Sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa nyugati fele semmiből nem hajlandó tanulni. Mintha szándékosan hívná ki maga ellen a sorsot. Nem volt elég a Covid-járvány rosszul elsült kezelése, amely felett ma is ott lebeg Ursula von der Leyen képében a korrupció nyomasztó árnyéka. Ha már korrupció, akkor Eva Kailit és baloldali elvbarátait éppen napjainkban igyekeznek gőzerővel kimenteni az ügyvédeik a hatósági vizsgálat alól, nevetségesnek tűnő eljárási hibákra hivatkozva. Közben második éve zajlik az orosz–ukrán háború, aminek következtében súlyos biztonsági és gazdasági válságot sikerült összehozni a nyugati vezetőknek úgy, hogy valójában halvány elképzelésük sincs, miként kívánják megállítani az értelmetlen erőszakot, pusztítást.
Ha mindez nem lenne elég baj, az unió vezetése most gondolja úgy, hogy a migráció kérdésében dűlőre kell vinnie a dolgot. Brüsszel a belügyminiszterek tanácsán keresztül akarja áterőltetni a legújabb migrációs paktumot. Eszerint rendezett, ellenőrzött keretek közé akarják terelni a bevándorlást, jelentsen ez bármit is.
A kötelező szétosztás mellett új ötletként dobták be a migránstáborok létrehozását. Ez azt jelentené, hogy hazánkban több ezer vagy akár több tízezer ember befogadására alkalmas táborokat kellene felépíteni, üzemeltetni. Ahonnan aztán néhány hetes ellenőrzés után szabadon távozhatnak majd a belépésre jogot szerzők.
A brüsszeli mese szerint a többieket pedig majd vissza kell toloncolni. Ami az elmúlt nyolc év alatt gyakorlatilag sehol sem működött Nyugat-Európában. Azt még értjük, hogy a brüsszeliták miért pont most erőltetik újra ezt az elképzelést, hiszen még a júniusi uniós választások előtt kívánják lenyomni a tagországok torkán.
Nyilván attól tartanak, hogy jövőre már nem tudnák elfogadtatni a terveiket. Ám azt már kevésbé értjük, hogy ezek a dörzsölt, cinikus politikusok milyen pozitívumokat tudnak felmutatni szavazóiknak a migráció mellett. Talán az elöregedő társadalmak eltartását, fiatal és szakképzett munkaerő biztosítását, szép és színes, boldogan élő multikulturális társadalmak rózsaszín képeit vetítik eléjük. Amikről szerintem ők is tudják, hogy üres hazugságok, delíriumos vágyálmok csupán.
Az igazi veszélyt az időzítésben látom. Tekintettel arra, hogy a klasszikus kibocsátó régiók után megjelent ezen a képzeletbeli térképen Közép-Afrika is. Ebben a térségben a volt francia gyarmatok destabilizációs folyamata talán most éri el a csúcsát.
Az egyébként is szegény országok népességrobbanása, belső stabilitásuk elvesztése következtében milliók helyzete válik kilátástalanná. Ennek a tömegnek az útnak indulása egy eddig nem látott humanitárius katasztrófát okozna földrészünkön. Az unió azelőtt akarja elfogadtatni a migrációs paktumot, mielőtt ez az emberáradat elindulna.
Mindeközben a világ számos országa egyre keményebben védi, zárja határait. Augusztusban olvashattunk arról, hogy Szaúd-Arábia már tüzérség bevetésével állítja meg határainál az illegális bevándorlókat. Szörnyű emberi tragédia, de ez is csak a mi gondjainkat fogja tetézni, hiszen onnan is Európa felé veszik majd az irányt.
A TikTokon döbbenetes videón láthatjuk, amint egyidejűleg, összehangoltan több tucat hajó érkezik Lampedusára. A lélekvesztőkön pedig döntően fiatal, életerős férfiak.
A kis videófilm készítője a normandiai partraszállás képeit montírozta a felvétel alá. A különbség annyi, hogy az olasz szigetre érkező férfiaknál nincsenek fegyverek, látszólag nem katonák, hanem civilek. Pedig a valóság az, hogy ők igenis katonák, ők maguk azok, akiket fegyverként használnak fel. Közülük kerülnek majd ki azok, akik aztán már fegyverrel támadnak a befogadó országban élőkre.
Belőlük lesznek a nagyvárosok no-go zónáinak dühös, elkeseredett, agresszív lakói. Őket találja meg a radikális iszlamista ideológia, ahonnan egyenes út vezet a radikális terrorszervezetek hálózatához. Ha nem itt kötnek ki, akkor az etnikai, vallási alapon működő szervezett bűnözői csoportok kínálnak nekik perspektívát, megélhetést, felemelkedést. Vagy egész egyszerűen tovább szaporítják a leszakadó társadalmi rétegek tömegeit, akik aztán dühüket olyan lázadásokban vezetik le a nagyvárosokban, amilyeneket a nyár elején Franciaországban láttunk. Ha véletlenül napvilágot lát egy-egy statisztika, akkor kiderül, hogy a beérkezettek nagyon nagy része írástudatlan, integrációra képtelen és nem is hajlandó. Ezáltal pedig csak a szociális ellátórendszert terhelik, és a rendvédelemnek, a büntetés-végrehajtásnak adnak egyre több munkát.
Ám, ha véletlenül mégsem indulnának el ezek a férfiak az unió által remélt számban, akkor majd itt lesz a családegyesítés programja.
Nancy Faeser német szociáldemokrata belügyminiszter a minap osztotta meg velünk forradalmi elképzeléseit. Eszerint a beérkezett és már valamilyen papírral rendelkezők kérhetik majd a családjuk befogadását is. Ami további százezrek beengedését jelentené a legóvatosabb becslések szerint is évente, csak Németországban.
Sőt, a szocdem politikus már hat hónapnyi németországi tartózkodás után választójogot is adna a migránsoknak.
Úgy gondolom, napjainkban ez az őrület jelenti a legnagyobb fenyegetést Európára, mert következményei visszafordíthatatlanok. Ehhez képest az orosz–ukrán háború még belátható időn belül kezelhető válságnak tűnik. A mi déli határainknál már itt van ennek a tébolyult inváziónak a mindennapi fenyegetése.
A szerbiai oldalon automata fegyverekkel, kézigránátokkal harcolnak a migráns bűnbandák. Szerbia közel áll ahhoz, hogy elveszítse az irányítást ezen délvidéki területek fölött. Egy masszív no-go zóna alakul ki a határunk mentén. Szintén videókon dicsekednek azzal ezek a bandák, hogy fegyverrel fenyegetik a magyar határt védő egyenruhásokat.
Tartok tőle, hogy csak idő kérdése, és szervezett, akár fegyveres támadás is érni fog bennünket. A határainkat, családjainkat, végeredményben pedig az országunkat meg kell védeni. Ebben nem lehet semmilyen alku Brüsszellel.
A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője
Forrás:Magyar Nemzet
Horváth József
