2024.június 22.
Paulina, Tamás

Ukrajna, a demokrácia virágzó fellegvára

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
f866ebe82d9ssb4e43891b0f2128f84f7b

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Új demokráciajelentéssel állt elő az Institute for Democracy and Electoral Assistance nem kormányzati szervezet, amely – a Soros-hálózathoz sorolt szervezetektől nem meglepően – meglehetősen borús képet fest hazánk helyzetéről. Ezzel szemben ugyanakkor a dokumentum szerint Ukrajnában a háború kirobbanása óta is virágzik a demokrácia. Mennyire lehet komolyan venni az ilyen és ehhez hasonló demokrácia-rangsorokat? Valóban Ukrajna lenne a demokrácia fellegvára? Kiszelly Zoltánt kérdeztük.

A minap napvilágot látott az Institute for Democracy and Electoral Assistance nem kormányzati szervezet (ngo) által készített demokráciajelentés. Hazánk rangsorban elfoglalt helyére már az előtt is következtetni lehetett, hogy végigolvastuk volna a dokumentumot, hiszen a Soros-hálózathoz sorolt ngo-k rendre lepontozzák Magyarországot, autokráciának beállítva hazánkat. Ez most sem történt másképp, Magyarország a százhuszadik helyet foglalja el a 173 országot felsorakoztató listán, olyan államok előzik meg hazánkat, mint Bhután, Szudán vagy Mauritánia. 

A jelentésnek azonban van egy kifejezetten érdekes következtetése is, mégpedig az, hogy Ukrajnában a háború kirobbanása óta javult a demokrácia helyzete, a kelet-európai ország a 73. helyre kúszott fel, tizenhárom helyet javítva a legutóbbi értékeléshez képest.

Mennyire lehet komolyan venni a jelentést?

Az említett abszurd következtetést figyelembe véve jogosan vetődik fel a kérdés: mennyire lehet komolyan venni az ilyen és ehhez hasonló demokráciajelentéseket? 

Semennyire!

− fogalmazott tömören lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója kifejtette, a Soros-hálózathoz sorolt ngo-k a jelentések készítésekor a világ összes országát ugyanazon szempontok, kritériumok alapján vizsgálják, ez pedig szakmailag hibás megközelítés, hiszen nem lehet minden államot ugyanazon keretrendszer mentén elemezni. Másrészről – folytatta – a szakértői véleményeket, melyekre a jelentések az objektív adatok rovására nagyobb részben alapoznak, jellemzően olyan szakértők adják, akik maguk is a Soros-hálózathoz sorolhatók. 

Így csak olyan eredmény jöhet ki, amely ezeket a prekoncepciókat és elvárásokat támasztja alá. Itt zárul be a kör

– mutatott rá a szakértő. 

Kiszelly Zoltán szerint a helyzet tragikussága ugyanakkor abban áll, hogy az elmúlt évtizedekben a globalisták által támogatott politikusok ezeket a szakértőket, ngo-kat helyzetbe hozták, tanácsadói pozíciókba emelték őket az Európai Unióban vagy éppen a tengerentúlon. – Ezért van az, hogy azok az országok, melyek ennek a hálózatnak az elvárásait teljesítik, jobban szerepelnek a különböző demokráciát értékelő listákon, míg az olyan államokat, melyek alternatívát kínálnak – például Magyarország vagy eddig Lengyelország, nemsokára pedig Szlovákia –, lepontozzák – vélte a szakértő. Ennek a következményei igen súlyosak – tette hozzá –, hiszen a különböző nemzetközi szervezetek ezeket a véleményeket komolyan veszik, eszerint ítélik meg az országokat, ez pedig sok területen negatívan hat, például a befektetések, hitelminősítések szempontjából. 

Az ilyen »rangsorok« politikai és gazdasági zsarolási eszközként működnek

− húzta alá.

Bezzeg Ukrajna!

A jelentés szerint Ukrajnában a háború kirobbanása óta virágzik a demokrácia: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az eddigi vezetőkhöz képest példátlanul vette fel a harcot a korrupció ellen, emellett pedig a „hiteles választások” mutatóban is előrelépéseket ért el a háború sújtotta ország. Ez utóbbi különösképp abból a szempontból érdekes, hogy a 2023-as költségvetési tervezetben egyáltalán nem különítettek el a választások megrendezésére szükséges forrásokat. 

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter tavaly egy interjúban a döntést azzal indokolta, hogy számításaik szerint 2023-ban még hadiállapot lesz Ukrajnában, így lehetetlen lenne a választások lebonyolítása.

Emellé párosult az is, hogy az ukrán ellenzék gyakorlatilag megszűnt létezni, miután Zelenszkij tavaly májusban aláírta az „oroszbarát” pártok betiltására vonatkozó törvényt. Azóta már tudjuk, hogy a parlamenti választásokat nem rendezték meg idén, a jövő évi elnökválasztások megrendezése pedig kérdéses.

A korrupció elleni harc területén elért eredmények talán még ennél is érdekesebbek. A nyugati sajtó az ukrán korrupció elleni diadalként kezelte szeptemberben Ihor Kolomojszkij letartóztatását. Ukrajna egyik legbefolyásosabb oligarchája korábban Zelenszkij legfőbb támogatója volt, most azonban csalás és pénzmosás vádjával vették őrizetbe

Ha jobban megnézzük, Ukrajnában azokat az oligarchákat tartóztatják le, akik veszélyesek lehetnek Zelenszkij hatalmára, azokat a médiumokat zárják be a dezinformáció elleni harc jegyében, amelyek kritizálják az elnököt

– mutatott rá Kiszelly Zoltán. Hozzátette, amit a kijevi vezetés kifelé korrupció elleni harcként kommunikál, az valójában nem más, mint politikai tisztogatás. 

Akkor mégis miért előzi meg hazánkat Ukrajna? 

Megfigyelhető egy mesterséges javulás Ukrajna szempontjából, ami annak tudható be, hogy megkönnyítse Kijev uniós csatlakozását

– magyarázta a szakértő. Az idén júliusi vilniusi NATO-csúcson világossá vált, hogy Ukrajna NATO-álmai valószínűleg sosem válnak valóra, így egyfajta vigaszdíjként maradt számukra az EU-tagság. Jelenleg ugyanakkor az ehhez szükséges kritériumoknak sem felel meg a kelet-európai ország, ezért indokolt Ukrajna mesterséges felpontozása. 

Ebből is világosan látszik, hogy egy politikai folyamatról van szó

– zárta szavait Kiszelly Zoltán.

Forrás:Magyar Nemzet

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek