A „háttérerőtér” legfontosabb intézménye a magánkézben lévő FED – dollár kibocsátási joggal -, mely egyben az Egyesült Államok úgynevezett nemzeti bankja és aminek a legfontosabb ellenfelei – potenciális konkurensei – a FED-től eltérő struktúrában működtetett legnagyobb, állami Központi – Nemzeti – Bankok, jelesül az Európa-i Központi Bank, a Bank of China és Oroszország Nemzeti Bankja. Ez a 4 intézmény kontrollálja a nemzetközi pénzforgalom 99%-át. Ebből következően az USA és leginkább Oroszország közötti – még hideg – háború a központi bankok küzdelmeként is felfogható.
Ha megértjük, hogy ez a 4 intézmény milyen célfüggvény szerint működik, akkor jobban megérthetjük a már javában zajló világháború hátterét. Mind a 4 intézmény úgynevezett FIAT valutát bocsát ki, azaz szabadon lebegő árfolyam mechanizmus szerint működnek, ami mögött nincs aranyra/ezüstre válthatóság. Ugyanakkor, a FED „magánpénz” – mivel magántulajdonban van – áll szemben, 3 állami tulajdonú pénz kibocsátóval.
FED / USD
70% körüli részesedéssel vesz részt a nemzetközi pénzforgalomban és a tartalékolásban. Célja, az amerikai dollár iránti hitelkereslet maximalizálása, hiszen csak így van értéke a FED dollárkibocsátási jogának. Könnyen belátható, hogy 2005 óta, miközben bank 4‑szeresre növelte mérlegfőösszegét, az általa digitálisan létrehozott FIKTÍV dollár mennyiséggel elárasztott pénzpiacon az USD-nek erősen csökkent az értéke. Olyan sok van belőle, hogy már kamatot sem tudnak kicsikarni érte a bankok.
Mindebből 2 dolog következik:
1. Ahhoz, hogy a FED pénzkibocsátási jognak, azaz az USA, mint állam hitelezésének értéke legyen, pozitív kamat szintre van szükség, hiszen nulla vagy negatív kamatozású hitelnek negatív a jelenértéke. Érdemes belegondolni, hogy miért volt az utóbbi 10 évben negatív a kamat és ez milyen következményekkel járna hosszútávon a FED státusára és a 110 éves dollár kibocsátási jogára.
2. A pozitív kamathoz ugyanakkor gazdasági növekedésre van szükség. Növekedés nélkül nincs hitelkereslet, hitelkereslet nélkül nincs pozitív reálkamat, ergo a növekedés teremti meg a kamat emelésének lehetőségét. Ezért „űzi” a globalizáció minden áron a növekedést. Ezért kellett túlzott kölcsönöket felvennie a föld népességének, ezért lett ezerszeres a GDP az elmúlt 100 évben, ezért a tervezett avulás, ezért olyan struktúrájú a GDP és mérése, amilyen, mert növekedés és profit nélkül nincs kamat bevétel. Az USA-ban, különösen a középosztály nyakig eladósodott, a diákhitelektől, a jelzáloghiteleken keresztül, az egészségügyi ellátásig mindent hitelre vesznek, ennek következtében az állam a GDP 150% feletti adósságot cipel. Miközben a S&P 500 vállalat trillion dollár készpénzen ül és minden válságban felvásárolja a nemzetközi versnyársait, ahogy például az L. Tesla, Alphabet, Apple, Amazon, stb is így működnek. Ezért a FED pozíciója megtartása érdekében az EU nemzetközi eladósodásában, vagy a nagy természeti erőforrásokkal rendelkező Oroszország és volt tagköztársaságai eladósodásában érdekelt. 2005 óta a FED négyszeresére növelt mérlegfőösszege 75%-kal felhígított minden megtakarítást és dollárban denominált követelést az egész világon. Ez rablás fényes nappal. 10 év alatt minden megtakarítás elveszítette valódi értékének 70%-át, miközben az USA teljes adóssága már meghaladja az Egyesült Államok teljes vagyonát. A pénzügyi szektor rekord profitot termel a működtetésben résztvevő menedzser kasztnak, de főleg a láthatatlan tulajdonosoknak. A FED az USD iránti kereslet maximalizálásával éri el célját. Ezekkel a forrásokkal felvértezve fenntartja a világ valaha látott legnagyobb hadseregét és tengeri flottáját, uralja a világtengereket és igyekszik uralni a világűrt is.
EU / ECB
Az EU tagállamok állami tulajdonú központi bankjainak osztatlan közös tulajdonban lévő pénze, melyet a németországi Bundesbank mint koordináló [legnagyobb befolyással bíró pénzintézet] irányít, a nemzetközi pénzforgalomban 20% körüli részesedéssel vesz részt. 2008 előtt elért 27%-ot, ami a FED támadását követően 20% alá szorult. Ráadásul, az ECB legnagyobb kereskedelmi bankjainak 2009 óta rengeteg USD forrása van, amiért indokolt az EURODOLLÁR elnevezés.
A német EURO „feladata”:
1. Egyrészről, a német ipari – gyártási komplexum – számára a nyersanyagáram és munkaerő biztosítása az EU ütemezett bővítésével és bevándorlás fenntartásával. Ezért van az, hogy német NGO-k hordják be a migránsokat az EU-ba. Továbbá az EU-ba érkezett 10 millió ukrán fele gyerek, fele dolgozó fiatal, ami hosszabb távon képes lehet megoldani a német ipari bázis munkaerő igényét.
2. Másrészről, a német ipar számára lényeges a felvevőpiac folyamatos biztosítása, az EU bővítésével és az úgynevezett periféria országok infrastruktúra- és nyersanyag vagyonának felvásárlásán keresztül.
Ennyiben más, mint a FED, amely a globalizált pénzügyi piaci szereplők profitjának maximalizálását a világ forrásainak elvonásával, és a 100 legnagyobb pénzügyi- és vagyonkezelő vállalatba koncentrálással éri el, miközben a világ maradék 99%-a elszegényedik.
Az ECB – EURO feladata tehát a német/EU központi ipari – gyártási – komplexum kiszolgálása, valamint eredményességének és folyamatos terjeszkedésének elősegítése. Ezért kulcsfontosságú számukra, hogy a „perifériáról” folyamatos legyen a munkaerő- és nyersanyag beáramlása, miközben ezen országokat folyamatosan káoszban kell tartaniuk, hogy a nyersanyag- és infrastruktúra vagyonukat az EU központi mag-vállalatai olcsón felvásárolhassák. Az Európa-i Központi Bankban többséggel rendelkező mag-országok elemi érdeke a perifériának tekintett nemzetekben a társadalmi – gazdasági káosz fenntartása, így a normálistól eltérő ideológiák, narratívák szinte már „vallásos” terjesztése.
BANKofChina
A kínai pénzügyi hatalmi központ célfüggvénye az ország egységének és társadalmi nyugalmának biztosítása, és a közvetlen szomszédság dominálása.
Tehát a BoC hármas célt követ:
1. A folyamatos gazdasági modernizáción, növekedésen keresztül a nemzetközi versenyképesség, azaz az új 400 milliós városi, műszaki középosztály gazdasági stabilitásának fenntartását, ezáltal a társadalmi rend biztosítását.
2. Célja továbbá az 1,2 milliárd fős ország központja és tengerparti gazdaságilag fejlett perifériái közötti kohézió garantálása, a politikai stabilitás biztosításán, illetve a Kína-i Kommunista Párt hatalmának fenntartásán keresztül.
3. A nyersanyag és energia import, valamint a kész termék export logisztikai szükségleteinek finanszírozása – az “új selyemút projekt” -, az eurázsiai kontinens szárazföldi logisztikai összekapcsolása.
Ehhez a Bank of China a Renminbi árfolyamának és kamatának meghatározásával biztosítja a kínai termelés nemzetközi költségelőnyét. A költségelőny kiszorítja a versenytársakat és meghatározza a termékek nemzetközi árszintjét. Az így megtermelt jövedelemből pedig, a hazai és a külföldi infrastruktúra projektekkel biztosítja a nyersanyagokhoz és piacokhoz való hozzáférést. Az EU-Oroszország-Kína szárazföldi vasúti összeköttetéssel egyetemben, az USA által felügyelt mélytengeri szállítástól való függetlenedést finanszírozza.
Orosz Nemzeti Bank
Az orosz Központi Bank feladata az ország határainak megvédéséhez szükséges katonai – ipari komplexum fenntartására alkalmas ipari-, nyersanyag- és energetikai bázis felépítésének és fenntartásának finanszírozása. Ehhez a stabil nyersanyag export (olaj, gáz, urán, gabona, napraforgó stb.) infrastruktúrát, csővezetékeket, tárolókat, flottát, kikötőket kell tudnia építtetni, működtetni, finanszírozni. De, az utóbbi 30 év negatív natalitási mutatói miatt a Oroszország legnagyobb stratégiai hátránya a munkaképes és hadköteles létszám folyamatos csökkenése. A katonai – ipari komplexum fenntartásához szükséges létszám a kutatási, termelési és katonai rendszerek komplexitásával együtt nő. Az Szovjetunió 1990-es felbomlása óta a natalitási mutató 2,0-ről 2000-re 1,2-re esett, és a legtehetségesebb műszaki értelmiség 10-20%-a nemzetközi karriert választ. Minden második tudós, informatikus és matematikus külföldön dolgozik. Az ipari – katonai komplexum szempontjából probléma, hogy 10 év alatt elfogyhat a humán erőforrás. 10 év alatt a háború ugyanúgy felemészti a hatalmas ország modernizációjára használható forrásokat, ahogy az afganisztáni háborúban is történt. Nem lehet egyszerre háborúzni, a katonai komplexumot maximumra járatni, az ország infrastruktúráját és újratermelési rendszereit egyszerre finanszírozni, munkaerővel ellátni. A GDP 30%-át az energia export adja, miközben a kínai napelem technológia 5c$-re szorította le 1kWh elektromos áram költségét. Ha megfordul az energiaár ciklus, akkor egy valódi „meleg” háborúra már se ember, se pénz nem lesz elegendő. Ezért abszurd feltételezni is – a tények tükrében -, hogy Oroszország Európa meghódítására készül.
Az Európa-i Közbonti Bank, az orosz Központi Bank és a kínai Központi Bank, vagyis az állami tulajdonú központi bankok feladata a deviza- és fogyasztói árstabilitás biztosítása, miközben a stratégiai céljaik a leírtak szerint különböznek. Ezzel együtt, a monetáris bázis folyamatos bővítése egyiküknek sem érdeke, ami lényegi különbség az amerikai FED politikájához képest. A központi bankok adják a hitelt a bankrendszereknek, államnak, de a hitel visszafizetéséhez a hitel tőkeösszegén kívül is szükséges még pénz a kamatos kamat fedezetére, azaz a kamatos kamat megfizetéséhez szükséges pénzt is ki kell bocsátani, méghozzá szintén hitelből. A világot elárasztó kamatos kamatozású dollár alapú hitelek visszafizetéséhez folyamatosan több és több dollár kell. A FED-ben a dollár nem kamatozik, ott nincs értéke. Csak akkor van értéke, ha valaki hitelbe kölcsön veszi. A 2008-as válságban túlfinanszírozták a rendszert, mely belefulladt a dollárba. 10 évre a kamat negatív lett, a növekedés zéró, a világ megtelt pénzzel. Mégsem lett infláció, mert az energia árak folyamatos esésben voltak a napelem technológia által olcsóbbá vált áram csökkenő termelési költségei miatt.
Az USA mindennel próbálkozott, szűkítette a kínálatot, a líbiai, iraki, szíriai, venezuelai termelés visszafogásával, de hiába. Rájöttek viszont, hogy a fegyverkezés és a háború megfordíthatja az energia árak esését, sőt beindítja az energia árak drasztikus emelkedését. Ezt követően nőtt az inflációt és elkezdhette kivonni a dollárt a lakossági megtakarítási számlákról a duplázódó energia árakon keresztül. Ami forrás kiáramlik a világból az olaj- és gáztermelő országokhoz, az mind a legvégén az olaj- és gáztechnológiai vállalatokon, szállítókon, finanszírozókon, biztosítókon keresztül az USA-ba, majd a FED-hez kerül vissza. Így a 2006-ban indult dinamikus dollár monetáris bázisának bővítési ciklusa megfordult, dollár szűkítési ciklus indult be. Ismét van dollár-kamat, és a FED-nek mozgástere.
Formálisan a dollár, bár az Egyesült Államok pénze, mégis a világ problémája a folyamatosan burjánzó kamatos kamat. Szüntesd meg a dollár uralmát: megszűnik a kamatos kamat vezérelv, megszűnik a növekedési kényszer, lelassul a rákos burjánzás, élhetőbbé válik a világ, csökken a környezet rombolása, megszűnik a tervezett avulás, a felesleges túlfogyasztás, a zöld, tényleg zöld lesz.
Felelős vezetők kezébe kerül vissza a döntések joga, nem látható háttér erők helyett!
Vancskó László
A szerző mérnök-közgazdász.
