2024.június 22.
Paulina, Tamás

A szuverenitásvédelmi törvényt is támadják külföldön a „Soros-hálózat” lobbistái

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
egedsu

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Nyolc magyarországi NGO, köztük az Amnesty, az Eötvös Károly Intézet és Magyar Helsinki Bizottság legújabb, az Európai Bizottság “jogállamisági” jelentéséhez kapcsolódó észrevételeiket tartalmazó dokumentumban minden eddiginél keményebb támadást indítottak a szuverenitásvédelmi törvénnyel és a Hivatallal szemben.

Arról változatlanul hallgatnak persze, hogy 2017-ben az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatósága (DG JUST) jogállamisággal és igazságszolgáltatássalfoglalkozó főosztálya munkatársának nevezték ki Magyar Gábort, akinek így kifejezetten a magyarországi ügyek kerülhettek a kezei közé.

Magyar Gábor személyében hosszú idők óta egy olyan bürokrata tevékenykedhet az uniós intézmény berkein belül, aki kinevezése előtt számos alkalommal tett elfogult kijelentéseket a magyar kormánnyal összefüggésben, apja, Magyar György pedig az MSZP-Párbeszéd korábbi képviselőjelöltje, aki azon túl, hogy ezer szállal kötődik a hazai baloldalhoz, többször is bebizonyította már, hogy amennyiben a helyzet úgy kívánja, lelkiismeret-furdalás nélkül kész „trükközni” a jogállami elvekkel.

Mint ismert, országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvényt– Soros György magyarországi NGO-inak nagy bánatára és felháborodására. A hiábavaló tiltakozást már 2023. november 22-én, a törvényjavaslat benyújtásának másnapján megkezdték: a Magyar Helsinki Bizottság honlapján jelent meg az a több sorosista szervezet által is támogatott nyílt levél, mely szerint „a kormány önkényvédelmi törvénye el fog bukni”.

Akkor azt írtak, hogy “Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal” – szól a törvény bevezetője. Szintén itt szerepel az a megállapítás, hogy „sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel”. Márpedig tudvalevő tény, hogy számos olyan szervezet létezik hazánkban, melyeket nem a magyar adófizetők tartanak el, hanem globális alapítványok finanszírozásából működnek. Az ilyenekről nem kell feltételezni sem, hogy külföldi érdekeket szolgálnak: mindez köztudomású tény.

A Helsinki honlapján található bejegyzésben úgy próbálják magukat sajnáltatni, hogy szerintük a törvény „alkalmas arra, hogy elriassza azokat a bátor polgárokat a közéleti részvételtől, akik a közösségük érdekében dolgoznak”.Miközben a jogszabály – ahogyan azt a fentiekben is ismertettük – egyáltalán nem ezzel a céllal született, sőt: azokat védi, akik tisztességesen szeretnének részt venni a magyar közéletben. Ezáltal is látható, hogy akik ellenzik a törvényt, magukat és rossz szándékaikat leplezik le.

Az egész felháborodásukat tetézi, hogy a szintén Soroshoz köthető (az aHang az Online Progressive Engagement Network – OPEN nevű nemzetközi sorosista ernyőszervezet tagja) és az ellenzéki oldalon többször beavatkozó aHanginternetes felületén keresztül indítottak petíciót és gyűjtenek aláírásokat a magyar emberek által megválasztott Országgyűlés által már elfogadott törvény ellen.

Ennek alapján nem lehet meglepő, hogy irgalmatlan pénzeket költenek az európai parlamenti képviselők és a Bizottság befolyásolására Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának, valamint az olyan azonos értékeket valló, „elvtársi” szervezeteknek a brüsszeli lobbistái, mint amilyen a Human Rights Watch, az Amnesty és a Transparency International vagy a Helsinki Bizottság különböző formátumai.

Ez azért is érdekes, mert az utóbbiak által írott jelentések, a vezetőik és munkatársaik nyilatkozatai, mint kvázi-szakértői állásfoglalások, hivatkozási alapul szolgálnak az uniós intézmények számára a Magyarország elleni támadásaik alkalmával. Továbbá Brüsszel a hazánkban működő szélsőliberális jogvédő szervezetek kiemelt támogatója

Mint a következőkben látni fogjuk, a „Soros-hálózat” tehát egyfelől vagyonokat költ arra, hogy hozzáférjen az uniós és globális döntéshozókhoz, és hatást gyakoroljon rájuk. Másfelől Brüsszel az európai adófizetők pénzéből finanszírozza a működésüket, számos programjukat, ami alapján – gondoljunk csak a szuverenitásvédelmi törvény elleni támadásra – ezek az alapítványok és egyesületek a nemzeti kormányok, és általában a konzervatív értékek ellen bevetett soft poker részeinek tekinthetőek.

Hogy Brüsszel telis-tele van lobbistákkal, nem meglepő. Cégek és civil szervezetek fizetett képviselői legyeskednek, olykor főállásban, az európai politikusok körül. A szerencséseknek néha sikerül a legfelsőbb szintig, az Európai Bizottságig is eljutniuk, de az ezt nyíltforrású adatok alapján monitorozó Lobby Facts szerint az ilyesmi ritkaságszámba megy.

Itt fontos kiemelni, hogy az átláthatóság megszállottjai több mint két éve úgy döntöttek, korlátozzák a megismerhető adatok körét. Egészen pontosan arról van szó, hogy 2021. szeptember 20-a óta a saját bevallásuk szerint „nem kereskedelmi szervezeteknek” többé nem kell nyilvánosságra hozniuk a lobbi-költségvetésüket.

Arról pedig, hogy miről tárgyaltak például az OSF képviselői Věra Jourovával, a Bizottság alelnökével, ha a felek külön közleményt nem adtak ki, általában csak homályos utalások vannak. Például ez: „a demokráciavédelmi csomagról”.

Ennek fényében kezdjük a sort a Nyílt Társadalom Alapítványok brüsszeli intézetével. A szervezetnek 13 főállású lobbistája van, és az elmúlt 10 évben elképesztő számú, 97 magas szintű bizottsági meetinget hoztak össze. Tehát a „nyári szünetek” kivételével gyakorlatilag minden hónapban egyeztettek az EB-vel – átlagolva, persze.

Ursula von der Leyennel vagy a kabinetjének valamelyik tagjával ötször találkoztak, ebből kétszer 2020-ban, kétszer tavaly, egyszer pedig 2021-ben. Ezeken az üléseken megvitatták többek között a jogállamiság helyzetét, beszéltek a demokrácia és az unió állapotáról, de tavaly február 28-án az EU egész éves politikai agendájáról is egyeztettek.

Kifejezetten Magyarország és a kormány intézkedései két 2017-es összejövetel témája volt, mindkét esetben Frank Timmermans munkatársaival értékelték a hazánkban zajló folyamatokat. Nem tartozik az evidenciák közé, hogy egy lobbistának Európai Parlamenti belépője is legyen, éppen ezért figyelemreméltó, hogy az OSF „ügynökeinek” hat jelenleg is élő akkreditációja van.

Ami pedig a befolyásolásra fordítható összegeket illeti, az utolsó ismert lobbiköltségvetésük a már említett szabálymódosítás miatt 2020-as. Akkor több mint 4,5 millió euró állt a rendelkezésükre, vagyis mai árfolyamon 1,7 milliárd forint.

A Human Rights Watch-ot (HRW) sem kell bemutatni az olvasóinknak. A Magyarországot évről évre leminősítő szervezet ugyancsak könnyen hozzáférhet az unió voltaképpeni „kormányához”. Egy évtized leforgása alatt 75 magasrangú találkozójuk volt a Bizottság képviselőivel. Öt lobbistájuk van, közülük négy főállású, és valamennyi bejáratos az EP-be.

A megbeszéléseik napirendjén háromszor volt Magyarország központi téma: 2022. szeptember 4-én Věra Jourová kabinetjének egyik tagjával áttekintették „a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesülésének helyzetét Európában – különös tekintettel Lengyelországra és Magyarországra”. 2017-ben pedig Dimitris Avramopoulos biztos munkatársaival a magyar és lengyel migrációs szabályozást és Frans Timmermans alelnök képviselőjével a magyar jogállamiság „leépítésének” folyamatát boncolgatták.

A legutóbbi ismert lobbiköltségvetésük 2019-es, ez alapján elmondható, hogy abban és a megelőző két esztendőben több mint 1,7 millió eurót – mai árfolyamon több mint 660 millió forintot – költhettek el Brüsszelben és Strasbourgban.

A HRW-t a büdzsé, valamint a meetingek és a lobbisták számát tekintve is felülmúlja az Amnesty International (AI). Az ő mérlegük 83 találkozó és 8 főállású és 3 részmunkaidős „ügynök”, akik 2014 óta minden évben több mint 800 ezer euróval gazdálkodhattak, azt megelőzően pedig 1 millió euróhoz közelítő összegekből.

Kifejezetten hazánkkal egy 2018-as, Frans Timmermans képviselőjével folytatott megbeszélésükön foglalkoztak. A téma, természetesen, a jogállamiság, az alapvető jogok érvényesülése és a jogalkotás volt.

A Transparency International költségvetése ehhez képest 2014 és 2020 között évi 1,1-1,9 millió euró között ingadozott. A két kiugró év 2016 és 2017 volt. A 63 magasrangú partnerekkel folytatott megbeszélés még mindig figyelemre méltó. Az „udvartartásuk” pedig kifejezetten népes: 11 főből áll.

Természetesen ők is fontosnak tartották, hogy a legmagasabb szinten cseréljenek eszmét hazánkról, és tekintetben figyelemreméltó, hogy 2023 október 20-i dátummal két találkozó mellett is szerepel a nevük.

Az egyiken Ylva Johansson belügyi, a másikon a munkaügyi és szociális jogokkal foglalkozó Nicolas Schmit biztos munkatársai vettek részt. Két másik meetingre szintén egy napon, 2020. január 30-án került sor. Ezeken személyesen Ville Itälä, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatója is részt vett.

A helsinki bizottságok nemzetközi hálózata esetében pedig azt érdemes megjegyezni, hogy a Lobby Fact nyilvántartásában külön szerepel a magyarországi szervezet 1 lobbistával és három találkozóval 2017-ből, ’19-ből és ’20-ból. Ezek közül az egyiken a migráció, a másik kettőn a civil szervezetek helyzete került szóba.

Egy friss eseményen pedig TED demokráciáról szóló konferenciáján “2023. november 14-15-én New Yorkban 21 igazságos jövőért dolgozó szervező és aktivista beszélt arról, milyen rendszerszintű változásokra és közösségi cselekvésre van szükség a demokrácia újraépítéséhez vagy megerősítéséhez világszerte”

A Magyar Helsinki Bizottság bejegyzése szerint az eseményen részt vett Udvarhelyi Tessza a “Közélet Iskolája és A Város Mindenkié alapítója, a magyarországi lakhatási mozgalom központi alakja, jelenleg a Józsefvárosi Önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájának vezetője. Lelkesítő beszédében gyakorlati tanulságokat fogalmaz meg arról, hogyan lehet a demokráciát életben tartani a fókuszáltság, elszántság és képzelet segítségével.”

Az Udvarhelyi féle Közélet Iskolája egyik képzése 2023. április 22-23. között „Közösségi választási kampányok szervezése” címmel került megrendezésre. „Ezzel a képzéssel segítséget szeretnénk nyújtani a 2024-es önkormányzati választásra való felkészülésben elsősorban civil közösségek számára. Ha a csoportoddal jelölt indítását tervezitek az önkormányzati választáson és szeretnél alulról szerveződő, közösségi kampányt szervezni, akkor ez a tanulási lehetőség neked szól!” – írják a felhívásban, teljesen egyértelművé téve annak célját.

Mindez azt jelenti, hogy már tavaly ráfordultak a külföldről is finanszírozott álcivilek az önkormányzati választási kampányra.

Mint fentebb jeleztük, a lobbisták és a döntéshozók találkozókról bővebb leírás – azok alapvetően titkos jellege miatt – nem áll rendelkezésre. Viszont a dátumok és a résztvevők személyével együtt ez a kevés információ is kiindulási pontként szolgálhat egy mélyebb elemzéshez, ami átfogóbb képet ad Brüsszel és a Soros-hálózat Magyarország elleni mesterkedéseiről és magyarázatot ad a szuverenitásvédelmi törvény elleni elementáris ellenállásra is. 

Via: Tüzfalcsoport

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek