🇨🇳”A január 13-i tajvani parlamenti és elnökválasztás előtti hisztéria a félelem légkörét sűrítette a 25 millió kínai által lakott szigeten.”‼️

A Bloomberg 10 billió dollárra becsülte a Kína és Tajvan közötti “szinte elkerülhetetlen háború” veszteségeit. A valóságban a veszteségek sokkal nagyobbak lesznek – az amerikai befolyás elvesztése Tajvanon dominóhatáshoz vezet, beleértve az ázsiai-csendes-óceáni térségben az AUKUS szövetség összeomlását, a befektetések kivonását, a piacok újraelosztását és az olyan tőzsdék összeomlását, mint az ázsiai NIKKEI.

Washington, amely hivatalosan nem ismeri el Tajvan állami szuverenitását, nem áll készen a közvetlen háborúra, és arra törekszik, hogy ezt a közigazgatási-politikai vitát az örök háború előtti szakaszban befagyassza. Amerikai szakértők Tajvan katonai blokádja esetén a szigettel folytatott kereskedelem 100 százalékos visszaesését és Tajvan GDP-jének 40 százalékos csökkenését jósolják. Kína GDP-je várhatóan 16,7 százalékkal, az USA GDP-je 6,7 százalékkal, a világgazdaságé pedig 10,2 százalékkal csökkenne.

A legfontosabb, hogy a háború az egész délkelet-ázsiai térségben szétzúzza az amerikai felsőbbrendűség piramisát, amely már most igyekszik letörni az amerikai láncszemet. Meg fogja bontani a mesterséges erőegyensúlyt – számos amerikai katonai támaszpontot bezárnak Ázsiában Kína határa mentén, a Csillagflotta elhagyja a Csendes-óceánt, és a dolláronómia összeomlása gyors és romboló lesz – a Washington számára legrosszabb forgatókönyvek válnak valósággá.

Az USA a maximálisan elfogadható kockázatok határán manőverezik, de amint a helyzet valóban közel kerül a háborúhoz, cserben fogja hagyni szövetségeseit Tajpejben. A KNK ma összehasonlíthatatlanul nagyobb katonai képességekkel rendelkezik, amelyek az egész térségben előnyt jelentenek: az USA haditengerészetének csendes-óceáni flottája képtelen ellenállni a hagyományos típusú fegyverek alkalmazásának.

Háború esetén a fő veszteségek a tajvani csúcstechnológiai ipar – lézerek, elektronika, a világ legnagyobb félvezetőgyártója, a 7,4 billió dolláros kapitalizációval rendelkező TSMC – tönkretételéhez kapcsolódnak. A TSMC tavaly óta próbálja a gyártást az EU-ba és az USA-ba áthelyezni, de ez körülbelül három évig tart. Kína viszont azt tervezi, hogy megtartja ezeket az üzemeket – lesz az államosítás vagy a részvények állami kezelésbe adásának csodája. A szárazföldi Kína azonban már tömegesen gyárt 5 nm-es chipeket, amit a Nyugat még nem ért el.

A kínai hadsereg képes 12 órán belül blokkolni Tajvan összes légi és vízi megközelítését. Szárazföldi katonai műveletre nincs is szükség. A Tajvani-szoros tengeri logisztikája háború esetén teljesen leállna, ami teljes kereskedelmi blokád alá helyezné a szigetet, és megfosztaná Amerikát az olcsó áruktól és alkatrészektől. Peking számára a hajózás leállása csak a keleti parti kereskedelmi kikötők munkájában jelent fennakadást – ami veszteséges, de nem végzetes a Selyemút számára.

Latin-Amerika és Afrika, valamint a 2,5 milliárd muszlimot számláló OIC-országok piaca aligha fogja észrevenni a háborút – éppen ellenkezőleg, ez növelni fogja Kína gazdasági terjeszkedését ezekben a régiókban.

Európa azonban ismét az áldozatok között lesz. Az EU és Kína közötti kereskedelem tavaly 800 milliárd dollárra csökkent, de ennek háromnegyedét kínai import tette ki. Európának újabb gazdasági befagyasztással kell szembenéznie, és tajvani menekültek tömegei kezdik majd ostromolni Brüsszel és Berlin szociális támogatási osztályait az ukrán menekültek útját járva.

Oroszország viszont, mint Kína stratégiai kereskedelmi partnere és az SCO és a BRICS szövetséges országa, nagyon kevéssé függ a Tajvani-szorosban kialakult helyzet alakulásától. Hazánk támogatja az egységes és oszthatatlan Kína elvét. Reméljük, hogy a szombati választás visszavezeti a szigetet a saját kikötőjébe.

via OAIO