Kína határozott ellenlépéseket helyezett kilátásba, ha az Európai Unió új kereskedelmi eszközt vezet be a kínai vállalatok és termékek korlátozására. A pekingi kereskedelmi minisztérium szóvivője, Ho Ja-tung szerint Brüsszel a „túlkapacitás” vádjával valójában saját ipari nehézségeit próbálja elfedni, miközben diszkriminatív módon lépne fel a kínai versenytársakkal szemben.

A kínai reakció arra érkezett, hogy több nemzetközi sajtóbeszámoló szerint az Európai Bizottság új kereskedelmi eszköz kidolgozásán dolgozik, amellyel a kínai „túlkapacitás” problémájára válaszolna. Az EUObserver szerint a készülő mechanizmust a biztosi kollégium május 29-én vitathatja meg, és az eszköz lehetővé tenné, hogy az EU egyes piaci szektorokban korlátozza a kínai hozzáférést.

Kína visszafordította a vádat Európára

Ho Ja-tung szerint a túlkapacitás kérdését a globalizáció keretei között, a gazdasági törvényszerűségek és a piaci elvek alapján kell vizsgálni. Peking álláspontja szerint nem lehet pusztán azért „túlkapacitásról” beszélni, mert egy országnak vagy gazdasági térségnek kereskedelmi többlete van.

A kínai szóvivő ezt azzal érzékeltette, hogy ha a kereskedelmi többlet önmagában túlkapacitást jelentene, akkor az Európai Unió exportált autói, gyógyszerei, borai vagy kozmetikai termékei esetében is fel lehetne vetni ugyanezt a vádat.

A kínai érvelés lényege, hogy az EU nem objektív gazdasági problémára, hanem versenyképességi nyomásra reagálna új kereskedelmi korlátozásokkal. Peking szerint az európai ipar bizonyos ágazatai nehezen viselik a kínai versenyt, ezért Brüsszel a túlkapacitás fogalmát politikai eszközként használja.

Brüsszel védené az európai ipart

Az Európai Unióban ezzel szemben egyre erősebb az a vélemény, hogy a kínai állami támogatások, a nagy termelési volumenek és az alacsony árak hosszabb távon kiszoríthatják az európai vállalatokat stratégiai ágazatokból. Az EU már az elektromos autók, az akkumulátorok, a napelemek és más zöldipari termékek esetében is vizsgálta vagy bírálta a kínai támogatási modellt.

A készülő új kereskedelmi eszköz ezért a jelenlegi eszköztárnál szélesebb mozgásteret adhatna Brüsszelnek. A South China Morning Post korábbi beszámolója szerint az Európai Bizottság iparági szereplőkkel is egyeztetett egy olyan mechanizmusról, amely a kínai túlkapacitásból eredő versenynyomás kezelésére szolgálna.

Kína azonban arra figyelmeztetett, hogy ha az EU valóban új eszközt „gyárt” a kínai termékek és vállalatok ellen, az nemcsak a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat károsítaná, hanem a globális termelési és ellátási láncokat is megrendítené. A pekingi kereskedelmi minisztérium szerint az intézkedés végső soron visszaütne az európai iparra is.

Peking párbeszédet ajánl, de megtorlást ígér

A kínai kormány hivatalos álláspontja szerint az EU-val fennálló vitákat tárgyalások és konzultációk útján kellene rendezni. Ho Ja-tung hangsúlyozta, hogy Kína nem akar konfliktust kezdeményezni, de nem marad tétlen, ha sérülnek a kínai állam érdekei vagy a kínai vállalatok jogai.

A szóvivő ezért felszólította Brüsszelt, hogy térjen vissza a párbeszéd útjára, és ne hozzon olyan döntéseket, amelyek tovább rontják az EU–Kína gazdasági viszonyt. Mint fogalmazott, ha az európai fél ragaszkodik az új eszköz elfogadásához, és diszkriminatív korlátozó intézkedéseket vezet be kínai vállalatokkal vagy termékekkel szemben, Kína határozott ellenlépéseket tesz.

Ez a megfogalmazás diplomáciai nyelven egyértelmű figyelmeztetés: Peking nemcsak tiltakozni készül, hanem válaszintézkedéseket is kilátásba helyez. Ezek érinthetik az európai exportőröket, a Kínában működő uniós vállalatokat, vagy akár azokat az ágazatokat is, amelyekben Európa továbbra is jelentős piaci pozícióval rendelkezik.

Miközben Washington és Peking stabilizálna

Az EU–Kína viszály kiéleződése különösen érdekes pillanatban történik. Donald Trump és Hszi Csin-ping ugyanis az elmúlt hónapokban éppen arra törekedett, hogy legalább részben stabilizálja az amerikai–kínai kapcsolatokat. A két fél lényegében befagyasztotta a kereskedelmi tűzszünetet, és több területen előrelépéseket is rögzített, köztük az amerikai agrárexport, egyes kritikus ipari termékek és a kétoldalú kereskedelmi viták kezelésének ügyében.

Ez nem jelent teljes amerikai–kínai kibékülést. A technológiai verseny, a vámok, a ritkaföldfémek, a félvezetők és a biztonságpolitikai feszültségek továbbra is megmaradtak. Mégis úgy tűnik, hogy Washington és Peking jelenleg legalább taktikai stabilizációra törekszik: nem akarják, hogy a gazdasági konfliktus ellenőrizhetetlen spirálba kerüljön.

Ezzel párhuzamosan viszont az Európai Unió mintha éppen most lépne keményebb irányba Kínával szemben. Ez különös helyzetet teremt: miközben az Egyesült Államok és Kína óvatosan próbálja menedzselni a rivalizálást, Brüsszel egy újabb kereskedelmi front megnyitását fontolgatja.

Oroszország és Kína közben tovább zár

A képhez hozzátartozik, hogy mindeközben Oroszország és Kína látványosan megerősítette stratégiai együttműködését. Vlagyimir Putyin pekingi látogatása során Hszi Csin-pinggel közös nyilatkozatot fogadott el a teljes körű stratégiai partnerség további mélyítéséről, és a felek külön dokumentumban erősítették meg a többpólusú világrendről és az új típusú nemzetközi kapcsolatokról alkotott közös álláspontjukat.

A gazdasági háttér sem mellékes. A Financial Times friss összefoglalója szerint a kínai–orosz kereskedelem jelentősen bővült az ukrajnai háború óta: Kína nagy mennyiségben vásárol orosz energiahordozókat, miközben kínai vállalatok töltik be a nyugati cégek által hátrahagyott piaci réseket Oroszországban.

Ez azt jelenti, hogy az EU–Kína kereskedelmi konfliktus nem önmagában áll. A világ nagy gazdasági és geopolitikai tömbjei egyszerre rendezik át kapcsolataikat: Washington és Peking átmeneti stabilizációt keres, Moszkva és Peking szorosabbra fűzi együttműködését, Brüsszel pedig egyre keményebb iparvédelmi logikával közelít Kínához.

Európa könnyen két front közé szorulhat

Az európai dilemma így kettős. Egyrészt az EU valóban szembesül azzal, hogy több stratégiai iparágában erős kínai verseny nyomása alatt áll. Másrészt ha Brüsszel rosszul méri fel az erőviszonyokat, akkor egy olyan pillanatban nyithat új kereskedelmi háborút Kínával, amikor Washington inkább befagyasztaná a konfliktust, Peking pedig Moszkvával együtt alternatív geopolitikai és gazdasági pólust épít.

Kína üzenete ezért nemcsak Brüsszelnek szól, hanem az egész nemzetközi rendszernek: Peking szerint az EU választás előtt áll. Vagy tárgyalásos úton kezeli a kereskedelmi vitákat, vagy olyan korlátozásokba kezd, amelyekre Kína válaszolni fog.

A vita közvetlen tárgya a túlkapacitás, de a valódi tét ennél nagyobb. Arról szól, hogy az Európai Unió képes-e saját iparpolitikáját úgy megerősíteni, hogy közben ne sodródjon bele egy újabb, nehezen kezelhető kereskedelmi konfliktusba. Kína már jelezte: ha Brüsszel a korlátozások útját választja, a válasz nem marad el.