2024.április 24.
György, Fidél, Debóra

„Nagyon torz világban élünk, ahol az állatot védjük de a magzatot nem” – Fábry Kornél

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
384557389 690409969340199 3525736724374419426 n 1080x608

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A teremtés hónapjához kapcsolódóan Dr. Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök tartott előadást hétfőn Kaposváron. Lendületes beszédének egy különösen is izgalmas részét szemlézzük.

„Áradjon az igazság, mint a víz!”  – ezzel a címmel tartott előadást Fábry Kornél püspök Kaposváron. Beszédének fő témája a teremtésvédelem és a teremtett világ megőrzése iránt felelősségünk volt:

„[…] Az emberi lény nem a világegyetem ura. Bár sokan ezt gondolják, ezért nagyon torz irányba megy el a világunk. Az etika régóta monndja, hogy az ember sokkal több mindenre képes, mint amit az etika megenged. Már tudjuk, hogy az ember „pikk-pakk” el tudná pusztítani a világot: ha kilőnének 20 nukleáris bombát, vége lenne a világnak, megfagyna. Erre van potenciális esély, létezik olyan ország, amelynek hatezer ilyenje van. Reméljük, hogy nem fogják ellőni, de nem rajtunk múlik.

Illetve rajtunk is, azért is imádkozunk nagyon, hogy béke legyen. 

Sokan a Földet, az állatokat, a növényeket fontosabbnak tartják mint az embert. Azt mondják, hogy az ember felesleges erre a világra, olyan jól elvoltak a dinoszauruszok meg a többiek is nélkülünk, mi pedig csak kárt okozunk. De ez nem igaz. Az ember Istennek a képmására van teremtve, ő az egyetlen, aki túléli a földi életet, mert örök létünk van, szemben minden más élőlénnyel. Amikor ezt nem fogjuk fel, hanem abszolutizálunk néhány növényt, állatot és azoknak a védelmét, akkor derül ki, hogy akik hozzák ezeket a törvényeket, ők nem nagyon törődnek az emberrel és az Isten-képiséggel, valószínűleg nem hívők. Nagyon torz világban élünk, amikor azt látjuk, hogy több pénzt áldoznak egy-egy állatfaj megmentésére – és sok megy ilyesmire -, ugyanakkor maga az állam finanszírozza a magzatoknak az elhajtását. Magyarországon még most is évente harmincezer abortusz van. Őértük ki emel szót, amikor ezt állami finanszírozással lehet elvégezni? Persze meg kell menteni a vak kiskutyákat is, szeretjük őket, de tegyük helyre a világ rendjét. 

[…] Mi nem a környezetet védjük, hanem szeretjük Istent és az embereket, és azt szeretnénk, hogy nekik jó legyen. Ehhez tartozik hozzá, hogy a teremtést védjük. Egy francia barátom mesélte, hogy a „teremtésvédelem” szót Franciaországban „ki se lehet ejteni”, mert ha van teremtés, akkor kell lennie Teremtőnek, ez pedig piszkálja a csőrét néhány embernek. Amint kimondom, hogy teremtett a világ, azonnal állítom, hogy mennynek és földnek Teremtője van. A teremtésvédelem és a környezetvédelem két külön dolog, mert habár azonosak a célkitűzések, de egészen más az alapja. A környezetet lehet védeni önző szempontból is, de a teremtés felelősséggel ruházott fel bennünket, hogy ha már ez ránk lett bízva, akkor okosan  csináljuk.

Az Isten és az ember iránti, valamint a világ iránti szeretetet különböztet meg minket azoktól, akik csak a környezetet védik.

A világ népességének a 10 százaléka okozza az ökológiai lábnyomnak a 49 százalékát. Ők a leggazdagabb tíz százalék. Amikor ma azt mondják, hogy túlnépesedik a Föld és élhetetlenné válik, akkor ez teljes hazugság. Egyre többen vagyunk ez igaz, de egyre több a szegény és egyre kevesebb a gazdag. A szegények ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint a gazdagoké: ők nem repkednek magánrepülőkön, nem járnak nagy autókkal, nincsenek gyáraik. Nem attól élhetetlen a világ, ha sokan vagyunk rajta, hanem ha igazságtalan a felosztása. A világ gazdagságának nyolcvan százalékát a húsz százalék birtokolja – és ebben mi magyarok is benne vagyunk. Igazságtalan a világ, ránk van bízva, hogy ezt igazságosabbá tegyük, felelősségünk van abban, hogy a vagyonunkkal hogyan tudunk segíteni azoknak, akiknek kevesebbje van. Nem beszélve arról, hogy amikor azt halljuk, hogy hány rakétát lőttek ki egyes helyeken, akkor jó ha tudjuk, hogy egy ilyen rakétának millió dolláros az ára, amiből egy iskolát fel lehetne építeni. Az emberi önzés nagyon sok pénzt elemészt.

A népesedés megoldható és az élelmezés is, ha nem ilyesmire költenénk.”

Érdemes megnézni a teljes beszédet, mert többek között az is kiderül, hogy Fábry Kornél atya miért nem vesz szívesen ausztrál hagymát, miért csak tengerparton eszik tengeri halat, milyen bort vesz Magyarországon – és, hogy éri el a 3,9 literes fogyasztást száz kilométeren az autójával!

Korábbi beszélgetésünk Fábry Kornél atyával:

Forrás:777blog.hu

Mi a reakciód?
👍tetszik
1
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához