2024.május 30.
Janka, Zsanett, Johanna, Nándor

Rendőri védelemre van szükségem a genderkritikám miatt – Birgit Kelle a Mandinernek

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
738289 kelle

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Írta: Szilvay Gergely

Nem kötelező végrehajtani a Brüsszelből és Strasbourgból érkező szivárványszínű határozatokat – mondja a Mandinernek Birgit Kelle német író legújabb gendertémájú kötetének magyar megjelenése alkalmából. Kelle arról is beszélt, milyen elképesztő módon nyomul a genderlobbi Németországban. Interjú.

Hogyan szabályozza Németország a genderügyeket?

A nemek közötti egyenlőség politikája már nagyon előrehaladott Németországban, és számos állami programban megjelenik, az iskolák oktatáspolitikájában, a szexuális nevelésben, egészen az óvodásoknak szóló speciális programokig. Az egyetemeken jelenleg minden tantárgyat és szakot elárasztanak a kötelezően elvégzendő gendermodulok, abszurd módon még az olyan tantárgyakat is, mint a matematika vagy az erdészet. De a szociális szférában sem marad érintetlenül egyetlen intézmény vagy vállalat sem. Sokszínűségi programokat látunk a nagyvállalatoknál, az LMBT-ügyek lobbistái jól szervezettek az összes nagy médiában, és természetesen az egyházakat is elárasztották. A protestáns egyházaknak már évek óta van saját intézetük a genderteológiára, és természetesen van „gendernyelvezetű” Biblia is.

A lobbi jelenleg nagyon agresszívan próbálja térdre kényszeríteni a katolikus egyházat mint utolsó bástyát.

A társadalom teljes átitatására való törekvés leginkább a nyelvészet területén látható, mivel a német nyelvtan mindenféle „gendersztárokat” meghív a szavak semleges nemű elcsúfítására. Az állami televízió- és rádióműsorokban ma már bevett gyakorlat a genderszemléletű nyelvhasználat, és még az olyan nagyvállalatok, mint az Audi is előírják ezt alkalmazottaiknak. Az egyetemek is megkövetelik ennek a mesterséges nyelvnek a használatát, és néha nyíltan pontlevonással fenyegetőznek, ha a diákok ellenállnak. 

Mit gondol a többség?

A németek többsége már évek óta nagyon egyértelműen a genderpolitika ellen szólal fel, a vita most elsősorban a genderszemléletű nyelvhasználatra összpontosul, itt számos egymástól független felmérés kimutatta, hogy a lakosság mintegy 80 százaléka nem akarja ezt. Ennek ellenére az állami műsorszolgáltatás és az olyan pártok, mint a Zöldek, a „nemi csillaggal” (a szó nemét jelző utolsó szótag kicsillagozásával) együtt használják a helyesírást, és az összes állami antidiszkriminációs ügynökség is ezt teszi, noha ugyanakkor van egy egyértelműen meghatározott hivatalos nyelvünk, a német, világos szabályokkal. Egyszerűen azért teszik ezt, mert a kormány nem csak eltűri, de még akarja is. A lakossági ellenállás nem igazán tud mit kezdeni ezzel a sok szivárványos sírással. Eközben

a gyermekek iskolai indoktrinálása ellen is egyre nagyobb az ellenállás.

Berlinben néhány nappal ezelőtt egy évek óta az adófizetők pénzéből támogatott meleg kezdeményezés vezetői bejelentették, hogy most megalapítja az első „meleg-leszbikus óvodát” Németországban, ahol a meleg, leszbikus és transz munkatársak tudatosan azon dolgoznak majd, hogy a gyerekeket már egészen kicsi koruktól kezdve megtanítsák arra, hogy mindez teljesen normális. Groteszk, hogy a kezdeményezők azt mondják, még nem várják a gyerekeket. 3 és 6 év közötti gyerekekről van szó! Az is undorító és veszélyes, hogy ennek az egyesületnek az elnökségében egy olyan ember ül, Rüdiger Lautmann, aki szexszakértőként évtizedek óta ismert arról, hogy elfogadhatóvá teszi a pedofíliát. Jelenleg nagy vitát és felháborodást vált ki Németországban, hogy milyen emberek alapítanak itt óvodákat.

kelle 2

Ön szerint mi a központi kérdése a genderelméletnek?

A nemek közötti egyenlőség politikájának semmi köze a nemek közötti igazságossághoz és semmi köze a nők jogaihoz, hanem a nemek kategóriáinak eltörlésén dolgozik. Egy új emberképen dolgoznak, azon, hogy mindenki olyan legyen, amilyen lenni akar, függetlenül a biológiától, azaz a tényektől. Ez abszurd és a valóságtól elrugaszkodott cél. Eközben a nem és a szexualitás fogalmát szándékosan összekeverték. Minden szexuális preferencia most állítólag egy új „nem”. Itt is azon dolgoznak, hogy lerombolják azt a valóságot. Csak kérdezzen meg egy klasszikus genderfeministát, hogy mi a nő, hogyan határozza meg azt. Szaladgálnak, harcolnak a nők jogaiért – de most már minden férfi nőnek vallhatja magát, betolakodhat minden védett női térbe, versenyezhet a nőkkel a sportban, sőt, Angliában még a női börtönbe is mehet, mert már nem merik világosan kimondani: te férfi vagy, mindegy, milyen szeretnél lenni, mindegy, milyen ruhát veszel fel, milyen sminked van vagy milyen műtéten estél át.
A német zöldek, szocialisták és liberálisok kormánya például egy új, úgynevezett „önrendelkezési törvényt” próbál elfogadni. Ezután mindenki megváltoztathatja a nemét a városházán egy adminisztratív aktussal. Ez a 14 év feletti gyermekekre is vonatkozna – kétség esetén akár szüleik akarata ellenére is.

Eszerint azt is lehetővé kell tenni, hogy a nemünket minden évben megváltoztathassuk, ha akarjuk.

Világszerte robbanásszerűen nő az állítólagos „transz gyerekek” száma azokban az országokban, amelyek engedélyezik ezt az úgynevezett „önazonosítást”. A gyermekek egyre fiatalabb korban kerülnek gátlástalan aktivisták és orvosok karmai közé, akik aztán pubertásgátlókkal és műtétekkel kényszerítik őket a nemek megváltoztatására. Számtalan ember megbánta már, és megcsonkított testtel fizetett érte. És mintha ez még nem lenne elég, kormányunk ezzel párhuzamosan egy olyan törvényt akar elfogadni, amely szerint még csak meg sem szabad említeni egy transznemű személy korábbi nevét és nemét, mert ellenkező esetben minden alkalommal több ezer eurós bírságot kockáztatunk – ez az úgynevezett „halottnév-tilalom”. Más szóval törvényesíteni akarják a hazugságot, nevezetesen, hogy egy férfi nővé válhasson, és ugyanakkor büntethetővé akarják tenni az igazság kimondását. Ennek már semmi köze a toleranciához, ez egy veszélyes ideológia.

Hogyan fogadták a könyveit?

A könyveim mind bestsellerek voltak, aminek az egyik fő oka az, hogy érthetően vannak megírva. A Genderkomédia című könyvem már megjelent az egyetemeken tananyagként, de mindig a gyűlöletbeszéd csúnya példájaként. Nekem nem éppen a genderszakokon vannak barátaim. A médiában viszont nagy az érdeklődés, mert egyre inkább tudatosul, hogy a gender címkéje alatt nemcsak jó dolgok rejtőznek, hanem rengeteg problémát is hordoz. A legújabb könyvemben – aminek a címe Még mindig normális?, és amely most már Magyarországon is megjelent – Németországban az elsők között voltam, aki részletesen elmagyarázta és példákat sorolt fel arra, hogy a transzkérdés hogyan válik a nők jogainak legnagyobb problémájává és veszélyezteti a gyermekek egészségét. Sokan korábban nem voltak tisztában a problémával. Folyamatosan írnak nekem olyan szülők, mert gyermekeik az iskolában queer anyagokkal szembesülnek. A politikusok nagyon megosztottan reagálnak, de a CDU-tól gyakran kerestek, mert valahogy sejtették a problémát, de nem tudták megmagyarázni. De még a rendőrhatóságok is hozzám fordultak segítségért, mert hirtelen utasítást kaptak, hogy az új rendőrök felvétele előtt ellenőrizzék a rendőrök „nemi kompetenciáját”, de senki sem tudja, hogy ez mit jelent.

Nem került bajba a könyvei és nézetei miatt?

De, sőt rendszeresen bajra kerülök. De ezt már előre tudtam. Bárkit, aki ezzel a lobbival szórakozik, megtámadnak, megrágalmaznak, megbotozzák és sértegetik. Azok, akik állandóan a toleranciáról beszélnek, a legrosszabb intoleráns emberek, akikkel valaha találkoztam. Újra és újra

rendőri védelemre van szükségem, amikor valahol megjelenek, hogy a genderről beszéljek, mert baloldali radikálisok fenyegetnek.

Újra és újra be kell vonnom az ügyvédemet, hogy a hazugságokat és a téves idézeteket, amelyeket az emberek a számba akarnak adni, eltávolítsák a netről. Most tiltottak ki ismét a Twitterről, mert tweetet írtam a meleg és leszbikus óvodáról, amelyben utaltam a pedofilokra is a fórumon. Azt kértem, hogy a gyerekeket védjék meg ettől az LMBT-propagandától. A Twitter úgy gondolja, hogy meg kell védenie másokat tőlem, mert állítólag gyűlöletbeszédet terjesztek. Erre is van egy jó ügyvédem, de aggasztó látni, hogy különösen az LMBT-ügyek kritikája, de az iszlám kritikája, mint második témakör, mindig a Twitteren és a Facebookon vezet a leggyorsabban törléshez.

Hogyan tudnánk megállítani a gender-ideológiát?

Olyan egyszerű lenne a dolog: csak nem részt venni benne! Ezt bárki megteheti. A gender-mozgalom nagy problémája, hogy nincs demokratikusan legitimálva. Mindig felülről kényszerítik rá az emberekre az elképzeléseit, amelyeket egyetlen parlamentben sem vitatták meg és szavazta meg a többség. Ehelyett a vonatkozó definíciókat utólag változtatták meg úgy, hogy a korábban egyértelmű nőpolitikát először nemi politikaként, majd sokszínűségi politikaként értelmezték újra, és hirtelen a biológiai nők jogos aggályai a melegek azon jogának politikájává váltak, hogy béranyákkal nemzett gyermekeket kaphassanak. A nemet szexuális sokféleséggé változtatták.

Minden ország mondhat nemet, nem kötelező végrehajtani a Brüsszelből és Strasbourgból érkező szivárványszínű határozatokat,

mert nem az Európai Unió, de még csak nem is a Bizottság hatáskörébe tartozik, hogy meghatározza a tagállamok családpolitikáját. Elvileg minden országnak meg van engedve, hogy saját alkotmányt alkosson, maga határozza meg a családot, maga határozza meg a házasságot, és hozzon vagy ne hozzon megfelelő törvényeket. A gyermekek szexuális nevelése végső soron nem az ideológusok, hanem a szülők kezében van. Minden tiszteletem a szexuális kisebbségek jogos aggályai iránt – és igen, nekik is vannak jogos aggályaik –, de senkinek sem kell, hogy egy kisebbség vagy egy olyan nemzetek feletti intézmény, mint a WHO megmondja, hogy mi legyen jó a saját gyermekeinek vagy egy egész társadalomnak. De a brüsszeli ordítozást végül is figyelmen kívül lehet hagyni! Maradjatok talpon Magyarországon!

birgit kelle ak

Birgit Kelle német író, újságíró 1975-ben született Erdélyben, 1984 óta német állampolgár. Rendszeresen publikál németországi, svájci és osztrák sajtóorgánumokban a feminizmus, a genderkritika és az anyaság témakörében. Olyan német nyelvű bestsellerek szerzője, mint a Dann mach doch die Bluse zu [Gombold csak be a blúzodat!], a Muttertier [Anyaállat], a Noch Normal? – Das lässt sich gendern! [Még normális? Akkor gendereljünk!] és a CAMINO. Saját kötetei mellett számos más, család- és genderpolitikai témájú könyvben közreműködött. Kelle a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja, rendszeresen felkérik, hogy szakértőként vegyen részt pódiumbeszélgetéseken és parlamenti bizottsági meghallgatásokon. Négy gyermek édesanyja és a Frau 2000plus e.V. női nonprofit szervezet elnöke, amely azért dolgozik, hogy a társadalom tiszteletben tartsa az anyaságot és az élet méltóságát. Az MCC meghívására Magyarországon is több alkalommal tartott előadást. Eddig két kötete jelent meg magyarul: a Genderkomédia (MCC Press) és a Még normális? Akkor gendereljünk! (Alapjogokért Központ).

Forrás:Mandiner

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Egy válasz

  1. Nekem soha nem volt világos, hogy pl. az asztal miért ‘der Tisch’ németül, de tudomásul vettem. Ha a németek ezer éve ‘der’ névelővel, azaz “himnemű” ragozással mondják, akkor németül én is így mondom. Noha az én számomra semmi értelme nincsen a “nyelvtani nem”-nek, egyes nyelvekben ezzel kell a szavakat megtanulni. Ha ezeknek a hülyéknek ez is probléma, akkor beszéljenek magyarul, törökül, kínaiul, stb. ahol semmiféle “nyelvtani nem” sincs. A kedvükért nem fogok újra megtanulni németül.

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához