2024.június 16.
Jusztin, Jusztina, Auréliusz

Az amerikai szabályokat is kijátszotta az Action for Democracy?

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

2022-ben alapjaiban rengette meg a hazai nyilvánosságot, hogy az ellenzék és a nemzetközi baloldal az Action forDemocracy (AD) nevű NGO közreműködésével a rendszerváltás utáni politikatörténet legnagyobb külföldi befolyásolási kísérletét valósította meg az országgyűlési választások során, a magyar párttörvény megkerülésével, egyesület(ek) korábban nem tapasztalt csatasorba állításával.

Mi az a 501 (c) (4) szervezet?

Miközben az ügyben jelenleg is zajlanak a vizsgálatok, a jogalkotó pedig új törvényt fogadott el hazánk szuverenitásának védelme céljából, a közelmúltban egy, az X-en frissen megjelent videó újabb bizonyítékokkal és információkkal szolgált a példátlan külföldi befolyásolási kísérlettel összefüggésben. A felvételen az AD kuratóriumi elnöke, Kati Marton nyíltan kijelenti, hogy az NGO fő támogatója Soros György amerikai tőzsdespekuláns, majd jelzi, hogy e tény nem minősül nyilvános információnak.

Ennek kapcsán Korányi Dávid, a szervezet igazgatója, Bajnai Gordon miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester korábbi tanácsadója is megszólal, aki kifejti, hogy az 501(c)(4) besorolás lehetővé teszi számukra, hogy titokban tartsák szervezetük támogatóinak körét. 

Az 501(c)(4) besorolású szervezetekről (Section 501(c)(4) organization) az Egyesült Államok Törvénykönyve (US Code) 26. cím 501. § (Adómentesség a társaságokra, bizonyos trösztökre stb.) c) pont (4) bekezdése rendelkezik (innen ered a sajátos megnevezés is).

Az NGO-k e kategóriájába a törvény értelmében – a munkavállalók helyi egyesületei mellett – azon, nem haszonszerzési céllal szerveződő, kizárólag a szociális jólét elősegítése érdekében működő polgári szövetségek vagy szervezetek (pl. helyi önkéntes tűzoltóság) tartoznak, amelyek nettó bevétele kizárólag jótékonysági, oktatási vagy rekreációs célokra szolgál.

Tehát olyan nonprofit szervezetekről van szó, amelyek rendeltetése alapvetően szociális jóléti érdekérvényesítés, köznyelvi megnevezésük is e célhoz igazodik („szociális jóléti szervezetek”). Ahhoz, hogy egy szervezet a szociális jólét előmozdítása érdekében működjön, elsősorban a közösség lakosságának közjóját és általános jólétét kell előmozdítania (például polgári jobbítás és szociális fejlesztések megvalósítása révén). A társadalmi jólét előmozdítása azonban nem foglalja magában a politikai kampányokban való közvetlen vagy közvetett részvételt, továbbá a beavatkozást bármely közhivatalra pályázó jelölt nevében vagy ellenében.

Miért nem Super PAC?

A szuper PAC, a „szuper politikai akcióbizottság” rövidítése, a politikai akcióbizottságok (PAC) egy típusa az Egyesült Államokban, amely a Legfelsőbb Bíróság Citizens United kontra Szövetségi Választási Bizottság ügyben 2010-ben hozott döntését követően alakult ki. A szuper PAC-ok az amerikai politika jelentős és ellentmondásos tényezőivéváltak, mivel korlátlan mennyiségű pénzt tudnak gyűjteni és költeni a választások befolyásolására.

A szuper PAC-k főbb jellemzői a következők:

• Függetlenség: a szuper PAC-oknak a politikai jelöltektől és pártoktól függetlenül kell működniük. Míg a hagyományos PAC-k korlátozott adományösszegekkel közvetlenül hozzájárulhatnak a jelöltek kampányaihoz, a szuper PAC-k nem egyeztethetnek a jelöltekkel vagy azok kampányaival.(De senki ne gondolja, hogy nem teszik meg…)

• Adománygyűjtés: a szuper PAC-k adományokat fogadhatnak el magánszemélyektől, vállalatoktól, szakszervezetektől és más csoportoktól, a hozzájárulás nagyságának korlátozása nélkül. Ez különbözteti meg őket a hagyományos PAC-októl, amelyeknek szigorúbb hozzájárulási korlátok vannak.

• Költekezés: a super PAC-k pénzt költhetnek különböző választásokkal kapcsolatos tevékenységekre, például reklámozásra (televíziós, rádiós, online, nyomtatott), közvélemény-kutatásra, rendezvények szervezésére, valamint bizonyos jelöltek mellett vagy ellen való kiállásra. Gyakran jelentős szerepet játszanak a politikai kampányokban azáltal, hogy hirdetéseket és egyéb, egyes jelölteket támogató vagy támadó tevékenységeket finanszíroznak.

• Közzététel: bár a szuper PAC-ok korlátlanul gyűjthetnek és költhetnek, rendszeresen nyilvánosságra kell hozniuk adományozóikat és kiadásaikat. Ez lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy nyomon kövesse a pénzáramlást, és megértse, ki finanszírozza a politikai hirdetéseket és befolyásolja a választásokat.

• Befolyásolás: a szuper PAC-k jelentős befolyást gyakorolhatnak a választásokra, mivel hatalmas pénzügyi forrásaik lehetővé teszik számukra, hogy kiterjedt reklámkampányokat folytassanak és támogassák az általuk preferált jelölteket. A szuper PAC-ok a gazdag magánszemélyek és a különleges érdekcsoportok indokolatlan befolyását eredményezhetik a politikai folyamatokban.

A kifejezetten a politikai jelöltek mellett vagy ellen történő kampányolás céljára az úgynevezett Super PAC-ek szolgálnak, amelyek korlátlanul gyűjthetnek (és költhetnek) forrásokat vállalatoktól, szakszervezetektől, egyesületektől és magánszemélyektől.

S bár az 501(c)(4) besorolású szervezetek is részt vehetnek a politikában, az – ellentétben a Super PAC-ekkel – semmi esetre sem válhat az elsődleges céljukká, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy pénzük kevesebb, mint 50 százalékát fordíthatják politikai tevékenységekre.

Az esetleges ok, amiért Korányi Dávid és az Action for Democracy megalkotói mégis az 501(c)(4) besorolású szervezeti típust választották politikai céljaik megvalósításához, az a Super PAC-ekre vonatkozó – rendeltetésükhöz igazodó – szigorú elszámolási szabályokra vezethető vissza.

Utóbbi szervezeteknek ugyanis a választás évében havonta, míg a választáson kívüli években – döntésük szerint – havonta vagy félévente jelentést kell tenniük a Szövetségi Választási Bizottságnak a támogatói körükről. E kötelezettség alól a szociális jóléti szervezetek mentesülnek, nekik nem kell nyilvánosságra hozniuk adományozóikat. És mint azt az X-en közzétett felvételek bizonyítják, elsődlegesen ez motiválta Korányiékat is az AD létrehozásakor.

Kérdés azonban, hogy az Action for Democracy kapcsolódó tevékenysége megfelel-e az 501(c)(4) besorolású szervezetekre vonatkozó jogi korlátoknak, amellyel kapcsolatos aggályokat maga az AD által közzétett 2022-es jelentés is egyértelműen erősíti.

A dokumentumból kiderül, hogy a szervezet a 2022. évi 11,2 millió dolláros büdzséjéből több mint 10 millió dollárt osztott szét egyéni adományok formájában 12 civil szervezetnek, így összességében költségvetésének több mint 91%-át fordította támogatásokra és programtevékenységekre.

A célkeresztben a 2022-es magyarországi választások

A korlátok – eltekintve a további országokban (pl. Brazília vagy Olaszország) kifejtett lépésektől – már önmagában a Magyarországot érintő tevékenység viszonylatában is sérülnek, mind a folytatható elsődleges tevékenység, mind a politikára fordítható anyagi erőforrások tekintetében. Hiszen – amint az már a bevezetőben is kifejtésre került – 5.139.810 dollárt kapott az AD-tól „Orbán Viktor miniszterelnök rezsimjének antidemokratikus, Putyin-párti és homofób narratívája elleni munkára” Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt Mindenki Magyarországa Mozgalma; az NGO 3.191.551 dollárt fordított – többek között – a gyermekvédelmi népszavazással összefüggő negatív kampányokra; valamint további 55.142 dollárt folyósított a Print It Yourself! (Nyomtass Te is!) propagandatevékenységére, de a sort még lehetne folytatni a Közélet Iskolája, illetve egyéb, választásokkal összefüggő politikai rendezvények támogatásával is. 

„A legkritikusabb választás előttünk áll, amit a világ valaha látott. A demokrácia sorsa ezen a választáson és az Orbán-féle diktátorok megállításán múlik. Ezért harcol az Action for Democracy. Adakozol erre a célra?” – e felhívás kíséretébengyűjtötte felületén az AD az adományokat a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően.

Érdekes adalék, hogy Márki-Zay Péter visszatérően arra hivatkozik, hogy az AD-től származó pénzek nem kormányváltásra, hanem „kultúraváltásra” érkeztek.

Azonban mind a „Csak felfelé” nevet viselő választási programból – amelyen a finanszírozott Mindenki Magyarországa Mozgalom a hat baloldali párt, mint jelölőszervezet mellett jelenik meg -, mind a mozgalom vezetőjének, mint egy közhatalmi tisztségre törő miniszterelnök-jelöltnek valamennyi korábbi megnyilvánulásából alappal lehet arra következtetni, hogy az MMM viszonylatában inkább közvetlen politikai tevékenységről volt szó.

Ugyanez mondható el a gyermekek védelme érdekében megtartott népszavazás ellen folytatott politikai hadjárat kapcsán is, amelyet az Action for Democracy jelentésében kendőzetlenül úgy interpretál, hogy „egy valóban rosszindulatú népszavazás érvénytelenítését segítette”.

Mindezek ismeretében alappal feltételezhető, hogy az Action for Democracy az 501(c)(4) besorolású szervezetekre vonatkozó cél szerinti, továbbá az anyagi erőforrások felhasználására vonatkozó korlátokat is figyelmen kívül hagyhatta, így pedig a szervezet nem csupán a magyar, hanem az Egyesült Államok vonatkozó jogszabályait is megsértette, amennyiben erre az illetékes hatóságok megfelelő bizonyítékot szolgáltatnak.

Forrás:Tűzfalcsoport

Mi a reakciód?
👍tetszik
1
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek