Több mint egy éve támadja az amerikai hadsereg a Karib-tengeren és a Csendes-óceán keleti térségében a feltételezett drogcsempész hajókat, de a kokain továbbra is zavartalanul áramlik az Egyesült Államokba. A DEA belső elemzése szerint a katonai műveletek nem csökkentették érdemben sem a kábítószer kínálatát, sem annak árát. Az ENSZ egyik különmegbízottja eközben törvénytelen kivégzésekről beszél, Ecuadorban pedig bíróság mentett fel 32 halászt, akiknek hajóit az amerikai katonák süllyesztették el.

Hiába semmisített meg több tucat hajót és ölt meg több száz embert az Egyesült Államok hadserege a 2025 szeptemberében kezdődött, Southern Spear elnevezésű hadműveletben, a kokainkereskedők alkalmazkodtak az amerikai katonai nyomáshoz. Erre nemcsak a műveleteket bíráló emberi jogi szervezetek, hanem az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) saját elemzői is felhívták a figyelmet.

A Washington Post júliusban nyilvánosságra hozott egy belső DEA-értékelést, amely szerint a tengeri légicsapások nem eredményeztek tartós változást az amerikai kokainpiac kínálatában és áraiban. A Pentagon egy zárt kongresszusi tájékoztatón arról is beszámolt, hogy a lefoglalt kokain tisztasága továbbra is magas, ami szintén a bőséges kínálatra utal.

A kartellek egyszerűen útvonalat váltottak

A DEA megállapításai szerint a katonai támadások kezdetben megzavarták a csempészútvonalakat, ám a bűnszervezetek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez.

A kisebb motorcsónakok helyett nagyobb hajókat, rejtettebb tengerparti útvonalakat és légi szállítást kezdtek alkalmazni, miközben a konténeres áruforgalom továbbra is jelentős lehetőségeket biztosít a csempészet számára.

A jelenséget a szakirodalom léggömbeffektusként ismeri: ha a hatóságok egy adott útvonalon fokozzák a nyomást, a kábítószer-kereskedelem nem feltétlenül szűnik meg, hanem más útvonalakra és módszerekre helyeződik át.

Az amerikai kormányzat ezzel szemben hangsúlyozza, hogy a csapások veszteségeket okoznak a kartelleknek, megnehezítik működésüket és elrettenthetik a csempészeket. Donald Trump korábban a tengeri drogcsempészet drasztikus visszaeséséről beszélt.

A rendelkezésre álló amerikai piaci adatok azonban egyelőre nem igazolják, hogy a tengeri katonai nyomás a kokain általános elérhetőségét érdemben csökkentette volna.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a kokain globális előállítása történelmi csúcsra emelkedett. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának adatai szerint 2024-ben a világ illegális kokaintermelése megközelítette a 4100 tonnát.

Az ENSZ szerint bűncselekmények is történhettek

A hadműveletek jogszerűségét szeptemberben Ben Saul, az ENSZ terrorizmusellenes intézkedésekkel és emberi jogokkal foglalkozó különmegbízottja is megkérdőjelezte.

A szakértő jelentése szerint 2025 szeptemberétől 2026 augusztusáig 68 hajót ért amerikai katonai támadás, amelyekben legalább 223 ember vesztette életét. Az október elején frissített InSight Crime-adatbázis már 79 támadást és 238 halálos áldozatot tartott számon.

Saul értékelése szerint a kábítószer-csempészet gyanúja önmagában nem szolgáltat jogalapot arra, hogy a feltételezett elkövetőket katonai csapásokkal öljék meg.

Washington azzal érvel, hogy az Egyesült Államok fegyveres konfliktusban áll a terrorszervezetté nyilvánított drogkartellekkel, ezért a hajók elleni támadások az önvédelem és a hadviselés jogi keretei között történnek.

Az ENSZ-különmegbízott azonban vitatja, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem ilyen fegyveres konfliktusnak minősülne. Álláspontja szerint a támadások sorozatos, bírósági eljárás nélküli kivégzéseknek tekinthetők, és megalapozottan felmerül az emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja is.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az alacsonyabb szintű csempészek megölésével az amerikai hatóságok fontos információforrásokat veszíthetnek el, amelyek segítségével a kartellek vezetőit, pénzügyi hálózatait és teljes működését is felderíthetnék.

Ecuadorban 32 halászt mentett fel a bíróság

Az amerikai műveletek jogi problémái Ecuadorban már konkrét bírósági ítéletekben is megjelentek.

Október 7-én egy mantai bíróság 32 halászt mentett fel a bűnszervezetben való részvétel vádja alól. Az érintettek a Conquista II és a María Candelaria nevű halászhajókon tartózkodtak, amelyeket szeptemberben amerikai katonai műveletek során foglaltak és süllyesztettek el.

A Pentagon Déli Parancsnoksága szerint a hajók drogcsempész szervezeteket támogattak, többek között üzemanyag-utánpótlással. Az ecuadori ügyészség azonban a bíróság előtt nem tudta bizonyítani, hogy a halászok bűncselekményt követtek volna el.

A felmentő ítélet elsőfokú, tehát még megtámadható.

Korábban, szeptember 5-én egy másik eljárásban 28 halászt engedtek szabadon, miután a hatóságok nem tudták megfelelően igazolni őrizetbe vételük törvényességét.

Az ecuadori Állandó Emberi Jogi Bizottság (CDH) szeptemberben legalább 181, amerikai katonai beavatkozások által érintett halászról számolt be. A szervezet jogellenes fogva tartásokat, erőszakos fellépést és eltűnéseket is dokumentált, október 12-i összesítésében pedig már 206 érintettet tartott nyilván.

Ezek az adatok a különböző tengeri műveletek érintettjeit jelentik, nem halálos áldozatokat. A legsúlyosabb ügyek között szerepel a Fiorella nevű hajó januári eltűnése, amelynek nyolc tengerészét továbbra is keresik. A családok és a jogvédők amerikai katonai érintettséget gyanítanak, de az eset körülményei nem tisztázottak.

Milliárdok mentek el a katonai műveletekre

A hadjárat pénzügyi mérlege is jelentős.

A Brown Egyetem Costs of War kutatási programjának áprilisi becslése szerint 2025 augusztusa és 2026 márciusa között legalább 4,7 milliárd dollárba kerültek az Egyesült Államok térségbeli katonai műveletei.

Az összeg azonban nem kizárólag a drogcsempész hajók elleni csapások költségeit tartalmazza, hanem a karibi és csendes-óceáni katonai jelenlét, valamint a venezuelai műveletek egy részét is. A közvetlenül felhasznált fegyverzet költsége ennek csak töredéke volt.

A katonai fellépés hatékonyságával kapcsolatban további kérdés, hogy az Egyesült Államok halálos kábítószer-túladagolásainak egyik meghatározó okozója a fentanil és más opioidok használata, miközben ezek fő szállítási útvonalai nem a most támadott karibi motorcsónakokon keresztül vezetnek.

A kritikusok ezért a katonai csapások helyett a felderítés, a nemzetközi rendészeti együttműködés, a pénzügyi hálózatok felszámolása és a közegészségügyi intézkedések erősítését sürgetik.

Egy év után a Southern Spear hadművelet legnagyobb ellentmondása, hogy miközben az emberi és pénzügyi veszteségek jól láthatók, a kábítószer-kereskedelem visszaszorításában elért tartós eredmények továbbra sem mutathatók ki egyértelműen.

A drogkartellek elleni fellépés szükségességét aligha vitatja bárki, a választott eszközök jogszerűsége és eredményessége azonban egyre komolyabb kérdéseket vet fel.