🌐⚒️A baloldali Antifa évtizedeken át a szélsőjobboldalt és a globalizmust vette célba, mára viszont mindenkit, aki másként gondolkodik, nemzeti konzervatív, Trump-párti vagy csak szembemegy a baloldallal‼️
2018 elején részt vettem egy felolvasáson egy független könyvesboltban a polgári Brooklyn szívében. Egy mexikói-amerikai volt határőrügynök memoárjának bemutatója volt, aki kiábrándult és kilépett.
A jelenlévők többségének meglepetésére egy csapat agresszív tüntető is megjelent, akiknek eltökélt szándékuk volt megakadályozni a rendezvényt. Ellenvetésük az volt, hogy a szerző korábban egy olyan bűnüldöző szervnél dolgozott, amely Donald Trump bevándorlás elleni fellépésének középpontjába került.
Nem számított, hogy a könyv kritikusan nyilatkozott a határőrségről; a tiltakozók úgy látták, hogy ennek az ügynökségnek a működését irodalmi árnyaltsággal és erkölcsi komplexitással kezelni ugyanolyan obszcén dolog, mintha a Gestapóról lenne szó.
Megpróbálták megszégyeníteni a résztvevőket, hogy távozzanak, majd többször leordították a szerzőt és addig siklatták ki a vitát, amíg az üzletvezető ki nem hívta a rendőrséget.
Nem tudom, hogy a heccelők közül bárki is “Antifának” nevezte-e magát, de egy kisebb irodalmi esemény megzavarása csak egy apró jelzése volt annak, hogy a mozgalom értékei és taktikája mennyire mainstream / főáramúvá vált Donald Trump elnöksége idején.
🔴 Az Antifa aktivistái évtizedeken át arra összpontosították figyelmüket, hogy a szélsőjobboldali csoportok tevékenységét szükség esetén erőszakkal is leállítsák.
De azzal, hogy Trump került a Fehér Házba, sokan arra a következtetésre jutottak, hogy a harc területét ki kell terjeszteni.
🔴A 2016 utáni pánikszerű állapotukban sok liberális és mainstream progresszív, akik korábban talán elkerülték az Antifa szólásszabadság elutasítását és az ideológiai ellenfelekkel szembeni erőszak szorgalmazását, úgy tekintettek rájuk, mint az utolsó védelmi vonalra az erősödő jobboldallal szemben.
Erre reagálva az Antifa a Trump-korszakban a konzervatív démonológia központi elemévé vált, különösen a George Floyd 2020-as meggyilkolása által kirobbantott zavargások idején, amelyekben gyakran láttak maszkos “fekete blokk” agitátorokat tüzeket gyújtani és rendbontást okozni.
Miközben Minneapolis lángolt, Trump a Twitteren azt állította, hogy kormánya terrorszervezetnek fogja minősíteni az Antifát. Erre nem került sor – és mivel az Egyesült Államokban nincs belföldi terrorizmustörvény, nem valószínű, hogy egy második Trump-időszakban is lesz.
➽ Kiderült, hogy az oligarcha Soros György alapítványa a rendfenntartás elleni és rendőrellenes mozgalmakat is finanszírozott!
Helyi szinten azonban a konzervatívok most más módszereket próbálnak ki a mozgalom visszaszorítására.
Ebben a hónapban a kaliforniai San Diego kerületi ügyésze összeesküvés vádjával vádat emelt két Antifa aktivista ellen, akik 2021 elején utcai verekedésekben vettek részt és ezzel gyakorlatilag a szervezett bűnözés elleni küzdelemre létrehozott jogi eszköztár segítségével próbálták őket felelősségre vonni.
Az Antifa-perben mind a vád, mind a védelem a szólásszabadságra hivatkozik.
A helyettes államügyész nyitóbeszédében azt állította, hogy a vádlottak összeesküdtek “egy patrióta csoport beszédének és gyülekezésének leállítására” (a Proud Boys és más szélsőjobboldali csoportok Trump-párti gyűlése ellen tiltakoztak).
Válaszul, amellett, hogy a vád politikai indíttatású – ami hihető, tekintve, hogy a kormány úgy döntött, hogy nem emel vádat a szóban forgó utcai harcokban részt vevő jobboldaliak ellen -, a védőügyvédek azt állítják, hogy az összeesküvés vádja veszélyezteti a szabad politikai véleménynyilvánítást, mivel “elrettentő hatással” lesz mindenkire, aki a jobboldali gyűlések ellen tiltakozik.
❗ A védőügyvédek érvelésének iróniája az, hogy az Antifa hívei gyakran kifejezetten azt teszik, amit az ügyészek állítanak – összeesküvést szőnek, vagy legalábbis koordinálnak, hogy megakadályozzák az általuk “fasisztaként” definiált személyek felszólalását és gyülekezését.
Nyíltan beszélnek arról is, hogy elutasítják a szólásszabadság liberális felfogását.
Az Antifa: The Anti-Fascist Handbook című könyvében Mark Bray történész és aktivista azt írja:
“Az antifasiszta szemlélet középpontjában annak a klasszikus liberális mondásnak az elutasítása áll, amelyet tévesen Voltaire-nek tulajdonítanak, miszerint “helytelenítem, amit mondasz, de mindhalálig megvédem a jogodat, hogy kimondhasd azt”.
Bray, akinek könyve egyszerre az Antifa története, szemléletének apológiája és útmutató a leendő militánsok számára, azt írja, hogy a mozgalom “elkötelezett… a szervezett nácik azon képessége ellen, hogy a halálig harcoljanak, hogy bármit mondhassanak”. (“Halálig” itt szó szerint értendő: Bray helyeslően idézi az antifasiszták által elkövetett gyilkosságok történelmi példáit).
“Az Antifa nyíltan vállalja, hogy elutasítja a szólásszabadság valódi szabad liberális felfogását.”
Sok Antifa-szimpatizánshoz hasonlóan Bray is a liberális szólásszabadság híveire irányítja haragját, akik szerinte az “eszmék piacának” naiv hívei. A valóság azonban az, hogy Trump megválasztása után sok liberális és liberális intézmény elfogadta Bray álláspontját. Könyvének népszerűsége – amely számos pozitív kritikát kapott a mainstream sajtóban, és Bray több NPR-interjút is szerzett – valóban ezt a változást jelezte.
ℹ Az Antifa mozgalom először a két világháború közötti Európában a fasizmus felemelkedésével párhuzamosan és arra válaszul alakult ki; az első antifasiszta aktivisták kommunisták, szocialisták és anarchisták voltak, akik az utcára vonultak, hogy szembeszálljanak az olyan fasiszta félkatonai csoportokkal, mint az SA Németországban és a feketeingesek Olaszországban.
ℹ Csak a háború utáni korszakban, amikor a Nyugat ún. liberális-demokratikus uralom alá került, jelent meg újra az Antifa a jelenlegi formájához hasonlóan.
Mivel az egyetemes kommunista forradalom álma szerencsére elmaradt, a mozgalom nagyrészt arra összpontosított, hogy visszavágja a továbbra is fennmaradt szétszórt szélsőjobboldali csoportokat.
📍Az Antifa az utóbbi időben kevésbé volt sikeres az általa fasisztának titulált jobboldali-populista vezetők és pártok – Trumptól Marine Le Penig és Giorgia Meloniig – leállításában, azon egyszerű oknál fogva, hogy képtelen elegendő létszámot összegyűjteni ahhoz, hogy fizikailag szembeszálljon a tömeges támogatói bázisukkal. ❌
Úgy tűnik, a liberális establishment éppen akkor kezdte el felkarolni az Antifát, amikor annak taktikája kezdett irrelevánssá válni.
Pedig a balközép és az Antifa aktivistái közötti hatékony együttműködés lehetősége a héten látható volt, amikor rövid időre sikeresen megpróbálták leállítani a brüsszeli Nemzeti Konzervativizmus konferenciát.
A belga antifasiszták többször is követelték a konferencia megakadályozását, a helyi polgármester pedig az ellentüntetők esetleges erőszakos cselekményeivel indokolta, hogy a közbiztonságra hivatkozva kérje a rendőrséget a gyűlés feloszlatására.
Végül egy bíróság arra kényszerítette a városvezetést, hogy engedélyezze a konferencia megtartását, de az ügy újdonságot hozott:
az Antifa erőszakra való hajlandósága hasznos indokot szolgáltathat a szimpatizáns hatóságoknak arra, hogy korlátozzák ellenségeik szólás- és gyülekezési szabadságát.⛔
🔶 Tűrhető-e egy liberális társadalomban egy olyan csoport tevékenysége, amely nyíltan arra törekszik, hogy megtagadja a szólás- és gyülekezési jogokat attól, akit tagjai “fasisztának” tartanak?
A kérdés, úgy tűnik, kevésbé az, hogy az illiberalizmus új korszakába tántorgunk-e, mint inkább az, hogy melyik oldal megy arra tovább, hamarabb.
Forrás és eredeti cikk címe: How Antifa went mainstream From Brussels to California, illiberalism is thriving
A teljes cikket fordította, likekkel, képekkel kiegészítette és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
