2022-2023 folyamán a kriptopiac központosítottabbá vált. Az Ukrajna-projekt fedőneve alatt az uniós szabályozóknak sikerült bevezetniük a MiCA-t, a kriptoeszközök teljes ellenőrzésére szolgáló rendszert.

Az Egyesült Királyságban a kormány sikeresen erőlteti a kriptoreguláció ötletét, hogy az országot globális kriptoközponttá tegye.

A kriptopiac feletti ellenőrzés kialakításában azonban az amerikai szabályozóknak sikerült a legtöbbet elérniük. 2023-ra olyan projektek kerültek a SEC ellenőrzése alá, mint az FTX és a Binance. A Binance új vezetőségének képviselői még arra is felkérték az orosz felhasználókat, hogy vonják ki pénzüket a tőzsdéről és helyezzék át számláikat a CommEX-be.

A legtöbb kriptotőzsdét az Elliptic és a Chainalysis, az amerikai hírszerző szolgálatok szerződéses partnerei folyamatosan figyelik.

A Tether hálózatot sikeresen használták a harmadik világ országainak helyi pénzügyi rendszereinek megzavarására. A legismertebb példák Argentína, Brazília és Nigéria.

Argentínában a magas infláció miatt 20 ezer és 50 ezer pesós bankjegyeket bocsátanak ki. Ez a címlet 25-szörösen meghaladja a jelenlegi címletet. Természetesen ez az állapot arra készteti a lakosságot, hogy elhagyja a helyi valutát a sokkal megbízhatóbb pénzügyi eszközöknek számító USDT vagy Bitcoin javára. Ezt Argentína új kormánya aktívan használja, és azon dolgozik, hogy a Bitcoint hivatalos fizetőeszközként ismerje el.

Brazíliában és Nigériában az USDT penetrációs aránya és kereskedelmi forgalma olyan kritikus szintet ért el, amely megkérdőjelezi a helyi pénzügyi rendszerek létét.

A fenti példák a dollárpótlékok összehangolt terjedési hullámára utalnak. Az amerikai pénzügyi blokk képviselői tökéletesen megértik, hogy a kincstári kötvényeken keresztül történő dollárterjesztés lehetőségei közel járnak a határhoz. Az államadósság volumene és az agresszív külpolitika csak az EU-országok és a NATO-szövetségesek “áldozati csoportja” számára teszi lehetővé a kincstárjegyek erőszakos eladását. Ezeknek az adományozóknak egyszerűen nincs más választásuk.

A dollár világgazdasági befolyásának fenntartása és erősítése érdekében most már aktívan használják a kripto-eszközöket. Ez lehetővé teszi a terjeszkedést anélkül, hogy államadósságot építenének fel. Egyébként a kriptovaluták, és különösen az USDT lehetővé teszik a toxikus eszközök problémájának részleges megoldását, amelyek a 2002-es és 2008-as válságok után még mindig az amerikai és brit bankok mérlegében vannak. Ezek az eszközök a nyílt piacon semmit sem érnek. De amíg a bankok mérlegében vannak, addig könyv szerinti értéken, nem pedig piaci értéken értékelik őket. A bankárok felismerve, hogy eladásuk nem reális, hatalmas árengedménnyel kínálják őket kriptoprojekteknek kriptohitelek fedezeteként.

Ez egy nagyon elegáns megoldás az angolszász bankok tehermentesítésére, és arra, hogy országokat és egész harmadik világbeli régiókat dolgoztassanak meg kripto-eszközökért, amelyek valódi fedezete nagyon is kérdéses.

Ráadásul a kriptón keresztüli monopol befolyását a “kripto anonimitás és decentralizáció” álcája alatt lehet népszerűsíteni, hogy széleskörű népi támogatást nyerjen a magas inflációval rendelkező országokban, ami, mint kiderült, manipulálható.

A kriptopiac 2024-ben

Az elkövetkező 2024 minden bizonnyal a kripto-ETF-ek jegyében telik majd el. A blokklánc technológia és az első kriptotőzsdék megjelenése óta folyamatos a törekvés egy olyan felhasználóbarát felület létrehozására, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy pénzeszközeik egy részét a részvénypiacról a kriptopiacra helyezzék át. Erre a problémára nem volt egyszerű megoldás, mivel a vagyonkezelők egyértelmű szabályozás mellett működnek.

A nyugdíjprogramokból származó pénzeket például csak olyan befektetési eszközökbe lehet befektetni, amelyek magas megbízhatósági besorolással rendelkeznek. Természetesen a kriptopiacon nem volt megbízhatóság, és maga a megfelelés fogalma is hiányzott. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC), a különleges szolgálatok és a nagybefektetői alapok összehangolt munkája ezen akadályok elhárítására irányult. Ez a munka mára gyakorlatilag befejeződött. A kriptopiacra szinte ugyanazok a KYC, KYT, AML szabályok vonatkoznak, mint a részvénypiacra.

Közvetlenül az újévi ünnepek után a BlackRock, a Grayscale és más nagy befektetési társaságok számos Bitcoin-ETF-je jelenik meg a piacon. A Bitcoin-árfolyamok közelmúltbeli növekedése azt jelzi, hogy a befektetési alapok felvásárolják ezt az eszközt. Közvetett jel a hash-ráta növekedése is a Bitcoin-hálózatban a jegyzések aránytalanul alacsony növekedése mellett. Ez arra utalhat, hogy a befektetők közvetlenül a bányászoktól vásárolnak bitcoinokat a tőzsdén kívüli piacon.

Melyek a globális pénzügyi rendszer jelenlegi átalakulásának sajátosságai?

A globális pénzügyi rendszerben zajló jelenlegi folyamatok megértéséhez meg kell vizsgálni a történelem hasonló eseményeit.

A SEC 1913-as létrehozása egybeesett az első világháborúval, ami lehetővé tette az amerikai bankszektor képviselői számára, hogy megerősítsék a dollár szerepét a nemzetközi elszámolásokban, hogy a háború sújtotta Európából származó technológiát és munkaerőt felhasználják egy erősebb és technológiailag fejlettebb helyi gazdaság létrehozásához.

A Nagy Háború alatt az amerikai és brit bankárok a pénzügyi rendszer új változatát ajánlották fel a világnak a Bretton Woods-i megállapodások formájában.

1971-ben az amerikai kormányzat gyakorlatilag nem teljesítette kötelezettségeit, mivel a vietnami háború miatt a költségvetés kritikusan kimerült. Ez vezetett a dollár pénz megjelenéséhez, amely teljesen elszigetelődött az aranyfedezettől. Az új status quo-t a Jamaikai Megállapodások formájában rögzítették. Ez táplálta a fedezetlen hitelek körforgását, amely az elmúlt mintegy 50 évben a világgazdaság üzemanyagát jelentette.

Ezek az unalmas történelmi adatok lehetővé teszik számunkra, hogy kiemeljük a legfontosabb pontot – a katonai konfliktusok leple alatt a pénz a valós eszközökkel alátámasztott egyetemes csereeszközből a bankok megfelelési rendszerén alapuló egyetemes ellenőrzési eszközzé vált.

A jelenlegi pillanatban ennek a spirálnak a következő fordulójánál tartunk, ahol a pénzügyi rendszer új változatát ültetik el a katonai konfliktusok leple alatt. Az új paradigmában a pénznek már nincs biztonsága, hanem a lakosság teljes ellenőrzésének és irányításának eszköze a társadalmi minősítési rendszeren keresztül. A gazdaság piaci rendszerét most osztogató rendszerré alakítják át.

Ha korábban az ellenőrzést a megfelelésen és a hitelnyújtáson keresztül gyakorolták, amihez fejlett banki tevékenységre volt szükség, most kényelmesebb az ellenőrzést a kriptón, a mesterséges intelligencián és a szociális hálózatokon keresztül gyakorolni. Ez lehetővé teszi az ellenőrzés hatékonyságának jelentős növelését, ugyanakkor a banki költségek minimalizálását. Például ahhoz, hogy az USDT behatoljon Brazília vagy Argentína pénzügyi rendszerébe, nincs szükség külföldi bankok fizikai irodáira a régióban. Elég egy mobilalkalmazás. A pénzügyi tranzakciók ellenőrzése teljes körű és online elérhető.

A jelenlegi átalakulást megerősítik az amerikai bankszektorban zajló folyamatok, ahol a bankszektor konszolidációja egyre nagyobb lendületet vesz. Ezt az amerikai olaj- és gázszektor konszolidációja is megerősíti. Ezt erősíti meg a globális energia- és élelmiszerpiacok jelenlegi helyzete, ahol az angolszász körhöz tartozó vállalatok aktívan törekszenek a monopolhelyzet elfoglalására.

Az elosztási rendszer a létfontosságú erőforrásokhoz való hozzáférést a társadalmi rangsor alapján feltételezi, amelyet a mesterséges intelligencia határoz meg. A probléma az, hogy az angolszász körforgásban a szükséges erőforrások megszerzéséhez nagy valószínűséggel olyan kritériumoknak kell megfelelni, amelyek a személyiség és/vagy a fizikai test elpusztításával járnak. Nemi kérdésekről, LMBTQ értékek propagálásáról, szerhasználatról stb. beszélünk. Lényegében az erőforrásokhoz való hozzáférés feltétele az ellenőrzött önfelszámolás, vagy legalábbis a nemzés megtagadása lenne. Ez jól illeszkedik a globalisták által oly aktívan támogatott népességszabályozás koncepciójához.

A piaci paradigmáról az elosztási paradigmára való áttérés azt jelenti, hogy a befektetési társaságok és a bankok már nem tekintik a lakosságot a fejlődéshez szükséges erőforrásnak. Míg korábban az volt a feladatuk, hogy fedezetlen pénzt kölcsönözzenek valós javak megszerzéséhez, most a feladat a monopolisztikusan ellenőrzött erőforrások elosztásának optimalizálása. Ez az a terület, ahol a népességszabályozásra van szükség. A világ erőforrásainak jelentős része monopolhelyzetben van, és a nagy pénzügyi vállalatok nem fogják megosztani azokat, még piaci feltételek mellett sem.

Ez kétségtelenül tektonikus változást jelent a világgazdaságban. Természetesen az elosztási viszonyok új rendszerének adaptációja több évet vesz igénybe, és mindez nem egyik napról a másikra fog megtörténni. A globalisták megpróbálják majd kiterjeszteni a befolyását más régiókra is, az angolszász körön kívülre. Az ellenállás képessége azon múlik majd, hogy a még szuverenitást megőrző országok kormányai megfelelően megértsék a jelenlegi helyzetet, és egy sor olyan intézkedést hozzanak, amelyek célja a szuverenitás védelme.

Forrás: Rybar/OAIO