2024.október 5.
Aurél, Placid, Attila
Hírek 🔊

Miért félnek az emberek a „15 perces városoktól”?

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
o9o d0lh4o8 hd

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Az újonnan népszerű koncepció, hogy minden, amire szüksége van, könnyen elérhető, egyesek a teljes ellenőrzés felé tett lépésnek tekintik.

Annak érdekében, hogy a városokat felhasználó- és környezetbarátabbá tegyék, a várostervezők bemutatták a „15 perces várost”, amely azt reméli, hogy a lakosok otthonuk közelében maradhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben. De vajon ez a terv megnyitja-e a kaput nagyobb korlátozások előtt?

tq2f4sjvxai hd
Carlos Moreno

A hónap elején több mint 2000 tüntető ment ki az angliai Oxford utcáira, hogy kifejezze ellenségességét a 15 perces város vitatott koncepciójával szemben, amelyet már csendesen bemutattak számos nagyvárosban, köztük Barcelonában, Melbourne-ben és Párizsban és Milánóban.

A francia-kolumbiai urbanista, Carlos Moreno munkásságára épülő 15 perces városokat úgy alakították ki, hogy az emberi szükségletek és szolgáltatások, mint például a vásárlás, a munka, az oktatás és az egészségügy elérhetőek legyenek egy rövid kerékpározással vagy sétával a bejárati ajtótól. Egy ilyen város városrészekre vagy zónákra van felosztva, és a helyi lakosoknak alig van szükségük arra, hogy a közvetlen környezetükön kívülre utazzanak. Szükség esetén az ilyen utak tömegközlekedéssel vagy körgyűrűvel is megtehetők, minimális szinten tartva a személygépkocsik káros kibocsátását a városi levegőbe.

15 minute city obel award carlos moreno news dezeen 2364 col 5 852x479 1
Moreno ötleteit Párizsban valósítják meg. A rajzot Micael készítette

Első pillantásra nehéznek tűnik vitatkozni ezzel a javaslattal. Végtére is, a legtöbb ember időnként azon kapta magát, hogy az autókat szitkozódva, esetleg ökölbe szorított kézzel üldözi őket (ahogy egy ausztrál barátom hajlamos volt rá, amikor az autók nem álltak meg neki a kereszteződésekben) ,azt kívánva, bárcsak eltűnnének.

Valójában valami ilyesmi történt a közelmúltban Moszkva központjában, amikor a helyi önkormányzat a Vörös tér körül több hosszú utcát csak gyalogos forgalomra alakított át. Az eredmények látványosak lettek. Az egykor a tűzoltó gépek számára fenntartott tágas utakon fiatalok elektromos robogóval közlekednek, gyerekek futnak, nem félve, hogy útgyilkosokká válnak, az étkezők pedig hétköznapi ételeket fogyasztanak a teraszokon, a járműzaj és környezetszennyezés nélkül. Mindeközben úgy tűnik, hogy a vállalkozásokat nem érinti negatívan a változás. Valójában úgy tűnik, hogy úgy virágoznak, mint még soha. Tehát pontosan hol van a probléma?

Úgy tűnik, hogy a 15 perces városokkal kapcsolatos szkepticizmus, sőt paranoia nagy része a közelmúlt történelméből fakad, különösen az emberiségnek a Covid-járvány kapcsán szerzett tapasztalataiból és azokból a korlátozó módszerekből, amelyeket a világ egyes vezetői választottak annak kezelésére. Amikor egy hüvelyk hatalmat kaptak, egy mérföldet tettek meg, és ez senkit sem lep meg. Ami úgy kezdődött, mint a betegség „ 15 napos bezárása, hogy ellapossák a görbét” , ami egyébként a fertőzöttek túlélési aránya meghaladja a 95%-ot, sokak szerint a börtönben való élet maratonja lett.

Eközben a Világgazdasági Fórum tagjai, akik a kisvállalkozások csődjével soha nem látott módon gazdagodtak, a modern élet rendkívül nyugtalanító formuláját hirdették. Ennek semmi köze nincs a szabad piacokhoz és a kapitalizmushoz: „Nem lesz semmid, és boldog leszel”. A rettegett ‘Great Reset’ jellemzői közé tartozott a bogárevés olyan időszakban, amikor sok ember szó szerint éhezett. Ha tehát a 15 perces városokról van szó, a nagyközönség jelentős része most felteszi a kérdést: rábízható-e az ilyen ötleteket hirdető emberekre a város mindennapi életének szabályozása?

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az emberekre vonatkozó korlátozások bevezetésének indoklása az éghajlatváltozás megfékezése, ez a kérdés éppolyan ellentmondásosnak tűnik, mint az Egyesült Államokban az abortuszról vagy a fegyvertartásról folyó nagy vita. Egyesek, sokan közülük a politikai jobboldalon, ezt a környezetvédelmet nem másnak látják, mint ürügyet arra, hogy nagyobb kormányzati ellenőrzést gyakoroljanak az emberek felett. Emellett megkérdőjeleződött a 15 perces város környezetvédő képessége is.

15 minute city obel award carlos moreno news dezeen 2364 col 3 852x891 1

Emellett vannak más társadalmi-gazdasági kérdések is az esélyegyenlőség, a kiváltság, sőt a faj tekintetében. Senki sem tudta megjósolni, milyen következményekkel jár az utazási korlátozások bevezetése a marginalizáltabb fogyasztókra, akik nem rendelkeznek minőségi szolgáltatásokkal szegényebb környékükön, és most többet kell fizetniük azért, hogy sokkal nagyobb távolságból hozzáférjenek hozzájuk.

Oxford 15 perces várostervei valójában nem tartalmaznak forgalomkorlátozást vagy bírságot, ehelyett a rendszer működőképessé tételére összpontosítanak, biztosítva, hogy a lakosok mindenhez hozzáférjenek, amire szükségük van. Ez magában foglalja a helyi kiskereskedelem fellendítését, a kézbesítési szolgáltatások javítását és más, ugyanolyan jóindulatú intézkedéseket, amelyek nem sértik a személyes szabadságjogokat. Ennek ismeretében a 15 perces város becsmérlőit összeesküvés-elméleteknek titulálták.

Oxfordshire városi tanácsának azonban van egy külön terve is, egy sor forgalomcsökkentő intézkedés, amely jövőre próbaüzemmódba kerül. E terv értelmében a lakosok a nap nagy részében nem közlekedhetnek a város egyes utcáin, hacsak nincs 100 napos engedélyük. Arra ösztönzik őket, hogy inkább a körgyűrűt vagy a tömegközlekedést használják. A közlekedési kamerák ellenőrzik a szabályok betartását, a szabálysértésekért pénzbírságot szabnak ki.

A fent említett oxfordi „összeesküvés-elmélet híveit” azzal vádolták, hogy összekeverték a két tervet, hogy a 15 perces város ötlete baljóslatúbbnak tűnjön, mint amilyen. Aggodalmukat azonban indokolja a Covid-hoz kapcsolódó lezárások alatt és után tapasztalt hatalmi káosz – ahol ma már tudjuk, hogy a digitális nyomkövetési intézkedéseket nem csupán a vírus terjedésének csökkentésére használták.

Még 1986-ban Ronald Reagan volt amerikai elnök híresen azt mondta egy csoport újságírónak: “A kilenc legfélelmetesebb szó az angol nyelvben: A kormánytól származom, és azért vagyok itt, hogy segítsek.” Azok, akik tiltakoznak a 15 perces városok gondolata ellen, úgy gondolják, be kell tenni a lábukat az ajtón, mielőtt a hatalmi kúszás ténylegesen elkezdené sérteni a személyes szabadságjogokat – aminek most úgy érzik, ez az elkerülhetetlen eredmény.

Forrás:www.dezeen.com

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
1
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Egy válasz

  1. Az, hogy a lakóhely közelében legyenek a boltok, a gyerekek iskolái, orvosi rendelő alapjában nagyon jó dolog. Ahol lakom, nos ott tényleg van a sarkon egy CBA, bér nem a legolcsóbb üzlet, inkább elmegy az ember a Spar üzletig (két buszmegálló) van iskola is a közelben, az orvosi rendelőt sajnos elköltöztették, gyalog már nem esélyes, három buszmegálló. Tény, hogy ez csak javítja az ember komfortérzetét. Ha le kell ugrani a boltba egy pohár tejfölért az csak 10 perc. A másik irányban van egy pékség, oda-vissza negyedóra, szóval jó egy frekventált helyen élni.
    Magyarországon a lakótelepekhez terveztek mindenhol egy-egy Közértet is.
    Nem értem a tiltakozást. A kocsival megközelíthető bevásárló központok, a hatalmas plázák inkább Amerikára jellemzők.
    A bevásárlást nem is jó olyan nagy élelmiszerboltokban intézni ahol minden kapható, de félórát kell tologatni a bevásárló kocsit. Az a néhány gyakran szükséges dolog legyen elérhető közelségben.

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához