A múlt héten sorozatot indítottunk a Torontói Jegyzőkönyvvel kapcsolatban.

Széljegyzeteket írok ahhoz a dokumentumhoz, melyet a magát tagadó globalista világerő azért készített, hogy tervszerűen vigyék az emberiséget az Új Világrendbe. A jegyzőkönyv 1. és 3. pontja mellé , a margóra a 8 boldogságról szóló bibliai szakaszt írom.

A szocialista embertípus

Közismert tény, hogy minden új társadalmi berendezés szorgalmazói belebotlanak egy kőbe, amire az van írva, hogy ember. Az ember ugyanis természeténél fogva „nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal” Vö! Kor13,6. Mert az ember szeretetre képes, és ennek a képességének lesznek társadalmi kivetülései. Ezért kellett a szocializmushoz egy új embertípus. De nem lett.

Az Új Világrend megalkotói is rájöttek, hogy nagy tervük csak akkor valósítható meg, ha az embert is gyökeresen átalakítják. Erről szól a Torontói Jegyzőkönyv 1. és 3. pontja. A lényege, hogy elérjék, hogy a következő generáció „gyenge, befolyásolható és manipulálható generáció” legyen. Ezért kell a humán műveltséget minimálisra csökkenteni, és helyette „egyfajta műszaki, pragmatikus szemléletmódot” meghonosítani. Ennek már kiváló eszközei vannak: okostelefon és internet. De hiába a fáradozás, az ember ember marad. Erre vannak az emberiség „természetéből” fakadó garanciák.

Keresztény antropológia

Az emberről a keresztények is szoktak az antropológia nyelvén megszólalni. Vaskos kötetekben közlik a keresztény tudósok érveiket, tapasztalataikat és ismereteiket az emberről. Érvelésemhez ebből a tudásözönből csak két tényt emelek ki. Az ember Isten képmása. Az ember boldogságra törekvő teremtmény. Nagyon is szándékolt tehát, hogy Jézus a maga „programbeszédjét”, a Hegyi beszédet a 8 boldogság elmondásával kezdi.

„3Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 4Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. 5Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 7Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 8Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. 9Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. 10Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 11Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. 12Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték előttetek a prófétákat is.” Mt5 3-12.

Ezekből a sorokból jól látszik, hogy az boldog, aki Istenre hangolt. A boldogság, tehát, mikro szinten érvényesíthető fogalom, nem társadalmi szinten. Jézus szándékosan nem adott útmutatást az embernek társadalomszervezésre, mert nem csak az ember, de az emberiség is szabad.

Az első garancia arra, hogy az ember nem lesz új az új világrendben tehát az, hogy a benne levő igazságvágy és boldogságvágy eltörölhetetlen és mindig elvezeti Istenhez.

A kígyó a farkába harap

A második garancia arra, hogy nincs „haladár-újvilágrend embertípus” az, hogy minden társadalomban kellenek másokra jót vagy rosszat hozó döntnökök. Ha mindenki individualista, akkor ki cselekszik jószívű módon? Legfeljebb, ha megzsarolják valakivel a családjából. De ha tökéletesen önző és családja sincs, akkor kijével zsarolják meg?

Másrészt minden társadalomban vannak olyan helyzetek, amikor csak az önzetlenség oldja meg a problémát, hárít el veszélyt. Ha mindenki önző, akkor összeomlik a világ.

Azt mondták bátor szociológusok a kommunizmus végnapjaiban, hogy nincs olyan társadalmi rendszer, ami annyira önző embereket nevelt volna ki, mint a szocializmus. Az pedig, hogy Európában még többé-kevésbé egészséges emberek élnek 3 szocializmusban nevelkedett embernek köszönhető. A csernobili atomerőmű-katasztrófa után világossá vált, hogyha a fölrobbant blokk totálisan sugárfertőzött alagútjába nem megy le legalább 3 erős ember és nem zár el egy vízcsapot, akkor rövid időn belül újabb robbanás lesz, ami 250 km-es körben mindent és mindenkit elpusztít, tágabb körben pedig egész Európa számára betegségforrást jelent.

Sokan azt gondolnák, hogy erre a feladatra kijelöltek 3 embert és megzsarolták őket a családjukkal. De nem így történt. Egyszerűen összehívták egy megbeszélésre a csernobili technikusokat és lelkesítették őket. És lett három önfeláldozó lélek…

Az Új Világrend tervezői már most is rengeteg individualista embert „termeltek” ki, De ha ez teljes mértékben sikerül, akkor nem lesznek olyanok sem, akik nagy katasztrófák idején megmentik a többieket, bizonyos esetekben magukat az Új Világrend régi urait. A helyzet tehát olyanná válhat, mint amikor a kígyó a farkába harap. (Folytatjuk.)

Rákóczi Piroska