Az amerikai hírszerzés több mint 120 külföldi, amerikai finanszírozású biolaboratórium ellenőrzésére készül, köztük mintegy negyven ukrajnai létesítmény van – írta a Kommerszant a New York Post beszámolója és Tulsi Gabbard amerikai hírszerzési igazgató nyilatkozata alapján.

Gabbard szerint az ellenőrzés célja annak feltárása, hogy pontosan hol működnek ezek a laborok, milyen kórokozókat tárolnak bennük, és milyen kutatásokat végeznek. A hivatalos indoklás szerint Washington véget akar vetni azoknak a veszélyes vizsgálatoknak, amelyek a vírusok vagy más patogének tulajdonságainak megerősítésére irányulhatnak, és kockázatot jelenthetnek az amerikai lakosságra, illetve a világ egészére.

A hírszerzési igazgató külön is utalt a Covid–19-járvány tapasztalatára, mondván: a világjárvány megmutatta, milyen súlyos globális következményei lehetnek a veszélyes kórokozókkal végzett laboratóriumi kutatásoknak.

A gain-of-function kutatások kerültek célkeresztbe

Az ellenőrzés a Donald Trump által korábban elrendelt korlátozások végrehajtásához kapcsolódik. Ezek célja, hogy amerikai költségvetési forrásból ne lehessen ellenőrizetlen vagy nem amerikai szabványok szerint zajló gain-of-function kutatásokat finanszírozni.

A gain-of-function kísérletek során a kutatók bizonyos vírusok vagy patogének tulajdonságait erősíthetik fel: például azt vizsgálhatják, hogyan válhat egy állati eredetű vírus fertőzőbbé vagy veszélyesebbé az emberre. Az ilyen kutatásoknak lehet békés, járványmegelőzési céljuk, hiszen segíthetnek előre modellezni a természetes mutációkat, de ugyanaz a tudás katonai vagy biológiai fegyverekkel kapcsolatos kockázatokat is felvethet.

A biológiai fegyverek fejlesztését a biológiai és toxin-fegyvereket tiltó nemzetközi egyezmény tiltja, csakhogy az egyezménynek nincs valódi ellenőrzési mechanizmusa. Ez régóta az egyik legfontosabb hiányossága a rendszernek.

Ukrajna különösen érzékeny pont

A New York Post szerint az amerikai hírszerzés különösen aggódik amiatt, hogy az ukrajnai laboratóriumok egy része „kompromittálódhatott” az Oroszországgal zajló háború következtében. A Kommerszant emlékeztetett: az amerikai támogatású külföldi biolaborok jelentős része korábban a Pentagon költségvetéséből kapott forrásokat.

Moszkva évek óta azt állítja, hogy az amerikai finanszírozású posztszovjet térségi biolaborok biztonsági kockázatot jelentenek. Az ukrajnai háború kezdete után Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában is felvetette az ügyet, azt állítva, hogy Ukrajnában legalább harminc olyan labor működött, ahol veszélyes kórokozókkal végeztek kísérleteket amerikai koordináció mellett.

Washington és Kijev ezt akkor dezinformációnak nevezte, és azt állította, hogy a kutatások kizárólag békés, közegészségügyi célokat szolgáltak.

Régi vita új amerikai keretben

Az ügy politikailag azért különösen érdekes, mert most nem Moszkva, hanem az amerikai hírszerzés vezetője beszél nyíltan a külföldi biolaborhálózat átvizsgálásáról. Tulsi Gabbard ráadásul azzal vádolta a korábbi Biden-adminisztrációt, hogy félrevezette az amerikai közvéleményt a külföldi, amerikai támogatású laborok ügyében.

A Kommerszant szerint az amerikai kijevi nagykövetség honlapján korábban olyan ukrajnai kutatások is szerepeltek, amelyek például madarak által terjeszthető légúti vírusok, krími-kongói vérzéses láz, hantavírusok vagy afrikai sertéspestis vizsgálatával foglalkoztak.

A mostani ellenőrzés így egyszerre illeszkedik a Trump-adminisztráció belpolitikai narratívájába, a Covid eredetéről folyó amerikai vitába és az orosz–nyugati biobiztonsági konfliktusba. A kérdés tétje nem csupán az, hogy mi zajlott az ukrajnai és más külföldi laborokban, hanem az is, hogy ki ellenőrzi a veszélyes kórokozókkal kapcsolatos kutatásokat egy egyre bizalmatlanabb nemzetközi környezetben.