2022.augusztus 20.
István, Bernát

A gyerekeknek adott pubertásblokkolók és nemi átalakító hormonok a nemi átalakító műtétek brutális előkészítő állomásai

Facebook
Email
Nyomtat
Telegram
trójai 6 rész
A gyermekvédelmi törvény megkerülése érdekében érzékenyítő kurzust tartanak az adófizetők pénzéből fenntartott ELTE-n. A vdtablog.hu tényfeltáró cikksorozatának 6. része.

Előző írásomban a kurzus 3. modulja kapcsán írt reflexióm lényegi állításait ismertettem. Felvetéseimre F. Lassú Zsuzsa, a képzés vezető oktatója reagált, válaszában megköszönte, hogy megosztottam a gondolataimat, és megkérdezte, honnan valók az információim, mert a fejlett országokban nincsenek nemátalakító műtétek 18 éves kor alatt. Reakcióját szintén megköszönve, levélben fejtettem ki ismét, bővebben indokolva állításaimat, valamint jeleztem, hogy az általam hírforrásként használt anyagokból is szívesen küldök egy tömör válogatást, ha kérik tőlem. A továbbiakban válaszlevelem tartalmát közlöm és az általam leszűrt tanulságokat.


Válaszomban előrebocsátottam, hogy Málta és Írország esetében 16 év a korhatára a nemi átalakító műtétek elvégezhetőségének, Európa más országaiban pedig vagy 18 év, vagy egyáltalán nincs külön törvényi szabályozás az ilyesfajta beavatkozásokra.

Ezután kiemeltem, hogy én hangsúlyozottan nem pusztán a nemi átalakító műtétekről írtam meg lesújtó véleményemet, hanem a nemi átalakító hormonkezelésekről és a pubertásblokkolókról is egyszerre, és annak a határozott álláspontomnak adtam hangot, hogy nem látom jelét az óvatosságnak ebben a kérdésben a transzjogi szervezeteknél, épp ellenkezőleg.  Hozzátettem, hogy nemrég  Spanyolországban is elvégeztek nemi átalakító műtétet 16 éves fiatalon (és számomra egy-két eset is bőven több, mint sok ezügyben), s hogy  múlt év nyarán, a Zöldek egy törvényjavaslattal 14 évre akarták leszállíttatni a nemátalakító műtétek korhatárát Németországban. S bár az előterjesztést a német parlament többsége leszavazta, a Zöldek változatlanul képviselik ezt a törekvést, úgy, hogy a nemsokára megalakuló német kormánykoalíciónak biztosan tagjai lesznek.

Válaszlevelemet tavaly novemberben írtam, azóta már tudjuk, a Zöldek meghatározó tagjai lettek az új német kormánykoalíciónak és a német kormány már queer-ügyi kormánybiztost is kinevezett.

Leszögeztem, hogy a transzjogi szervezetek, valamint a nyugati mainstream média ez irányú nyomásgyakorlását látva, abszolút jogosnak tartom azt a félelmemet is, az üzenetek és a folyamatok világosan az irányba mutatnak, hogy egyre alacsonyabb korhatárral fognak végezni nemi átalakító műtéteket, mert a törvényi szabályozásokban ezt egyre több országban lehetővé fogják tenni a törvényalkotók, a rájuk gyakorolt presszió hatására.

Van, ahol már büntethetővé tették a gyermekeik nemi átalakító hormonkezelése ellen tiltakozó, kétségbeesett szülőket és azokat az állampolgárokat, akik egy személyre nem a választott neme szerint utalnak.

Nyomatékosan kiemeltem, hogy az EU-ban 16 éves, ritkábban 13 és fél éves korban elkezdhető nemi átalakító hormonkezelés számomra szintén nemátalakító műtét kategória, a gyermekek lelki és testi veszélyeztetése fokában. A több helyen 12 éves kortól adható pubertásblokkolók úgyszintén. Hozzátettem, nem csak cikkekből, videókból, az USA-ban, Kanadában élő rokonaink, barátaink beszámolóiból tudom, hogy a pubertásblokkolókat már egészen fiatal korban adják Kanada több tartományában és az USA több államában, a gyakorlatban szinte minden esetben előzetes terápia nélkül, azonnal felajánlva azt a nemi diszfóriáról panaszkodó gyerekeknek.

Kijelentettem, hogy a pubertásblokkoló számomra egyértelműen a nemi átalakító műtét előszobáját jelenti, és nem csak számomra, a gyakorlatban is ezt jelenti. Világosan kiderül az érintettek és  barátok rémült, elkeseredett tudósításaiból, plusz logikusan következik abból is, hogy a pubertásblokkoló feladata a nemi érés megindulásának késleltetése, vagyis eleve egy beavatkozás a test természetes biológiai érésébe, úgy, hogy az ezt megkapó gyerekeknek általában azt is elmondják, ennek a gyümölcse, ha kivárják, majd a „nemváltó” műtét lehet 16 vagy 18 éves korukban.

Pedig – ahogy a 3. modulban is világosan kifejtésre került, ami (feltételezem) a kurzust létrehozók véleményét pontosan tükrözi – „akár a születési nem felé, akár (ilyen esetben) a tranzíció felé tolnák a szülők vagy szakemberek a gyereket az autentikus, belülről jövő nemi kifejezésmód elfojtásával, komoly lelki problémákat okozhatnak idősebb korra (csakúgy, mint a szexuális orientáció megváltoztatására tett kísérletekkel)… Kisgyermekkorban a nemi érés sem jut el az explicit és tudatos szexualitásig… a serdülőkor pedig szintén több kérdőjelet hoz, mint választ, mivel a szexualitás is fluid, változékony, ráadásul a szexuális orientáció többdimenziós. Vannak olyan LMB+ emberek, akik már 8-12 éves korukra teszik első ilyen irányú vonzalmukat, mások viszont a serdülőkorban, vagy akár felnőtt fejjel élik ezt meg. a jelen tudományos konszenzus szerint, a nem kizárólagos irányú vonzalmak az emberi szexualitás általános jellemzői lehetnek.”

Megismételtem, számomra a pubertásblokkoló léte önmagában, vagy a nemátalakító hormonkezelés gyerekek számára, ugyanúgy elfogadhatatlan, mint a nemi átalakító műtét, valójában ezek már nemi átalakító kezelések, és akkor a nemváltás vágyát pozitív visszajelzésekkel támogató, ösztönző, egyértelmű lelki-pszichológiai megerősítésről még egy szót sem szóltam.

Hozzátettem, hogy én ezt a felnőttekkel kapcsolatban is óriási felelőtlenségnek tartom (kivéve a felnőtt interszex emberek esetét), ismerve a nemátalakító műtéteken átesett rengeteg ember tragédiáját és kálváriáját, amin a műtéteket megbánva végigmennek, és azt a gyötrelmes szenvedést, amit fizikailag és lelkileg is átélnek, miközben megpróbálják helyreállítani az eredeti biológiai nemüket és önbecsülésüket, úgy, hogy mindeközben még fenyegetik, zaklatják és megpróbálják arra kényszeríteni őket, hogy ne merjenek beszélni arról, amin keresztülmentek, mennek.

Jeleztem, hogy mindez nem történne meg velük akkor, ha hormonokkal és műtétileg nem nyúlnának hozzá a testükhöz, és hogy számomra a gender studies szemléletéből is ez következne logikusan, hiszen aszerint, ami a 3. modulban kifejtésre kerül, mindenki szabadon választhatja és változtathatja meg a genderét (akár életében többször is), függetlenül attól, hogy milyen biológiai nembe született, vagy mivé alakították át.

Újra kihangsúlyoztam, hogy nem értem, ezzel hogyan egyeztethetők össze ezek a fájdalmas és veszélyes, legtöbbször nem, vagy csak elképesztő szenvedések árán korrigálható vagy visszafordítható beavatkozások. Levelem végén megköszöntem, hogy még mindig részese lehetek a kurzusnak, annak ellenére, hogy a gender studies-zal kapcsolatos nagyon erős kritikámat időről időre kifejtem a reflexióimban, mikor szükségét látom. Ismételten kifejeztem abbéli reményemet, hogy vannak olyan transzjogi aktivisták (csak én nem vagyok elég tájékozott ez ügyben), akik ezt ugyanígy látják, ahogy én, és nem támogatják, hanem kimondottan ellenzik mindezen lehetőségek gyerekek számára való elérhetőségét, és jeleztem, hogy megköszönném, ha ilyen irányú törekvéseket képviselő transzjogi aktivistákról informálnának, megnyugtató lenne a számomra, és örömmel töltene el, ha tudnék róluk! Felvetéseimre, kérdéseimre választ nem kaptam, de a kurzusról nem zártak ki.

Fontos felismeréssel lettem gazdagabb ennek a modulnak és az ehhez kapcsolódó levélváltásnak köszönhetően. Teljesen egyértelművé vált számomra, hogy

a magyarországi gender studies képviselői, a saját szemszögükből nézve nagyon okosan és taktikusan, egyelőre egyszerűen kihagyják a nemi átalakító műtétek és hormonok, pubertásblokkolók témáját az edukációjukból, mert világosan látják, ezt még a liberális vagy elszántan kormányellenes szülők és pedagógusok torkán sem lehet lenyomni nálunk azonnal (egy nagyon szűk réteget kivéve), előtte meg kell puhítani őket, ahogy korábban írtuk, a normálisba kell belecsempészni az abnormálisat.

Ha viszont nem kerülhetik meg a témát, mert egyenesen rákérdeznek a tájékozottabb érdeklődők, akkor a genderideológia képviselői kizárólag csak a nemi átalakító műtétekről fognak beszélni, mivel azok korhatára általában (most még) 18 év, így azt a látszatot kelthetik, mintha ez a probléma egy mondvacsinált, csak a magyar kormány „propagandájában” megjelenő probléma lenne a gyerekek vonatkozásában.

Miközben látjuk, hogy a nemátalakító műtét már csak a végeredménye egy, akár évtizedes útnak, amin keresztülviszik azokat a gyerekeket, akiket először pubertásblokkolókkal, majd éveken át hormonkezeléssel és folyamatosan pszichológiai propagandával terelgetnek a végső célig, azzal az ígérettel, hogy 16 vagy 18 éves korukban azonnal kés alá fekhetnek, és ily módon megtalálhatják valódi önmagukat, s ezzel a boldogságot.

 

Folytatjuk.

 

Szekeres Éva

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Vélemény, hozzászólás?