Azt állítom, hogy hazánk keresztény ország, még akkor is, ha a következő népszámlálásnálkevesebben vallják magukat annak, mint a legutóbbi cenzuskor. Meredek állítás, de tapasztalatból jövő – és sok olyan valódi adatra épül, amelynek összegzése nehezen lehetséges, és eddig nem történt meg.

Sokan mondják, hogy az európai új pogányok is keresztények kulturális értelemben. Ez igaz. Ilyen értelemben a hazai ateisták között is vannak keresztények, nevezetesen kulturálisan keresztények. De nem tőlük keresztény ország hazánk. Akik valóban krisztusivá formálják a hétköznapjaikat, azok egyrészt a hitüket gyakorló emberek, másrészt az informális keresztények. De kik azok az informális keresztények?

A fogalmak

Hogy a fogalmat megértsük, föl kell idéznünk Karl Rahner anonim keresztény fogalmát. Ezt a fogalmat azért alkotta meg, mert tapasztalták misszionáriusok, hogy a pogányok között sokan vannak, akik a hithirdetőkkel való találkozást követően nem keresztelkednek meg, és nem járnak templomba, de tudva vagy tudatlan a hit, a remény és a szeretet jegyében cselekszenek. Isten kegyelmében és kegyelmével élnek, és elfogadják, hogy Krisztus az egyedüli megváltó. Az informális keresztények azok a fejlett világban élő emberek, akik gyakran hallanak Krisztus tanításából és tudatosan a hit, a remény és a szeretet cselekedeteit viszik végbe, de nem gyakorolják a hit formális aktusait. Ők nem kulturális keresztények csupán – és főleg nem ateisták. Vannak, akik
népszámláláskor valamelyik keresztény felekezethez tartozónak mondják magukat, de vannak, akik nem. Számukat nehéz megbecsülni, de sokkal, de sokkal többen lehetnek, mint a vasárnap templomba járók. Érdekes módokon és formákban szoktak magukról jeleket adni.

Az informális keresztények

Az informális keresztények elsősorban nem kulturális keresztények. Ők nem megszokásból ünneplik a keresztény ünnepeket. Ők a szívük mélyén őrzik hitüket, és valóban nagy szívvel élnek. Értékrendjükben a szeretet van az első helyen, és tudnak közösségükért és családtagjaikért áldozatot hozni. Ha elvált emberek, haragszanak magukra érte. Vágyaikban egy Istennek tetsző család tagjai. De akkor miért nem járnak templomba? Nagyon nagy a zaj a hit terén a fejlett világban, nehéz elhinni, hogy a teljes igazság Krisztusnál található. Az elköteleződésnek ezért a belső, rejtett formáját választják az informális keresztények.

A szem a lélek tükre

Azt szokták mondani, hogy az egyházukhoz leglazábban kötődő hívek is adójuk egy százalékáról az egyházuk javára rendelkeznek. Köztük vannak informális keresztények. De sok informális keresztény még az egy százalékról sem rendelkezik semelyik felekezet javára sem. Ezért azt, hogy milyen sok informális keresztény van, nem ilyen adatokból, hanem általában olyan hatalmas bajok enyhítésében fáradozók számából lehet megtudni, mint amilyen egy árvíz.

Ebből következik, hogy az informális keresztények számát csak becsülni lehet. Hatásukat azonban érezni mindenben, az egész országban. Könnyű rájuk ismerni. Jézus mondja, hogy a szem a lélek tükre. Mi gyakorló keresztények, látjuk az informális keresztények szemében, hogy milyen hittel, reménnyel és szeretettel sugárzó lelkük van.

Ezért állíthatjuk, hogy bármi lesz is a következő népszámlálás eredménye, Magyarország keresztény ország.