Minden pénzügyi, politikai és médiatámogatást megkapott a lengyel balliberális oldal külföldről, ami szükséges volt ahhoz, hogy többséget szerezzenek a múlt vasárnap lezajlott választásokon. Bár tavaly sikerült kivédeni a magyarországi külföldi beavatkozást, a lengyel történések bemutatják, hogy mi vár a következő választásokon a nemzeti önrendelkezéshez ragaszkodó magyarokra.

Soros-féle médiavásárlás és NGO-finanszírozás, az uniós pénzek megvonása és politikusi nyomásgyakorlások, az Action for Democracy beavatkozása – mindezek együtt segítették a lengyel balliberális oldalt a múlt vasárnapi választások előtt. Magyar szemmel nézve, a 2022-es magyarországi választásokhoz képest is komoly külföldi erők mozdultak meg a lengyelországi kormányváltás érdekében. 

A tét nagy volt: az Európai Egyesült Államok irányába való további elmozdulás, a kötelező migránskvóta bevezetésének elfogadása, illetve Ukrajna ellátása pénzzel és fegyverekkel.

Cikksorozatban mutatjuk be a lengyel választásokat meghatározó külföldi befolyásolást, mert ez komoly tanulságokkal szolgál a magyar nemzeti önrendelkezés szempontjából is. A második részben bizonyos NGO-k Sorosék általi finanszírozását, illetve ezen szervezetek, személyek politikai szerepét tárjuk fel.

Soros György lengyelországi tevékenységében kulcsszerepet játszik az általa a 80-as évek végén alapított Fundacja im. Stefana Batorego, azaz a Báthory Alapítvány, amelyen keresztül az amerikai tőzsdespekuláns a 2015 óta hatalomban lévő jobboldali kormányt megdönteni kívánó médiumokat, szervezeteket, tüntetéseket, illetve politikai pártokat támogatta. Az egyik ilyen kísérlete, hogy szövetségeseinek 2015-ös veresége után utcai demonstrációk segítségével kezdte el befolyásolni a 2019-es választások kimenetelét, elsősorban egy lengyel kormányellenes, feminista mozgalom, az úgynevezett „czarny protest” pénzügyi támogatásán keresztül.

Soros aktivistái 2017-ben Lengyelországban ukrán mintára Euromajdant vizionáltak, amire válaszul a lengyel hatóságok kitiltották a tőzsdespekuláns ukrán szervezetének, a Nyílt Párbeszéd Alapítványnak a vezetőjét.

2020-ban aztán a Báthory Alapítvány a jobboldali elnökkel, Andrzej Dudával szemben induló ellenzéki jelöltnek, Rafal Trzaskowskinak kedvezve kapcsolódott be a választási kampányba. Mint arról a Magyar Nemzet akkoriban beszámolt, a kampány egyik fő témájában a konzervatív, illetve liberális álláspont helyezkedett szembe egymással. Duda elnök a választási programjában a konzervatív családi értékek, a kizárólag férfi és nő kapcsolatán alapuló házasság mellett állt ki, és kizárta, hogy támogassa a homoszexuálisok örökbefogadási jogát. A Soros-párti szakértők azonban a szexuális kisebbségeknek még több jogot kínáló álláspont mellett sorakoztak fel. 

A Báthory Alapítványhoz köthető megszólalók ezenkívül az ellenzéknek kedvező véleményeket és ajánlásokat fogalmaztak meg az elnökválasztás sokáig egyébként bizonytalan lebonyolításával kapcsolatban is.2020 tavaszán még a koronavírus-járvány, valamint alkotmányos aggályok miatt a választások megtartása ellen foglaltak állást, szemben a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali kormánypárttal, amely akkor is Duda elnök mögött állt. 

Miután azonban az eredetileg fő ellenzéki jelöltnek számító Malgorzata Kidawa-Blonska az alacsony támogatottsága miatt visszalépett, Trzaskowski pedig bekapcsolódott a kampányba, s esélyei folyamatosan javultak, ugyanezek a szakértők nézőpontot váltottak.

A lengyelországi demokráciáért és jogállamiságért aggódva ekkor már a választásokon való részvételre buzdítottak. 

Ezek egyébként a Soros Györgyhöz köthető szervezetek fő témáinak számítanak a lengyel közéletben. 

Nem ez volt azonban az egyetlen csapásirány a Soros-szervezetek politikai tevékenységében. A wPolityce lengyel hírportál beszámolt arról, hogy a járvány kellős közepén a Soros által finanszírozott Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért azzal foglalkozott: szerintük nem volt szabályos a lengyel Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztása. 

Grégor Puppinck, a Jog és Igazságosság Európai Központjának vezetője pedig akkoriban felhívta a figyelmet arra is: a Soroshoz köthető szervezetek sokrétű együttműködésben állnak a fősodorbeli európai jogfelfogás képviselőivel. Ennek részeként a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságában is befolyással bír, ami erősítette a Dudára és a lengyel kormánypártra nehezedő jogi nyomást is az európai intézményrendszerben, és ismét csak Trzaskowskinak kedvezett a kampányban.

Az Open Society Foundation (OSF), azaz Soros – egyik – alapítványa kevésbé jelentős projekteket és kezdeményezéseket is támogat, amelyeket fontosnak tekint, mert Soros ideológiájával rokon eszméket képviselnek. Ilyen a Stanislaw Brzozowski Társaság, a radikális baloldali Krytyka Polityczna napilap kiadója. A társaságnak 2021-ben 5,36 millió zloty (mintegy 457 millió forint) bevétele volt, amelyből 1,9 millió zloty a Soros-alapítványtól származott. Ők adták ki Sorosnak A nyílt társadalom védelmében című könyvét is lengyel fordításban.

A Soros-féle médiatámogatás filozófiájába bepillantást engedett az a − nem a nyilvánosságnak szánt − interjú, amely Andrej Noskóval készült, és amelyről a Magyar Nemzet számolt be 2022 februárjában, majd több lengyel sajtóorgánum is ismertette. Nosko korábban az európai „think tankek” (agytrösztök) támogatásának felelőse volt az OSF-ben. − Problémát jelent, hogy a fősodratú média a szükségesnél kevesebb külföldi tudósítót foglalkoztat. Ennek következtében olyan helyzet alakult ki, hogy valós bizonyítékok nélkül nagyon könnyen be lehet feketíteni Lengyelországot és Magyarországot – mondta többek között Nosko.

Sok külföldi újságíró közvetlenül az OSF-fel kapcsolatban álló emberekhez fordul segítségért, amikor szakértőket keres. 

Ezek pedig világnézeti és pénzügyi szempontból hozzájuk hasonló intézmények, agytrösztök, sajtóorgánumok munkatársait ajánlják nekik. Ez pedig lehetőséget ad a liberális hálózat számára az elfogult tudósítások számának megsokszorozására.

Vannak ugyanakkor olyan Soros György által pénzelt szervezetek, amelyek nem Lengyelországban, hanem európai szinten képviselték a spekuláns érdekeit, és támadták – a magyar mellett – a lengyel kormányt is. Így például Soros karmestere, Gerald Knaus, a European Stability Initiative vezetője 2021 szeptemberében a határok megnyitását, a migránsok beengedését követelte a jobboldali lengyel kormánytól. 

Knaus egyébként korábban ennél is tovább ment: 2021 nyarán ötmilliárd eurós büntetés kivetését szorgalmazta Lengyelországra, a szokásos jogállamisági érvelés mentén, sőt, más alkalommal minden Lengyelországnak – és Magyarországnak járó – uniós forrás megvonását is javasolta. 

Valamiért egyébként az elvileg független brüsszeli bürokrácia az elmúlt években éppen ezt a stratégiát alkalmazta a nemzeti szuverenitás mellett kiálló két kormány ellen.

Forrás:Magyar Nemzet