André Malraux francia író mondta: A civilizáció mindaz, ami egy vallás köré gyűlik, és amikor egy vallás hanyatlik, egy másik veszi át a helyét. „Negyven év alatt Franciaország lett az a nyugat-európai ország, ahol a muszlim származású lakosság a legjelentősebb” – írta korábban a Vatikáni Rádió. „Nem nehéz feltételezni, hogy most már közel vagyunk ahhoz, hogy az iszlám felülmúlja a katolicizmust”. Mi van, ha ez már meg is történt? – tette fel a kérdést Giulio Meotti olasz újságíró.

„Franciaország már nem katolikus ország” – írta Frederic Lenoir, a Le Monde des Religions című folyóirat szerkesztője. A Le Figaro azon tűnődött, vajon az iszlám már „Franciaország első vallásának” tekinthető-e. Abban az országban, ahol 2030-ig akár ötezer templomot fenyeget az a veszély, hogy nyolc éven belül eltűnik, egy olyan országban, ahol nincs meg a politikai, vallási és kulturális akarat, hogy életben tartsák azt az ezeréves örökséget, amely Franciaország legmélyebb lelkét képviseli. Talán a párizsi nagymecset imámja megértette, mi is történik valójában, amikor azt javasolta, hogy az elhagyott templomokat mecsetként használják – olvasható a cikkben.

Martin Mosebach német író megjegyezte, hogy „a vallás elvesztése destabilizál egy országot”. Amikor egy társadalom már nem tudja, hogyan adjon magának létjogosultságot, mások találnak, és a kereszténység által hagyott űrt hamarosan betölti. Még egy olyan ateista, mint Richard Dawkins is elismerte, hogy „a [templomi] harangok hangja jobb, mint a [mecset] müezzin éneke.”

Az iszlám ma folyamatosan foglalja el Európa posztkeresztény romjait. Becslések szerint ma Franciaországban minden gyakorló muzulmánra három gyakorló katolikus jut. De ha mélyebbre ásunk, és csak a pénteki ima heti gyakoriságát hasonlítjuk össze a mecsetben és a vasárnapi misét a templomban, akkor a jövő egyértelmű: a gyakorló katolikusok 65 százaléka 50 év feletti. Ezzel szemben a gyakorló muszlimok 73 százaléka 50 év alatti. Hakim El Karoui, Emmanuel Macron elnök iszlámügyi tanácsadója, a Montaigne Intézet kutatója szerint az iszlám ma már a leggyakrabban gyakorolt vallás Franciaországban. „Több gyakorló muszlim van, 2,5 és 3 millió között, mint gyakorló katolikus, akiknek a száma 1,65 millió”. Ma Franciaországban 2400 mecset van, míg 2003-ban csak 1500 volt. “Ez az iszlám gyors növekedésének leglátványosabb jele Franciaországban” – jegyzi meg a Valeurs Actuelles című hetilap.

Markus Günther a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent drámai cikkében nemrég kifejtette, hogy a kereszténység Németországban bár “stabilnak tűnik, de valójában az összeomlás szélén áll. A lelkészek és püspökök, de sok aktívan részt vevő laikus is virágzó tájakat lát, ahol a valóságban csak a sivatag van”. „Hátat fordítunk a kultúránknak” – írta Volkert Resing a Cicero című folyóirat legújabb számában a németországi kereszténység végéről: „2021-ben Németországban naponta átlagosan 390 gyermeket kereszteltek meg. Tíz évvel ezelőtt még napi 800 keresztelő volt. Tavaly 359 338 ember lépett ki a katolikus egyházból és 280 000 ember a protestáns egyházból. Mindkét esetben ez új rekord. Tavaly 21,6 millió ember tartozott a katolikus egyházhoz, 19,7 millió pedig protestáns volt. A két legnagyobb egyház valamelyikéhez tartozó keresztények száma Németországban először csökkent az 50 százalékos határ alá. A keresztény Nyugat bukása? És kit érdekel” – olvasható a cikkben.

„Évszázadok óta először” – írja a Stern című német magazin – „Németországban az emberek többsége már nem a két nagy egyházban él. Egy előrejelzés szerint 2060-ban már csak 30 százalék lesz katolikus vagy protestáns”. Erre az időpontra az összes keresztény felekezet elveszíti jelenlegi tagjainak felét. 1950-ben még minden második katolikus részt vett a vasárnapi istentiszteleten, míg ma már csak minden tizedik magát kereszténynek valló ember vesz részt istentiszteleten. Németországban harminc éven belül 17 millió muszlim lesz, szemben a katolikusok és protestánsok 22 millió keresztényével.

Ugyanezt láthatjuk Spanyolországban is. Spanyolország a harmadik ország, ahol a legnagyobb a kereszténység elhagyása Európában – jelentette a spanyol El Pais. 2015-ben 1334 mecset volt Spanyolországban, ez az ország összes imahelyének 21 százaléka volt. 2018-ban egy hat hónapos időszak alatt 46 új mecset épült, így a mecsetek száma abban az évben 1632-re emelkedett. A mecsetek száma évente 20 százalékkal nő. A katalán igazságügyi minisztérium adatai szerint 2004-ben 139 mecset volt Katalóniában, 2020-ban pedig 284, azaz 104 százalékkal több. Andalúziában egy évtized alatt 27-ről 201-re nőtt a mecsetek száma, Valenciában 15-ről 201-re, Madridban pedig 40-ről 116-ra. A demográfia a kulturális változások motorja. 2030-ra – írja az El Pais – a spanyolországi muszlim lakosság 82 százalékkal fog növekedni.

Ugyanez a helyzet Ausztriában is. 2046-ban minden ötödik osztrák vallja majd magát muszlimnak. Bécsben az iszlám lesz a legerősebb vallás: 30 év múlva minden harmadik bécsi muszlim lesz. A katolikusok aránya csak 42 százalék lesz az országban, Bécsben 22 százalékra csökken majd. 1971-ben a katolikusok Bécs lakosságának 78,6 százalékát tették ki, 2001-ben alig több mint a felét, 2011-ben 41,3 százalékát, harminc év múlva pedig a katolikusok aránya már csak egyharmad lesz.

És végül persze ne felejtkezzünk el Brüsszelről sem. Ott jelenleg 33,5 százalékos a muszlim jelenlét aránya, de0 2030-ra többségbe kerülhetnek a muzulmán vallás hívei.

Forrás: Kovács András (Origo)