Úgy tűnik, soha nem csendesül el az ukrajnai konfliktust mindkét oldalról körüllengő dezinformációs zaj.

Az ukrajnai háború soha korábban nem látott információs zajban folyik, naponta jelennek meg információk ellenőrizetlen forrásból. A következő összeállításban összeszedtük, hogy melyek voltak eddig a média legemlékezetesebb baklövései.

Meghaltak, mégis túlélték

Rögtön a háború elején szárnyra kapott két olyan legenda, amelyekről nem sokkal később kiderült, hogy hamisak voltak. Az egyik ilyen a Kígyó-sziget „hősi halált halt” védői, akikről kiderült, hogy nem haltak meg, hanem orosz fogságba estek. A másik pedig „Kijev szelleme”, a „hős vadászpilóta”, aki egyes hírek szerint tíz, más hírek szerint pedig negyven orosz repülőgépet lőtt le, légi harcban – a második világháborúban egy vadászpilótának öt légi győzelem után járt az „ász” megnevezés. Később Kijev szelleméről is kiderült, 

hogy sohasem létezett, – ezt az ukrán hadügy is elismerte –,

 csak a háborús propaganda kapta fel a történetet.

Az oroszok kifogynak, Putyin pedig halott 

A korai „hőstetteket” követően a kommunikáció új témát talált, a nyugati sajtó ekkor kezdte el „vizsgálni” az orosz katonák felszerelését, ebben a témában jöttek azok a „hírek”, miszerint az orosz sorkatonák 19. századi puskákat kapnak, avagy gyalogsági ásóval harcolnak, hogy „spóroljanak a lőszerrel”. Továbbá azok a „hírek” is, amelyek – leginkább a brit hírszerzésre támaszkodva – arról érkeztek, hogy Oroszország ki fog fogyni a rakétákból, drónokból.  Voltak, akik 2020 márciusában azt írták, hogy Putyin csapatai már csak 14 napig lesznek képesek harcolni.

Az idő múlása mindegyikről bebizonyította, hogy hamis volt.

Számos hír szólt arról is, hogy Vlagyimir Putyin valójában halott, és dublőrök játsszák el a szerepét.  

A legfrissebb „hírek” a nagy tavaszi ukrán ellentámadásról – amely júniusban kezdődött – szólnak. Az első kudarcok az követően azonnal megjelentek azok az állítások, amelyek arról szóltak, hogy valójában nem is kezdődött meg az ellentámadás, csak „tapogatózó hadműveleteket” folytatnak az ukránok; ezt követően arról folytak és folynak a mai napig is a viták, hogy vajon az ukrán csapatok elérték-e már az első orosz védelmi vonalat. 

A hadműveletek lassú haladásának okát is számos tényezőben találták meg az újságírók és a brit védelmi minisztérium: utóbbi szerint az aljnövényzet és a bokrok miatt nem haladnak az ukrán csapatok.

Mindent oroszok követnek el? 

Legutóbbi „tévedés” pedig az volt, amikor orosz rakétatámadásnak állította be a média azt, hogy az ukrán Konsztantyinovka belvárosi piacára egy rakéta csapódott be, 15 ember halálát okozva. Később a New York Times fedte fel, hogy valójában egy célt tévesztett ukrán rakéta csapódott be a város piacába.

A háborúzó felek is mindent megtesznek, hogy minél kevésbé lehessen tisztán látni,

emlékezetes viták folytak arról is, hogy vajon Oroszország saját maga lövi-e az általa elfoglalt zaporizzsjai atomerőművet, ahogy azt Kijev állította. De azzal kapcsolatban is merültek fel kérdések, hogy a nova kahovkai gátat biztosan az oroszok robbantották-e fel, ahogy minden média beszámolt róla a kezdetektől. Ugyanez volt a helyzet az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban is.

Az orosz oldalon pedig azok a magyarázatok nem állták ki a valóság próbáját, amelyek például

Kijev bekerítésének kudarcát vagy éppen a Harkovtól való visszavonulás „valódi” okait magyarázták.

A sötét titkokat rejtő ukrajnai biolaborokról is számos alkalommal beszéltek az oroszok – mindenféle akkori vagy utólagos bizonyíték felmutatása nélkül.

Az pedig nem is kérdés, hogy az orosz emberek csak erősen megszűrt és konstruált híreket kapnak a saját hadseregük és vezetésük által folytatott háborúról.

Egy közös van mindegyik, később hamisnak bizonyult hírben, hogy egyik médium sem kért elnézést amiatt, hogy közlésükkel félretájékoztatták az embereket.

Forrás:Mandiner