Évek óta január elején adja ki az Open Doors szervezet éves monitorizálásának, helyzetjelentésének több száz oldalas jelentését. Most is ez történt, közel 400 oldalon. A részletes elemzésekre visszatérünk. Előtte az első, legfontosabb adatokat adjuk közre.
AKTUÁLIS VILÁGHELYZET – 2022. január 1.-2023. JANUÁR 1.
A fenti világtérkép a keresztyénüldözés aktuális helyzetéről azt mutatja, hogy a leginkább kritikus helyzet azokban az országokban van, melyeket a térképen pirossal satíroztak be. A terrakotta színnel jelült országokban is van aktív üldözés, de ezeknek a formája nagyon eltérő. Az első adatokból az tűnik ki statisztikailag, hogy az immáron 29 éven át készített rendszeres Open Doors jelentések 2022. évi térképén, amit 70 országban készítettek interjúkkal, vallomásokkal, megfigyelésekkel a munkatársak, hogy a helyzet a korábbi évekhez képest nem sokat változott, de legalább durván nem súlyosbodott. Így is Földünk 50 országában kifejezetten brutális keresztyénüldözés folyik, ez közvetve vagy közvetlenül 5,2 milliárd embert érint. Olyanokat, akik tudnak az üldözésről, mert szemük előtt zajlik, vagy a sajtóból, esetleg családi hírterjesztésből, de nem tudnak (vagy nem is akarnak) semmit sem tenni ellene. Ebben az emberiség háromnegyedét kitevő statisztikai tömegben az üldözést, életveszélyt, különféle enyhébb vagy durvább hátratételt elszenvedő keresztyének száma mintegy 744 millió.
LEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETT ÖVEZETEK
A szub-szaharai, a Szaharától délre fekvő afrikai országokban a legbrutálisabb az üldözés. Az említett 50 ország közül ebben a régióban 13 található. Közöttük is 9-ben extrém magas az erőszakos üldözések száma. Különösen Nigériában.
Kínában az egyre tekintélyelvűbb hatalom és kormányzás az oka a diszkriminációk nagy számának. A 2018-ban kibocsátott vallásügyi törvények sokfajta korlátozást, megfigyelési eszközt vetnek be a rohamosan növekvő számú keresztyének ellenőrzésére.
Afganisztánban a helyzet áttekinthetetlen. Ezzel együtt az ország az üldözési világlistán az 1. helyről a 9. helyre lépett vissza, ami némi normalizálódást mutat az iszlám-keresztyén viszonyban. Ezzel együtt keresztyén családok ezreinek kellett elhagyniuk házaikat az állandó erőszakos tortúrák miatt.
Nicaraguában és más latin-amerikai országban azért olyan nehéz a helyzet, mert az egyszemélyi hatalomkoncentráció, például Ortega nicaraguai elnök esetében azt jelenti, hogy a hatalommal mindenfajta emberjogi vagy bibliai kritikát elfojtanak és keményen megtorolnak. Keresztyén iskolákat, médiumokat zártak be, több esetben keresztyén közösségek vezetőit ki is utasították az országból.
A közel-keleti keresztyének kivándorlása folytatódik. A keresztyén közösségek száma még mindig fogyóban van a legtöbb helyen ebben a térségben, az életkörülmények romlása, az üldözés és a diszkrimináció miatt sokaknak lehetetlenné vált a maradás. Észak-Kelet Szíriában még a török hadsereg esetenkénti támadásai is elősegítik az elvándorlást.
Az elmúlt évihez képest nem sok elmozdulás volt az első 10 negatív helyezés esetében. Leginkább rossz a keresztyének helyzete változatlanul Észak-Koreában. Utána következik Szomália, Jemen, Eritrea, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Irán, Afganisztán, Szudán. Kína a 16. helyen áll. Türkmenisztán, Kuba, Marokkó, Katar is ott van az élbojban.
Hitük miatt az elmúlt esztendőben 5 621 keresztyént öltek meg. (Ez a szám 2021-ben 5 898 volt). Közülük 5 014-en Nigériában veszítették el életüket. Az elraboltak száma itt 2510-ről (2021) 4726-ra emelkedett. Indiában is erősödött a keresztyénellenesség. 1700 körüli azok száma, akiket bírósági eljárás nélkül vetettek börtönbe. Főként az szélsőséges hinduk okozták a legtöbb szenvedést…
Írta Dr. Békefy Lajos
Forrás:opendoors.de
