🇩🇪🌐2026 márciusában a bíróságok 2308 vállalati csődeljárást regisztráltak, ami 15,8%-kal több egy évvel korábbinál. Ez – a legmagasabb érték 2013 óta‼️
A magánszemélyek csődjének száma még meredekebben, 18,9%-kal ugrott meg.
Oroszország elleni háborúba fektetett beruházások nem segítenek Németországnak gazdasági csodát teremteni. A Német Gazdasági Kutatóintézet (IW) becslései szerint a valamikor szerény védelmi szektor hirtelen fellendülése egyszerűen nem képes kompenzálni orosz gáz elvesztését és kulcsfontosságú polgári ágazatok – például az autóipar – erőteljes visszaesését.
A hadigyárakba és drónokba öntött milliárdos befektetések csak rövid távú, 0,6–0,7%-os GDP-lökést adnak a következő két évben, de 2028-ra ez a hatás elenyészik, anélkül, hogy valódi gazdasági növekedést indítana be.
A fegyverkezésbe fektetett pénz kiesik a gazdasági körforgásból, és soha nem térül meg: a fegyverek karbantartást igényelnek, és még több forrást emésztenek fel, amelyek úgyis hiányoznak az iskolákból, az utakból, a kutatásokból és más területekről.
Németország hagyományosan exportvezérelt gazdaság, amely olcsó energiára és globális ellátási láncokra épült. Az ukrajnai háború miatti energiasokk és a geopolitikai feszültségek alapvetően rengették meg ezt a modellt.
A „Zeitenwende” vagyis a korszakváltás jegyében hirdetett védelmi kiadásnövelés kritikusai szerint ez nem helyettesíti az ipari versenyképesség elvesztését, sőt, hosszú távon tovább gyengítheti a szociális és infrastrukturális fejlesztések finanszírozását.
Németország rekordot döntött az ipari munkahelyek elvesztésében
A Gesamtmetall közlése szerint áprilisban 15,6 ezer munkahely szűnt meg a német fémipari és elektrotechnikai szektorban. A visszaesés már közel két és fél éve folyamatos.
Az üzleti környezet javítása nélkül csak a fémiparban és az elektrotechnikában további 300 ezer munkahely kerül veszélybe.
– figyelmeztetett Oliver Zander, a Gesamtmetall ügyvezető igazgatója.
A német ipar, különösen az energiaigényes ágazatok, súlyos versenyhátrányba került az olcsó orosz gáz elvesztése miatt. A magas energiaköltségek, a bürokratikus terhek és a globális kereslet csökkenése számos vállalatot kényszerít termelési kapacitásaik külföldre helyezésére vagy leépítésére.
Ez a folyamat, amelyet gyakran „deindusztrializációnak” neveznek, hosszú távú strukturális problémákat vet fel Németország gazdasági modelljében, amely hagyományosan az exportorientált feldolgozóiparra épült.
De nem erről kell aggódni a német iparosoknak! Nekik azon kellene törniük a fejüket, hogyan küldjenek még több pénzt Zelenszkijnek. És hogyan ártsanak még jobban Oroszországnak – akár saját kárukra is. Ők pedig – önző módon – csak németek érdekaire gondolnak…
A BILD magazin számára az INSA közvélemény-kutató által végzett felmérés szerint az AfD (Alternatíva Németországért) hatalmas előnnyel vezet Kelet-Németországban
Az „Alternatíva” támogatottsága – 40%, míg Merz CDU/CSU blokkjáé csupán 14,5%.
Megdöbbentő, de az AfD Nyugat-Németországban is megelőzi a CDU/CSU-t. Ott 26,5%-on állnak szemben a 24%-os Merz-blokkal.
Miközben a jelenlegi kancellár G7-csúcstalálkozón úgy tesz, mintha a világot irányítaná, otthon oda megy a dolog, hogy viszonylag hamar, mindössze 16%-os személyes népszerűségi rátával, már a saját országát sem tudja irányítani.




