2024.június 13.
Antal, Anett

A Soros-közeli elemző szerint a megszégyenítésünkre jó lehetne a Magyarország elleni újabb uniós eljárás

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője a Financial Times-nak nyilatkozva fogalmazott keményen Magyarországról.

A legutóbbi uniós csúcs kapcsán ismét Magyarországról, illetve az Orbán-kormány politikájáról cikkezett a Financial Times – nem sokkal azt követően, hogy egy, a magyar gazdaságot padlóra küldő uniós tervezetet szellőztettek meg. A legújabb anyagban idézik Cseh Katalint, Hadházy Ákost, Vadai Ágnest és David Pressmant is, akik mind oroszbarátsággal, az uniós jog megkerülésével vádolják a kabinetet. És persze valamennyien kemény fellépést várnak el hazánkkal szemben az EU intézményei részéről.

Az igencsak elfogult cikk idézi Hegedűs Dánielt, a Rockefeller alapítvány, az Európai Bizottság és a Soros-féle Open Society Foundations által egyaránt támogatott, a transzatlanti kapcsolatokat a második világháború utáni Marshall-terv szellemiségében erősíteni hivatott German Marshall Fund kiemelt munkatársát is.

Szavazatmegvonás és megszégyenítés

Hegedűs a Visegrad Insight hasábjain már korábban felvetette, hogy

az egyetlen hosszú távú megoldás az Orbán által támasztott kihívásokra a magyar kormány szavazati jogának megvonása lenne az Európai Tanácsban.

Az FT-nek nyilatkozva azonban még ennél is tovább ment a megfogalmazásban.

A Facebook-oldala alapján igencsak „Orbán-központú” elemző azt mondta, mivel a hetes cikkely szerinti eljárás első szakaszának elindításához csak négyötödös (tanácsi) többség kell, a tagállamoknak legalább ezt meg kellene lépniük. „Már ha az a cél, hogy üzenjenek a magyaroknak: változtatniuk kell a magatartásukon. Ha másra nem, megnevezésre és megszégyenítésre alkalmas lenne” – jegyezte meg Hegedűs.

Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund munkatársa
Forrás:  Facebook

Hegedűs Dánielnek nem tetszik a szuverenitásvédelmi törvény sem

A korábban a Freedom House-nak is dolgozó, Németországban oktató, a CEU-s Bozóki Andrással közösen „hibrid rezsimező” elemző nemrég az Egyesült Államok által pénzelt, a 2022 április választás előtt indult, legutóbb a „Ruszki, haza!” plakátokat finanszírozó Nyugati pályán podcastjában fejtegette álláspontját, épp a szuverenitásvédelmi törvénycsomag kapcsán, ami szerinte nem állítható párhuzamba a hasonló amerikai jogszabállyal. Hogy az USA még a magyar változatnál is szigorúbb szabályozással akadályozza a külföldi befolyásszerzést, arról korábban részletesen cikkeztünk.

A German Marshall Fund munkatársa szerint Magyarországon „2014 és 2018 óta választási autokrácia van, ahol a fennálló rezsim gyakorlatilag a saját maga számára a stratégiai előnyöket biztosító játékteret védi, egy olyan politikai környezetet, ahol gyakorlatilag kikezdhetetlen előnnyel bír az erőforrások tekintetében”.

Úgy véli, a még meglévő politikai kihívó a pártvonalon „sok esetben csak külföldről juthatnak olyan finanszírozáshoz, ami mondjuk a kampányban való részvételt lehetővé teszi”.

Márpedig az új törvény ezt próbálja meg kivédeni, illetve Hegedűs szerint olyan civil szervezetek érint, akik „semmilyen formában nem jelentenek a kormány szuverenitása számára kihívást”. Ez szerinte ez egy antidemokratikus és autoriter eszköz, csak a nevében védi a szuverenitást.

A Sargentini-jelentés elfogadását történelmi pillanatnak tartó elemző odáig megy, hogy Magyarországon utoljára 2010-ben voltak „szabad és igazságos” választások.

A korábban kormányellenes tüntetésen is feltűnő Hegedűs tavaly a HVG-nek arról beszélt, fontos, hogy már a háború alatt is minél inkább előre haladjon Ukrajna funkcionális integrációja az EU egységes piacába.

A Népszavának pedig az uniós források visszatartása mögött meghúzódó motivációkról értekezett 2023 áprilisában: „Korábban elképzelhetetlen lett volna az, ami az Európai Tanács decemberi szavazásán megtörtént, hogy végeredményben 25 tagállam támogatta a Magyarországnak szánt európai uniós források felfüggesztését. Erre nem azért került sor elsősorban, mert mindegyik ország meg volt győződve arról, hogy most feltétlenül szankcionálni kell Magyarországot a jogállamiság és a korrupció állapota miatt – ebben a magyar kormány oroszbarát külpolitikája felett érzett frusztráció is szerepet játszott.”

Konferenciázás a Momentummal

Az elemző tavaly májusban egyébként Guy Verhofstadttal és Andor Lászlóval közösen részt vett a Momentum konferenciáján is,

melynek témája a nyugati elköteleződés megerősítése volt. Az előadásokkal az alábbi kérdésekre keresték a választ: mit jelent az európai elköteleződés és miért alapvető nemzeti érdekünk?

Forrás:Mandiner

Mi a reakciód?
👍tetszik
1
👍tetszik
👎nem
2
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
10
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek