2024.május 27.
Hella, Pelbárt, Ágoston

Pár évtized alatt kicserélődött a népesség Milánó, Berlin, Párizs és Bécs városában

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
kep 60

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

  • És Frankfurtban is.
  • Statisztikák!

Legyen szó Rómáról, Berlinről, Párizsról vagy Stockholmról – számos európai város demográfiai változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. FREILICH öt kiválasztott európai városon keresztül mutatja be, hogy valójában mennyire drámaiak a változások.

Az Európába irányuló tömeges bevándorlás megváltoztatja társadalmaink demográfiai és etnikai szerkezetét. Egyre több városban a migrációs háttérrel rendelkező emberek alkotják a többséget. Mindenekelőtt a nem fehér bőrű bevándorlók, különösen a muszlim országokból érkezők, egyre inkább meghatározzák az európai utcaképet. Ezt a fejleményt “népességcserének” is nevezik.

London

Az elmúlt évtizedekben London a világ egyik etnikailag legváltozatosabb városává vált. A 2021-es népszámlálás szerint a város lakossága 8 799 720 fő, akiknek 37 százaléka az Egyesült Királyságon kívül született. London történelmét vizsgálva nyilvánvaló, hogy a város lakossága korábban túlnyomórészt fehér britekből állt. Azonban 1948 után, és különösen az 1960-as évek kezdetével a kép drasztikusan megváltozott. 1961-ben például 97,7 százalék fehér brit élt a városban, tíz évvel később ez az arány 92,6 százalék volt.

1981-ben ez az arány 85,7 százalék volt, tíz évvel később ismét 79,8 százalék. A következő években a fehér britek száma folyamatosan csökkent, és 2001-ben 71,15 százalék volt.

2011-ben jelentették először, hogy a fehér britek 44,89 százalékkal kisebbségbe kerültek a városban.

A jelenlegi adatok szerint (2021-től) a város lakosságának 53,8 százaléka fehér, 20,8 százaléka ázsiai, 13,5 százaléka fekete, 5,7 százaléka vegyes fajú és 6,3 százaléka egyéb. A fehér kategóriába tartozik a fehér brit, de az ír, a pavee (ír származású utazó csoport), a roma és az egyéb is.

Milánó

Londonhoz hasonlóan a jól ismert divatmetropolisz, az 1 378 689 lakosú (2018-as állapot szerint) Milánó is megváltozott. Az ISTAT (Nemzeti Statisztikai Intézet) hivatalos adatai szerint 2021-ben 276 776 külföldi élt Milánóban, ami a lakosság 20,1 százalékát jelenti. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlók száma az elmúlt 15 évben megduplázódott. Míg az 1950-es és 1970-es években főként a vidéki területekről érkezett bevándorlók érkeztek a városba, az 1980-as évektől kezdve egyre több bevándorló érkezett Milánóba olyan országokból, mint Afrika, Kelet-Európa, Ázsia és Latin-Amerika. Ennek megfelelően az 1990-es évek elején Milánóban már 58 000 olyan ember (négy százalék) élt, aki nem Olaszországban született.

Az évtized végére ez a szám gyorsan 117 000 főre (kilenc százalék) emelkedett. 2019-ben a város lakosságának 80,10 százalékát olaszok alkották, 2,32 százalékuk pedig más uniós országokból érkezett. A legnagyobb külföldi csoport Ázsiából (8,21 százalék), majd Afrika (4,47 százalék), Latin-Amerika (3,28 százalék), Európa többi része (1,5 százalék) és egyéb országok (0,12 százalék) következnek.

Párizs után tehát Milánóban él a második legnagyobb távol-kelet-ázsiai közösség, amelynek mintegy negyedét kínaiak és filippínók alkotják. A maradékot olyan országok alkotják, mint Srí Lanka, Banglades, India, Pakisztán, Irán stb. Az afrikai országok listájának élén, ahonnan Milánóba érkeznek az emberek, Egyiptom áll, majd Marokkó, Szenegál és Tunézia következik.

Barcelona

Barcelona 1 636 193 lakosával Spanyolország második legnagyobb városa, és az elmúlt hatvan-hetven évben – lakosainak összetételét tekintve – szintén sokat változott. Az 1950-es években Spanyolország kevésbé iparosodott régióiból érkeztek Barcelonába az emberek. A 2016-ban a városban élők 59 százaléka Katalóniában született, 18,5 százalékuk Spanyolország más régióiból érkezett, 22,5 százalékuk pedig nem Spanyolországban született.

Ez azt jelenti, hogy a nem spanyolországi születésűek száma 2001-hez képest megduplázódott, sőt 1996-hoz képest megötszöröződött. A bevándorlók legnagyobb csoportja Olaszországból érkezett (36 276 fő), majd Kína (21 658 fő), Pakisztán (20 643 fő), Franciaország (16 940 fő), Marokkó (14 418 fő), Kolumbia (12 290 fő), Honduras (11 744 fő), Peru (10 558 fő), Venezuela (10 185 fő) és a Fülöp-szigetek (9 439 fő) következik.

Amint a számokból kiderül, a pakisztáni közösség az olasz és a kínai közösség után az egyik legnagyobb az országban, és túlnyomórészt férfiakból áll.

Frankfurt

Frankfurtban a 2005-ös mikrocenzus óta a frankfurti lakosság születési helyeit is statisztikailag értékelik. Az adatok azt mutatják, hogy akkor a frankfurtiak 35 százaléka szintén Frankfurtban született, a többiek odaköltöztek. A 221 ezer született frankfurti lakos 88,2 százaléka német, tizenegy százalékuk jelezte migrációs hátterét, 11,8 százalékuk külföldi állampolgársággal rendelkezett. 2008. december 31-én összesen 641.153 lakosnak volt Frankfurtban a fő lakóhelye, közülük 242.650 főnek volt migrációs háttere, ami 37,9 százalékos népességaránynak felel meg. Néhány évvel később ez az arány már 40 százalék fölött volt.

A 2011-es népszámlálás szerint a frankfurti lakosok 44,2 százaléka rendelkezik migrációs háttérrel. Ez a legmagasabb érték a 300 000 lakosnál nagyobb német városok között. A többi nagyváros közül csak Pforzheimben és Offenbachban magasabb ez az arány.

Hogy a fejlődés továbbra is ebbe az irányba tart, azt a 2016-os adatok mutatják, ahol a migrációs háttérrel rendelkező lakosság aránya elérte az 50 százalékot, a hat év alatti gyermekek esetében pedig 2015-ben már 68 százalék volt. A 2018. december 31-én Frankfurt am Mainban bejelentett fő lakóhellyel rendelkező külföldiek legnagyobb csoportja a törökök (25 395 fő), őket követik a horvátok (16 286 fő), az olaszok (15 242 fő), a lengyelek (12 496 fő) és a románok (10 779 fő).

Bécs

Történelmének köszönhetően Bécs egykor Ausztria “olvasztótégelye” volt. Az 1960-as és 1970-es években az úgynevezett vendégmunkások toborzásával és bevándorlásával, de olyan események hatására is, mint a vasfüggöny leomlása, a volt Jugoszláviában dúló háborúk, Ausztria uniós csatlakozása, az EU keleti bővítése vagy a 2015 körüli migrációs hullám, a város ismét a külföldiek mágnese lett. A hivatalos adatok szerint a 2019-es évi 1,862 milliós átlagnépességből mintegy 855 ezer, azaz 45,9 százalék migrációs hátterű volt.

Közülük 644 ezren voltak első generációs bevándorlók, azaz mindkét szülőjükhöz hasonlóan külföldön születtek.

2020 elején Bécs lakosságának 30,8 százaléka volt külföldi állampolgár (589 015 fő), 36,7 százaléka külföldön született (701 662 fő), 41,3 százaléka pedig külföldi származású – ők vagy külföldi állampolgárok, vagy külföldön született osztrák állampolgárságú személyek (790 060 fő).

A külföldi származású bécsi lakosság legfontosabb származási országai Szerbia (101 888 fő), Törökország (76 281 fő), Németország (61 945 fő) és Lengyelország (55 051 fő) voltak.

Forrás:Bennfentes

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához