2024.május 26.
Fülöp, Evelin

A háború most kezdődik

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
4e9e40a66f414c0b900edab1c780c732

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Bekövetkezett. Jön a részleges mozgósítás Oroszországban. Hamarosan akár kétmillió orosz katona állhat majd talpig fegyverben, és kezdheti meg a pár évtizede Ukrajnának nevezett terület leradírozását a térképről. Az eddigi, Putyin által különleges katonai műveletnek becézett akció kis bemelegítő gyakorlat, gyerekcsíny volt ahhoz képest, ami most várható. Néhány nap múlva nem csupán egy kétszázezres, önkéntesekből és hivatásosokból álló expedíciós sereg simogatja-pofozgatja majd az ukrán katonai célpontokat, hanem milliós ármádia zúdul a szomszédra, hogy elsöpörje az amerikaiak által háborúba hergelt, a NATO által kiképzett, fülig fölfegyverzett, Bandera-kultusszal átitatott, csalinak használt ukránokat. Úgy tűnik, a finomkodásnak vége. Attól tartok, innentől nem napi százak, hanem ezrek vesznek majd oda, irtózatos leszámolásra és bosszúra van kilátás. Az jön, amit mindenáron el kellett volna kerülni.

Érdekes: amikor hatvan éve John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök közölte, hogy nem tűri szovjet atomrakéták telepítését az Egyesült Államok szomszédságába, azt a szovjet–ukrán Hruscsov fölfogta. S kisvártatva elvitette Kubából az atomkütyüit. Most, fordított helyzetben viszont az amerikaiak nem óhajtják tudomásul venni, hogy a Szovjet­unió megcsonkított örököse, Oroszország nem szeretne NATO-támaszpontot, Moszkvát fenyegető támadórakéta-ütegeket látni ősi földjén. Pedig Putyin régóta, bő évtizede erről beszél, ezt ismételgeti. Van, aki szerint azért nem értették meg, amit az orosz elnök kért, mert az amerikai „mélyállamot” gyengeelméjűek irányítják. Szerintem ez elég életszerűtlen. Sokkal valószínűbb, hogy nem akarták megérteni. Éspedig azért, mert végig ez volt a terv: a háború. Tudniillik az Egyesült Államok imádja a háborút. A hadiipara bármit megtenne, akárhány embert föláldozna, különösen más országok fiait-lányait, csak jöjjenek új megrendelések. Mert sosem elég: még több pénz, még több hatalom kell nekik. Láthattuk az elmúlt évtizedekben. Civilek mil­liói pusztultak el világszerte, hogy csillapítsák az amerikai hadiipar étvágyát. Ám az csillapíthatatlan.

A háború volt a terv. Az 1991-ben megalázott, a mi Trianonunkhoz hasonlóan (bár arányaiban nálunk sokkal kevésbé) megcsonkított Oroszország sarokba szorítása, háborúval és szankciókkal való kivéreztetése és újabb, talán végső földarabolása. Azután pedig következhet az ilyenkor szokásos, hamisítatlan amerikai szabad rablás, amilyet 2014 óta Ukrajnában vagy éppen 1990 után nálunk, Közép-Európában végrehajtottak. Lenyúlni minden gyárat, termőföldet, nyersanyagot, bábkormányt állítani, s mindeközben belehazudni az ottaniak képébe: nesze nektek szabadság, demokrácia!

Szó se róla, az amerikaiak sem árulnak zsákbamacskát, többször elmondták, mire készülnek. Például legutóbb, júniusban Casey Michel az Atlantic magazinban rögzítette: ahhoz, hogy Európa és a világ végleg megszabaduljon az orosz imperializmus vissza-visszatérő fenyegetésétől, fel kell végre darabolni magát az orosz birodalmat. Közben az egyesek által „új Brzezinskiként” emlegetett Janusz Bugaj­ski amerikai kormányzati tanácsadónak, Kelet-Európa-szakértőnek a napokban jelent meg új könyve Failed State: Útmutató Oroszország széteséséhez címmel. Ennyiből talán kitalálható, miről szól. A szerző egy interjúban elárulta: művét jóval az ukrajnai különleges művelet előtt írta.

Ebben az optikában minden próféciája úgy néz ki, mint egy amerikai akcióterv, amelynek célja Oroszország meggyengítése és szétzúzása

– derül ki az interjúból. Világos beszéd. És nem lehet elégszer idézni George Friedman amerikai geostratéga szavait, aki 2015-ben fölfedte az amerikai célokat: „Az USA ősi, pokoli félelme, hogy a német tőke és technológia az orosz nyersanyagokkal és humán erőforrással összefonódik. Ezért elsődleges érdeke Németország és Oroszország együttműködésének megakadályozása. […] Ahhoz, hogy uraljuk Eurázsiát, egymás ellen kell harcoltatnunk az országokat.” Értjük, hogyne.

Amerikai fegyverek, irányítás, hírszerzési információk, felderítés, haditerv nélkül a háború rég véget ért volna, béke lenne, új határokkal. Az amerikaiak jelölik ki a célpontokat, az ő segítségükkel süllyesztették el a Moszkva cirkálót, öltek meg orosz tábornokokat. S mindezzel el is szoktak dicsekedni. Néhány napja a New York Times büszkén újságolta: az amerikai hírszerzés irányította a Harkov környéki ellentámadást. Persze, nagy meglepetést nem keltett a hír. Legfeljebb arra kaptuk föl a fejünket, hogy erről még leplezetlenül be is számolnak. Beismerik, amit korábban tagadtak: ez orosz–amerikai háború.

Furcsa módon nem a február 24. előtti események világítanak rá a legélesebben arra, miért volt elkerülhetetlen ez a háború. Hanem mindaz, ami azóta történt. Nem a 2014-es CIA-puccs, az oroszbarát ukrán elnök elkergetése, az orosz civilek odesszai fölgyújtása-meglincselése, az ukrajnai nemzetiségek (köztük kárpátaljai magyar testvéreink) szisztematikus üldözése, a banderisták és Szics-gárdisták kegyetlenkedései vagy a Donbász orosz lakossága elleni ukrán irtóhadjárat a háború legfőbb oka. Ezek csupán tünetek.

Február 24. után előlépett a függöny mögül a bábmester, az Egyesült Államok. Amelynek korábban egyetlen csettintésébe került volna, hogy az ukrán bábkormány végrehajtsa a minszki egyezményt, fölszámolja a félkatonai bandákat, eltörölje a nemzetiségeket sanyargató törvényeket. Nem tette, mert háborút akart.

Ezért alakította egyetlen, hatalmas katonai támaszponttá az Ukrajnának hívott pufferzónát. Ezért tett magasról a krími népszavazás eredményére, az oroszok önrendelkezési jogára. (Mások határait csak a Nyugat húzogathatja – ezt nevezik „nemzetközi jognak”.) S ezért tettette magát süketnek, amikor Oroszország a biztonsági igényeivel jött, és a korábbi amerikai ígéretekre emlékeztetett (miszerint nem terjeszkedik keletre a NATO). Az Egyesült Államok azt akarta, hogy kitörjön a háború – hát kitört. S most majd szintet lép.

Ami jön: irgalmatlan pusztítás, szenvedés, halál. A sarokba szorított, szankciókkal dühített, megalázott Oroszország komolyan megindul. Ahogyan Vucsics szerb elnök jósolta még Putyin tegnapi bejelentése előtt: pár hónapon belül egy olyan hatalmas katonai konfliktus bontakozik ki, amilyet a második világháború óta nem láttunk.

Mindeközben Macron paródiának nevezte az oroszok által elfoglalt (visszafoglalt) régiók népszavazását. Azt mondta: ha nem lenne oly tragikus, viccesnek találná. Ami a francia elnöknek paródia és vicc, az az ott élőknek nem az. Milyen ismerős! Egy másik francia, Clemenceau sem akart hallani önrendelkezésről, népszavazásokról, amikor az íróasztalán szétdarabolt minket…

S ha már szép hazánk: örülnék, ha sza­vaim eljutnának az illetékesekhez. Ha a harcok netán NATO–Oroszország-háborúvá terebélyesednek, aminek sajnos egyre nagyobb a veszélye, nekünk minden áron, bármi áron ki kell belőle maradnunk! Ötödik cikkely ide vagy oda, nem szabad háborúba keverednünk Oroszországgal. Egyrészt, mert elpusztulunk. Másrészt, mert nekünk Oroszország évtizedek óta nem ellenségünk. Sőt, tisztességesebb partnerünk, mint némely úgynevezett „szövetségesünk”, akik százkét éve a siralomházba löktek minket, s ránk zárták az ajtót.

Forrás:MagyarNemzet, Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a nemzethez intézett televíziós beszédét nézi egy nő Moszkvában 2022. szeptember 21-én (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

5 válasz

  1. Remek irás! Jaj neked Európa benne nekünk is. Még ha – remélhetőleg – megérti a kormány Földi úr intő szavát, hogy NEM szabad belépni a háborúba, semmi áron, akkor is! Itt vagyunk a tűzfészek közepén! Köpni – nem Földi László szavai – a NATO-ra! Amúgy sem értettük, mi keresnivalónk is van egy Észak-Atlanti Szövetségben? A magyarok Istene segitsen bennünket.

  2. Látom, hogy Pilhál Tamás irta a cikket, a MN-ben jelent meg. Gondolom, Földi László egyetért minden szavával. Üdvözlettel Karácsonyék

  3. Hát mégsem így van. Minden verekedés pofozkodással kezdődik. A bunyó már csak a folytatás..

  4. A minap lathattam Drabik Janos es Juhasz Zoltan 2019-ben keszitett filmjet Trianonrol. Mestermu. Ami teljesen megremitett, az az volt, hogy ma kisertetiesen ugyanaz a helyzet, mint kb. 110 evvel ezelott volt. Magyarorszagon is, de az egesz vilagon is. Csak a nevek valtoztak. Aki akkor Rotshchild volt, azt ma Sorosnak hivjak. Kun Bela ma Dobrevne Gyurcsany Klara, Szamuelyt Makizaj alakitja, Lenin szerepeben pedig Von der Leyen. Tisza Istvant ma Orban Viktornak hivjak. A kulonbseg, hogy bar a mai helyzet is Trianon, de most bolygo meretu, szteroidokon. Ma a haboru nem egy ket ev alatt er el hozzank, hanem 6 perc alatt. Ja, es nem 10-20 milllio aldozat lesz, hanem jo par milliard. Keszujunk fel ra. Ha egy eselyunk van, mindent tegyunk meg, hogy ezt megakadalyozzuk. Tan meg nem keso.

    1. Sajnos ennek a dolognak teljesen más mozgatói vannak, mint Trianonnak. Itt és most az USA próbálja a saját gazdasági és politikai befolyását kiterjeszteni Oroszország és Kína felé. Nem fog sikerülni. A mostani technikai, katonai eszközök pedig megnyerhetetlenné tesznek minden háborút. Nincsen értelme a további erölködésnek, mert Ukrajna miatt a fél bolygót kiirthatják, de ezzel még semmit nem oldanak meg.
      Amúgy nekünk semmi esélyünk, hogy egy nagyobb háborút megakadályozzunk, tényleg csak egyetlen járható út van. Ki kell maradni ebből az egészből.

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek