2022.május 17.
Paszkál, Ditmár, Rezeda

Hetvennyolc éve hajtottak végre terrorbombázást Győr ellen az angolszászok – A légitámadásban közel 600 civil vesztette életét

győr1
A győri terrorbombázás során 564-an vesztették életüket, 1132-en pedig megsebesültek.

A második világháború alatt Magyarország ellen elkövetett terrorbombázások egyik legsötétebb napja a Győr elleni légitámadás volt, 1944. április 13-án.

Ennek előzménye 1943 elejéig nyúlik vissza. A Casablancán megtartott angol-amerikai csúcstalálkozón ugyanis ekkor vázolták fel Németország, illetve a vele szövetséges európai államok, így Magyarország elleni bombázóoffenzíva tervét. Ennek következtében hajtották végre a britek és az amerikaiak a Hamburg elleni szőnyegbombázás-sorozatot, melynek légvéresebb napja 1943. július 28-a volt, amikor is tízezrek lelték halálukat az égő romok alatt. A Németország elleni terrorbombázások legvéresebb fejezete 1945. február 13-a volt, amikor Drezdát a brit Királyi Légierő egyetlen éjszaka alatt a földdel tette egyenlővé. A több mint 100 ezer civil életét követelő, hadászatilag teljesen értelmetlen akciót – Drezda ugyanis nem rendlekezett semmilyen számottevő hadiiparral – maga Churchill hagyta jóvá személyesen.

drezda
Drezda, 1945. – A szövetségesek által elkövetett háborús bűnök egyike. / Forrás: Pinterest

Magyarországot először 1941. április 7-én érte bombatámadás a jugoszláv légierő részéről – napokkal azelőtt, hogy a magyar csapatok megindultak volna Jugoszlávia felbomlását követően a Délvidék birtokbavételére –, majd ezt követte ugyanezév nyarán Kassa és a Rahó melletti vasút bombázása is. Bár évtizedekig arról beszéltek, hogy a támadást a németek követték el, hogy kiprovokálják Magyarország belépését a Szovjetunió elleni háborúba, majd később némileg árnyaltabb véleményt fogalmaztak meg azzal, hogy az elkövetők kiléte ismeretlen, ma már azonban semmi kétség nem fér ahhoz, hogy 1941. június 26-án a szovjet repülőgépek bombáztak. A Budapest elleni első légitámadást is a szovjet légierő követte el 1942 szeptemberében, ám a főváros ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása csak másfél évvel később, 1944. április 3-án vette kezdetét.

A ferencvárosi pályaudvar környékén 600 civil vesztette életét, és súlyos károkat szenvedett a tököli Dunai Repülőgépgyár is, ahol az üzem 185 alkalmazottja halt meg, több mint 200-an pedig megsebesültek.

A harcoló hátország egészen 1945 márciusáig szenvedte el a bombázásokat, amelyeket a szovjetek és az angolszászok mellett – 1944 szeptemberétől – a Szovjetunió oldalára átállt románok követtek el.

A hivatalos álláspont szerint a célpontok ipari létesítmények, hidak és vasútvonalak voltak, ám ezzel szemben a brit és az amerikai légierő – ahogy fentebb már írtam – a városok legsűrűbben lakott belső negyedeit pusztította el.

Ezt a sorsot szánták Győrnek is 1944 tavaszán, amikor megjelentek a város felett az első angolszász repülőgépek, amelyek három hullámban összesen 350 tonna romboló és gyújtóbombát szórtak az ipari létesítmények mellett a munkásnegyedekre.

A civilek a Duna mellett húzódó töltés mögé igyekeztek menekülni, őket azonban a bombázókat kísérő vadászgépek géppuskázták le.

A győri terrorbombázás során 564-an vesztették életüket, 1132-en pedig megsebesültek.

győr2
Lángokban a győri Waggon- és Gépgyár Rt. A bombázás a civilek által lakott városrészt sem kímélte. / Forrás: Arcanum

A Magyarország elleni légitámadások – melynek során még marhacsordákat is bombáztak – utolsó célpontja Szombathely volt. 1945. március 26-áig összesen 1024 települést ért bombatámadás, mintegy 20 ezer fő életét kioltva. A legtöbb áldozatot követelő nap 1944. június 2-a volt. Ezen a napon a terrorbombázásoknak több mint 2 ezer halottja volt.

A légitámadások háborús bűncselekmények voltak, mivel a magyar és a német lakosság tudatos célpontja volt a szövetségeseknek.

Ezt a tényt ma már egyre többen és egyre tisztábban látják, ahogyan azt is, hogy ezekért a bűnökért sosem vonták felelősségre az elkövetőket, míg a győztes jogán a vesztesek felett nem egy esetben törvénytelenül és koholt vádak alapján hoztak ítéletet. Szomorú azonban, hogy ennek felismeréséhez 30 évnek kellett eltelnie, és a fősodratú történétírás még így sem nem foglalkozik kellő alapossággal a témával.

Akik pedig azt vonják kétségbe, hogy Győr ellen terrorbombázást hajtottak végre és Magyarországot megszállták a szovjet csapatok, azok olyan háborús bűnösöket akarnak felmenteni, akik a civil lakosságot ölték meg, vagy hurcolták el kényszermunkára.

 

Csarnai Márk

(a szerző történész)

Vélemény, hozzászólás?