehető meg az a kijelentés, hogy: nincs igazság!

A valóságos paradoxonokban rejlő mondanivaló, segít rávezetni mindenkit az igazságra.

Ahogy Székely János Püspök Úr előadásában hallhatjuk:

„Vannak a világnak kőkemény objektív törvényei, melyek felettünk állnak, rajtunk kívül állnak. Ezeket vagy tiszteletben tartjuk, vagy önmagunkat elpusztítjuk…Az ember nem teremtője önmagának.”

Dr. Szabó Krisztina

Padányi Alapítvány