2024.július 20.
Illés, Margaréta
Hírek 🔊

Egy éve robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetékeket – összeesküvések, tények és indokok: ezt tudjuk eddig

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
02ec85a34d914904a3cc6482b4c4e670

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Egy nap híján egy év telt el azóta, hogy több robbanás rázta meg az Északi Áramlat gázvezetékeket, elvágva az Európába irányuló orosz gázexport egyik fő útvonalát. Noha az incidens alapvetően változtatta meg az uniós energiapolitikát, a megindított vizsgálatok ellenére továbbra sincs egyértelmű felelőse a történteknek. Így a találgatások maradtak, a lehetséges robbantók között tartják számon Ukrajnát, Oroszországot és az Egyesült Államokat is.

Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat gázvezetékek elleni 2022. szeptember 26-i támadást a nyugati tisztviselők hamar elítélték, és azt „veszélyes szabotázscselekménynek” minősítették. A legtöbb elemző szerint mindennek jelentős következményei voltak és még súlyosabbak lehettek volna, ugyanis valaki egy európai uniós és NATO-tagállam infrastruktúráját támadta meg, mindezzel kockáztatva az orosz–ukrán háború eszkalálódását.

A robbantás

A hajnalban történt detonáció a Balti-tenger mélyén húzódó Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékekben is lyukat ütött. A négy vezeték közül azonban egy – vélhetően a sötét okozta zavarodottságtól – érintetlen maradt – igaz, gáz ezen a vezetéken sem érkezik az EU-ba.

A három sérült szakaszon 778 millió köbméter földgáz szivárgott a tengerbe, amely dán energiaügyi szakértők szerint az egyik legnagyobb metánszivárgás volt a történelem folyamán.

„Ez szándékos cselekmény volt, nem baleset. A helyzet a lehető legsúlyosabb” – fogalmazott az esetet követően Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

Több nyugati politikus az esetet követően hamar Oroszországot vádolta meg a támadással, mondván az orosz állami tulajdonú Gazprom energetikai vállalat 2022 szeptember elején – vagyis a robbantások előtt – leállította az Északi Áramlat 1 gázszállítását. Moszkva technikai indokokkal (karbantartás) magyarázta az esetet, míg azt tanácsolta, hogy az Északi Áramlat 2 vezetéken – amelyet Németország mintegy 11 milliárd dollárért megépített – zavartalan lenne a szállítás. Azonban ezen keresztül Berlin nem fogadott gázt Oroszországtól részben belpolitikai okok miatt, részben pedig amerikai és ukrán nyomásra, mondván:

a projekt túl nagy befolyást biztosít Oroszországnak az európai energiabiztonság felett, és pénzt pumpál az orosz büdzsébe, közvetetten segítve ezzel az ukrajnai háborúját.

Ki robbantott? Ukrajna, Oroszország vagy Amerika?

Amint azt a The Washington Post, amerikai napilap is megjegyzi, továbbra is tisztázatlan, hogy a műveletet mely tagállam vagy tagállamok hajtották végre.

Noha tavaly év végén több európai ország is Oroszországot vádolta a cselekménnyel, beismerték, hogy „nincsen olyan meggyőző bizonyíték, amely orosz részvételre utalt volna”.

Ukrajna azért merült fel a lehetséges elkövetők között, mert régóta ellenezte, hogy Európa gázt vásároljon Oroszországtól. Sőt amint arról lapunk is beszámolt korábban a német Der Spiegel lap és ZDF televízió nyáron megjelent, Minden nyom Kijevre mutat című cikke szerint speciálisan képzett ukrán kommandósok, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tudta nélkül robbantották fel a vezetéket az Andromeda hajó, speciális búvárfelszerelések és 8–12 kilogramm robbanóanyag segítségével.

Az oknyomozók Kijev indítékának azt jelölték meg, hogy a vezetékek nélkül megfosztották Moszkvát az Ukrajna elleni háború finanszírozásának egyik fontos bevételi forrásától, és „felszabadították” Berlint az orosz elnök zsarolási eszközétől.

Ezzel szemben februárban Seymour Hersh amerikai újságíró azt állította, hogy amerikai haditengerészet búvárai 2022 nyarán robbanóanyagot helyeztek el a két vezetékre, majd később parancsot kaptak azok felrobbantására válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.

A Biden-adminisztráció kategorikusan tagadta az állítást – noha korábban a vezeték felrobbantásával is fenyegetőzött. Hersh beszámolója egyetlen névtelen forráson alapult, és egyetlen más médium sem erősítette azt meg. Amennyiben Washington vitte véghez az akciót, célja az lehetett, hogy elvágja Európát az orosz gáztól, és helyette az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlása felé terelje.

Szakértők Oroszország felelősségét sem zárták ki az ügyben, mondván, Moszkva egy „hamis zászlós művelettel” Kijevre próbálta terelni a gyanút, ezzel egyrészt csökkentve a háborúban álló ország nyugati szimpátiáját és támogatásait, másrészt elkerülve a Gazprom gázszállítási kötelezettségeinek elmaradásáért fizetendő kártérítéseket.

Vizsgálatok eredmények nélkül

Noha a szabotázs óta Németország, Dánia és Svédország is bejelentette, hogy külön-külön vizsgálatot indítottak az ügyben, majd hangsúlyozták, hogy együttműködnek egymással, részletes eredményeket eddig nem tártak a nyilvánosság elé.

A németországi nyomozást vezető ügyész jelezte, hogy az még mindig zajlik, és egyelőre nem lehetett megállapítani az elkövetők kilétét, illetve azt, hogy a cselekményt állami vagy civil szereplő hajtotta-e végre. Svédország azt jelezte, hogy ugyancsak nem zárult le a nyomozás, ám már „kiterjedt lefoglalásokat” hajtottak végre a bűncselekmény helyszínén.

„A szabotázscselekmények jellege példa nélküli, a vizsgálatok pedig összetettek” – közölte a három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának júliusban küldött levelében. Oroszország ENSZ-vizsgálatot kért az ügyben, ám ezt ez ideáig elutasította a testület.

Egyesek szerint az érintett országok azért sem igyekeznek a vizsgálatokkal, mert ha visszavonhatatlanul kiderül, hogy Ukrajna robbantotta fel a vezetéket, az véget vethetett Németország és Európa ukrajnai támogatásának, míg ha Washington keze van a dologban, az jelentősen árthat 75 éves transzatlanti partnerségnek.

Forrás:Magyar Nemzet

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Egy válasz

  1. Egyetlen kérdésre kell csak választ adni és megvan a tettes:
    Kinek használ az orosz gázszállítás fizikai megakadályozása?
    Föként Németország elleni háborús provokációnak kell tekinteni az energiaszállítás szabotálását.
    Két tettes is lehet:
    1.az USA, hogy eladhassák méregdrágán a mocskos palagázukat Európában
    2. német zöldpárt, akik legföbb feladatuknak tekintik Németországot egy vezetö ipari országból egy lakosságcsere és a gazdaság és ipar tönkretételével egy amerikai kísérleti területté degradálni, mint ahogy az Ukrajnával történt 1992 óta.
    Maga Dr.Schäuble, valamikori vezetö CDU politikus nyilatkozta:
    “Németország 1945 óta egy perecig sem volt szuverén”, ugyanis máig amerikai és szövetséges protektorátusnak számít.

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához