Írta: Veszprémy László Bernát

Káosz robbanhat ki hamarosan Európában az energiahelyzet miatt – vallja Tuomas Malinen, a GnS Economics ügyvezető igazgatója, a Helsinki Egyetem közgazdaság-tudományi docense, aki az MCC Budapest Summiton adott elő. A finn üzletember munkatársunk egy kérdésére úgy reagál: „Ön legalább Magyarországon van, a hazája mezőgazdasági exportőr, így lesz ennivalója”.

Úgy tűnik, az energiaárak folyamatosan emelkednek. Hol van a maximális határ?

Sokkal feljebb is mehetnének.

A csúcshónapok valószínűleg valahol februárban, márciusban lesznek,

amikor nagyon valószínű, hogy a tárolási szintek alacsonyak. A globális cseppfolyós földgáz-piac (LNG) pedig rendkívül szűk lesz, és a tározók valószínűleg már meglehetősen kimerültek lesznek. Tehát megugranak majd a földgázárak, a villanyárak és minden más. Az igazán érdekes kérdés pedig az, hogy most, hogy az Északi Áramlat egyhamar nem hoz gázt Európába, amikor tavasszal üresek lesznek a tárolók, honnan töltsük fel? Ezt a kérdést tette fel nekem nemrég az olasz gázhálózatok vezérigazgatója. Ki tölti meg tavasszal a gáztárolókat?

Kinek jó a jelenlegi helyzet?

Szerintem

a legnagyobb haszonélvező itt az Egyesült Államok,

amely LNG-t ad el Európának és más helyekre, miközben az LNG árai várhatóan még tovább emelkednek. Ha üzleti szempontból nézzük, akkor a nyertes nyilván az Egyesült Államok. Stratégiailag azonban Oroszország lehet, aki profitál az Európában valószínűleg hamarosan kirobbanó káoszból. Ez egy másik szempont, amelyet figyelembe kell vennünk.

Ha mondjuk holnap feloldanák a szankciókat, akkor ön szerint csökkenne az energia ára?

Valószínűleg csökkenne, de a kérdés az, hogy mennyi gázt tud Oroszország szállítani Európának most, amikor az Északi Áramlat inaktív? Ami az Északi Áramlattal történt, ebben az értelemben nagy változást hozott.

Bármi is történik, kemény télnek nézünk elébe.

Persze több szankcióval még rosszabb lesz.

Ön szerint nőni fognak a társadalmi feszültségek Nyugat-Európában?

A helyzet az, hogy nem csak az energiaválság fenyeget bennünket. Inflációs válságunk van, kamatsokkunk van. A közelmúltban pedig az Egyesült Királyság nyugdíjalapjai majdnem összeomlottak, és a Bank of Englandnek közbe kell lépnie és likviditást kell biztosítania, de ez csak átmeneti megoldás. Minket pedig inflációs válság fenyeget. Nagyon komoly bajban vagyunk. És elárulom, hogy

soha életemben nem nézett ki ennyire rosszul a helyzet, mint most,

még 2001-ben vagy 2008-ban sem. Még rosszabb forgatókönyv az, hogy a pénzügyi rendszer összeomlik. A történelem szélsőséges pillanatában vagyunk.

Mit lehet tenni a helyzet enyhítésére?

Mindenekelőtt valóban el kell kezdenünk Ukrajnát és Oroszországot a béketárgyalásokra ösztönözni. Ha az átlagos polgárra vonatkozik a kérdése, fel kell készülnünk áramszünetekre, egyes banki szolgáltatások beszüntetésére, ezért készpénzt kell otthon tartanunk, és ha sok pénzünk van, akkor érdemes megfontolni az arany vagy ezüst vásárlását.

De ön legalább Magyarországon van, a hazája mezőgazdasági exportőr, így lesz ennivalója. 

Azt mondta az előadásában, hogy vagy egyedül úszunk, vagy együtt süllyedünk el.

Az a helyzet, hogy Németország most maga alá gyűri egész Európát, mert alapvetően ők irányítják az Európai Uniót. És most hatalmas ösztönzést adnak a német cégek működésének fenntartására. Az Európai Unió számos országa nem rendelkezik ilyen alapokkal. Tehát ez olyan helyzethez fog vezetni, hogy Németország támogathatja cégeit, és felvásárolják a többi céget. Tehát az összes többi régiónak, minden országnak meg kell próbálnia megerősíteni magát. Európa mindig is országok kontinense volt, nem egy ország kontinense vagy egy föderációé. Minél erősebbek az egyes országok, annál erősebb Európa. Ami miatt a legjobban aggódom, az az, hogy Putyin elnök hosszú távon valahogy tönkreteszi az Európai Uniót.

Most az olyan országoknak, mint Magyarország, magukra kell figyelniük.

Az egyes országok könnyebben élik ezt túl, mint egy „Európai Egyesült Államok”.

Forrás:Mandiner, Nyitófotó: a rezsidrágulás ellen tüntetők Olaszországban október elején (Andrea Ronchini, Ronchini / NurPhoto / NurPhoto via AFP)