Több ponton is aggályos energiacsomaggal készül az Európai Bizottság a holnap kezdődő kétnapos uniós csúcsra. A javaslatok között szereplő árkorrekciós intézkedés valójában szankciós lépésnek nevezhető. Különösen azért, mert Oroszország egyértelműen jelezte, hogy azok az országok, amelyek maximálják a kereskedési árat, nem juthatnak orosz gázhoz – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

Csütörtökön kezdődik a kétnapos európai uniós csúcstalálkozó, melyre az Európai Bizottság új energiacsomaggal készül. A javaslatok több ponton is aggályosak, veszélyeztetik a tagállamok ellátását. Kedvezőtlen, hogy a tervezet nincs alátámasztva semmilyen megalapozott tanulmánnyal, holott a lépések nagymértékben érintik a tagállamok energiapiacát és gazdaságát.

A maximált ár nem több, hanem kevesebb gázt jelent

– A legnagyobb vita arról az elképzelésről várható, amely korábban tervezett állandó gázársapka helyett egy ideiglenes, dinamikus árkorrekciót vezetne be. Ennek az a lényege, hogy az Európában irányadó holland gáztőzsdén lépne életbe a maximált ár, amely időben változna. Ez azt jelenti, hogy bizonyos árszint felett nem lehetne a tőzsdén kereskedni – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Jelezte: az ármaximum hatálya nem lenne folyamatos, csak akkor működne, ha a tagállamok és az Európai Bizottság úgy döntene. A brüsszeli vezetés kialakítana egy ársávot is, amely nagyobb mozgást engedne a holland gáztőzsde áraihoz képest. A bizottság mindezt ideiglenesnek szánja, mégpedig addig, amíg ki nem dolgozzák a cseppfolyósított gázhoz kapcsolódó árindexet. Ezzel kívánják korlátok közé szorítani majd a gáztőzsde árváltozásait. 

– Az eredetinél technikailag bonyolultabb javaslat született, ám továbbra is felmerül az az aggály, amely a korábbi elképzelésnél is kockázatot jelentett. Ha maximált az ár, akkor az nem több, hanem kevesebb gázt eredményez az európai piacon. Az uniónak már most is az a problémája, hogy túl kevés gáz áll rendelkezésére. Ha ez tovább csökkenne, az megnövelné a tőzsdén kívüli ügyletek számát, azoknak az árát, ahogy az ellátásbiztonsági kockázatokat is – magyarázta a szakértő. 

Hortay Olivér felhívta a figyelmet a csomag második elemére is. Az Európai Bizottság egy bizonyos mennyiségig kötelező közös gázbeszerzést írna elő. Ehhez kellene csatlakoznia a tagállamok kereskedőinek. Az üzletágvezető szerint minden bizonnyal ez is nagy vitát vált majd ki.

Politikai érdekek előtérben 

– Az intézkedés kötelező jellege felveti azt a kérdést, hogy mi történik majd a kereskedők meglévő szerződéseivel. Korábban is jelezte már több tagállam, hogy csak akkor kapcsolódik a közös beszerzésekhez, ha az önkéntes lesz. Az sem egyértelmű, hogy az új beszerzési kartellnek mi lenne a célja. Az OPEC olajkartellnél lehet tudni, hogy ott olyan magasan kívánják tartani az árakat, amelyek középtávon nem szűkítik a keresletet és így biztosított a magas profit. Az Európai Unióban az lenne az egyértelmű cél, hogy az intézkedés a lehető legolcsóbb gázbeszerzést biztosítsa, amely még nem sérti az ellátásbiztonságot – ismertette Hortay Olivér. Ehhez hozzátette: az OPEC esetében látható, hogy egy ilyen kartell csak akkor működik, ha az egyes tagok politikai céljait, érdekeit nem viszik be a tárgyalásokra, hanem kizárólag gazdasági érdekek mentén kooperálnak. Az Európai Unió esetében ez nehezen képzelhető el. 

– Itt az Európai Bizottság az általa sikeresnek vélt közös vakcinabeszerzés példájára hivatkozik. Annak azonban pont az volt az egyértelmű tanulsága, hogy ott nemcsak a közösség érdekei jelentek meg, hanem politikai szempontok és önérdekek mentén születtek a döntések. Az elmúlt hónapok szankciós politikája is ez utóbbit mutatja. Jogos a félelem, hogy az Európai Bizottság politikai érdekei időről időre felülírhatják a tagállamok gazdasági érdekeit – hangsúlyozta a szakértő. 

A csomagnak van egy harmadik pontja is. Ez arról szól, hogy azok a tagállamok, melyek nagy gáztartalékkal rendelkeznek, azok egy esetleges veszélyhelyzetben kisegítik a szomszédos tagállamokat.

Az ársapka lényegében szankció

– Ez az elképzelés azért aggályos, mert azok az országok, melyeket erősebben sújthat a gázhiány, ilyen például Németország, részben azért kerültek nehezebb helyzetbe, mert az elmúlt időszakban fokozták a kereskedelmi konfliktust Oroszországgal. Azaz: energiapiaci szempontból felelőtlenül jártak el. Nem méltányos, hogy azok az államok, amelyek ezzel szemben az elmúlt hónapokban felelősen cselekedtek és figyelembe vették az állampolgáraik érdekeit, azoktól irányítsanak át bizonyos gázmennyiséget a felelőtlenül viselkedők irányába – emelte ki az üzletágvezető. 

Hortay Olivér összegzésként hangsúlyozta: a jelenlegi információk alapján kijelenthető, hogy az árkorrekciós intézkedés valójában szankciós lépésnek nevezhető. Különösen azért, mert Oroszország egyértelműen jelezte, hogy azok az országok, amelyek maximálják a kereskedési árat, nem juthatnak orosz gázhoz. Azaz: az elképzelés következménye azonos egy Oroszországgal szembeni gázembargóval. Ráadásul mindez érintheti a hosszú távú szerződéseket is, ez pedig az oroszok értelmezése szerint szerződésszegésnek minősül, amely szintén a gázszállítások leállításával járhat.

Forrás:Magyart Nemzet, Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/AP/Jean-Francois Badias)