2022.december 2.
Melinda, Vivien, Aranka
English EN French FR German DE Hungarian HU Italian IT Russian RU Spanish ES
English EN French FR German DE Hungarian HU Italian IT Russian RU Spanish ES
English EN French FR German DE Hungarian HU Italian IT Russian RU Spanish ES
Facebook
Email
Nyomtat
Telegram
105597213 3768377433189418 2467097898407571512 n

2022. márciusában ,„A gender-és LMBTQ ellenes mozgósítás Magyarországon” címmel
megjelent tanulmányban a szerzők elsődleges megállapítása szerint, Magyarországon
„látványosan felelrősödött a gender-és LMBTQ ellenes mozgósítás, aminek főként politikai okai vannak.”

Az 5 oldal terjedelmű „kutatás”, pontokba szedve sorolja a hazánkban LMBTQ közösségeket
hátrányosan érintő intézkedéseket. Ezek közül a „Jogkorlátozó jogszabályok” címszó alatt
példaként sorolja az Alaptörvényben (2012) a magzat fogantatástól kezdődő védelmére
vonatkozó rész.


A „tanulmány” ezen pontjánál álljunk meg egy pillanatra, és gondolkozzunk el.

„Hogy kerül a csizma az asztalra?” Miként kaphat helyet egy a fogantatás pillanatától érvényes
magzati védelemről szóló jogszabályi hely az LMBTQ kérdéskörben?

A „kutatásban” hivatkozott jogkorlátozó rész az Alaptörvény II. cikke szerint: „Az emberi
méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a
magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

Elsőként felmerül a kérdés, hogy lehet a hivatkozott törvényi részt bármilyen értelemben
véve is jogkorlátozónak titulálni, mikoris éppen ellenkezőleg, általánosságban, minden emberre
és egyformán kiterjedően rendeli alkalmazni a rögzített jogot?

Másik kérdés a tanulmányban megfogalmazott állítással kapcsolatban az, hogy az
Alaptörvény ezen részéből miért éppen a fogantatástól kezdődő magzati védelmet érzik a
szerzők jogkorlátozónak? Az emberi méltóság sérthetetlenségéhez ás az élethez való általános
jogot, nem emelik ki a szerzők, csak a „magzat fogantatásától kezdődő védelemre” vonatkozó
részt ítélik jogkorlátozónak.

Próbáljuk hát értelmezni, a magzat fogantatásától kezdődő védelmének kérdést, miért emelik
az LMBTQ közösséget hátrányosan érintő intézkedések közé. Hogy tarthatja bárki a megfogant
magzat védelmével kapcsolatos szabályt olyannak, ami bármit vagy bárkit bármiben korlátoz?
Kinek a jogait korlátozza valaminek a védelme?

Általánosságban elmondható, hogy az szorul védelemre, aki vagy ami védtelen, sérülékeny
vagy veszélyben van, illetve lehet.

Egyszerű példával szemléltetve: A világ legnagyobb smaragdját értelemszerűen biztonságos
helyen tárolva, őrzik és védik. A drágakő védelme, senkit nem korlátoz semmiben, kivéve azt,
akinek tervei vannak vele, mondjuk például el szeretné lopni. Egyedül őt korlátozza a védelem.

A megfogant magzatnak sérülékenysége és védtelensége okán értelemszerűen kiemelt
védelem jár. Ennek a védelemnek a jogalkotásban megjelenő hangsúlyozása semmiképpen nem
korlátozhatja a magzat jogait. Egyedül annak a jogát korlátozza, akinek a megfogant magzattal
vagy annak jogaival kapcsolatban „bármiféle terve” van.

Gondolatmenetünk ennél a részénél már teljességgel érthető az, miként kerülhetett a magukat
„jogvédő harcosként” kikiáltott szerzők „kutatásába” jogkorlátozóként az Alaptörvény ezen
cikke.

A tervük megvalósulását akadályozza a magzat védeleméről szóló törvény.

No, de mi is a terv?

Amit eddig tudhatunk az ideológiájukról, az az, hogy azt számos pozitív érzést kiváltó jelző és
fogalom használatával igyekeznek a kollektív tudatba juttatni. Ilyenek a szolidaritás, nyitottság,
sokszínűség, igazságosság, szabad akarat, nyitott társadalom, elfogadás, befogadás, egyenlőség
stb. Azt, hogy mindezen fogalmak és jelzők használatát a nemi identitásra és szexuális
beállítottságra vonatkoztatva vezetik be, alkalmazzák és értelmezik, ez is egyértelmű.

A kérdés azonban változatlan. Mi is a tervük a magzatok életével?

„A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”.

Tervüket akadályozza talán maga a magzati élet, amelyet védelmezni rendel a törvény? Vagy
hátráltatja valamely céljuk megvalósulását az, ha már a fogantatástól kezdve védelmezett a
magzat?

Az egyik lehetséges válasz: A magzati élet sérülékenységét nem lehet elvitatni, így annak
értékét kell, hogy megkérdőjelezzék. Ennek mentén a magzati életet tekintik értéktelennek
talán? Ha azonban számukra a magzati élet értéktelen volna, úgy annak jogaira vonatkozó
törvényi szabályozás is lényegtelen lenne számukra. Az értéktelen és érdemtelen „dolgok” jogai
nem lehetnek számottevők, főként nem sorolnák jogkorlátozó kategóriába őket.

Ha nem tartják tehát értéktelennek a magzati életet, akkor az arra irányuló védelmet sérelmezik.
A védett „dolgok” biztonságban vannak, nem történhet velük akármi, nincsenek kiszolgáltatva.
Mivel nyilván kiemelten fontos érték számukra a magzati élet, ezért a cél nem lehet más, csak
az, hogy az ne legyen biztonságban, kiszolgáltatott legyen és bármi történhessen vele
anélkül, hogy az törvénybe ütközne!

A sátáni terv általános stratégiája tehát megfejthető. A közvetlen cél, -azaz, hogy a már
kiszolgáltatott, védtelen magzati élettel mi a pontos céljuk- még nem ismert. Még!

A sátáni ideológiára jellemző rafinéria, csak a felületesen szemlélőt tévesztheti meg. A
káosz némiképp elfedheti a részleteket, azonban a folyamat annyira felgyorsult, hogy úgy
tűnik az elmélet megalkotói már a terv tagadását sem látják szükségesnek.

Életbevágó jelentőségű tehát, hogy minél többen igyekezzünk a káosz ködét eloszlatni,
hogy a társadalom széles körben felismerhesse a sátáni tervet. A következő generációk
életéről és jogairól van ugyanis szó!

Gyermekeink, unokáink jövőjéről és egészen pontosan, az ő jogaik korlátozásának
tervéről!

Dr. Szabó Krisztina
Padányi Alapítvány

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Vélemény, hozzászólás?