2024.március 29.
Auguszta, Bertold

„Számomra Magyarország a legérdekesebb ország Európában“ – hazánkat méltatják a svájci médiában

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
svájc

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Változtatások nélkül közöljük Kurt W. Zimmermann írásának magyar fordítását. Az eredeti cikk a svájci Weltwoche című hetilapban jelent meg.

Három évvel ezelőtt vettem egy házat Budapesten. Számomra Magyarország a legérdekesebb ország Európában. Ha valaki Zürichben szocializálódott autósofőrként, mint én, akkor Budapest egyfajta vidámpark. A belvárosban az utcák mindkét oldalán végig parkolóhelyek vannak. A város összes utcájában rengeteg parkolóhely van, a keskeny utcák egyik oldalán és a kissé szélesebb utcák mindkét oldalán. Még Budapest nagykörútján, az Andrássy úton is végtelen számú parkolóhely van jobbra és balra. Zürichet tekintve ez azt jelentené, hogy a Bahnhofstrasse mindkét oldalán lennének parkolóhelyek. És a forgalom dugóban állt a kettő között.

Az önakarat szelleme

Ez egy hétköznapi példa, de jól mutatja, miről szól Magyarország. Magyarország az árral szemben dolgozik. Úgy is mondhatnánk: az európai fősodratú helyes gondolkodás és cselekvés úgy folyik el Magyarország mellett, mint ahogy a Duna itt folyik.

Nyugat-Európa nagy és baloldali-zöld mainstream témái nagyrészt nyomtalanul elhaladnak itt. Alig van taps a nemek közötti egyenlőség imperatívuszának, az energiaátállás imperatívuszának, a nyitott határok imperatívuszának, a politikai korrektség imperatívuszának, és alig van taps a hazafisággal, konzervativizmussal, vallással és hagyományokkal szembeni szkepticizmusnak.

Van valami archaikus Magyarországon. A levegőben nem a féktelen tolerancia modern korszelleme, hanem az önakarat, a dac és a nemzeti büszkeség szelleme van.

Három éve vettem egy házat Budapesten, kicsit kijjebb, egy dombon, a Csillaghegyen. Azóta gyakran járok Magyarországon, és egyszerre csodálattal és csodálkozva tekintek erre a nemzetre.

Azt hiszem, jelenleg alig van még egy olyan ország Európában, amely politikailag és kulturálisan is ennyire érdekes lenne.

Tegnap lent voltam a városban. Egy utcai kávézóban találkoztam egy ukrán menekülttel. Vele volt a kis foxterrierje is. Elmesélte, hogy a lakását lebombázták és a kutyájának megsérült a lába. Ezután hat kilométert vitte a foxterrierjét a nővére házáig. Onnan autóval Budapestre szöktek. Most egy magyar családnál lakik, akik adtak nekik egy szobát. Ezrek tették ugyanezt.

Eddig több mint félmillió menekült érkezett. Néhány svájci barátomat meglepte, hogy a magyarok milyen nagylelkűen reagáltak az ukrajnai menekültkatasztrófára. A korábbi migrációs politikájuk miatt másra számítottak.

A különbség gyorsan elmagyarázható és a magyarok lázadási vonására vezethető vissza. Ha megmondod a magyaroknak, hogy mit kellene tenniük, lázadó üzemmódba kapcsolnak.

2015-ben Magyarország az EU számára „Európa szégyene” volt, mert Magyarország lezárta határait a muszlim gazdasági bevándorlók előtt. Orbán Viktor miniszterelnök soha nem volt népszerűbb, mint akkor, mert nem hagyta, hogy a külvilág a sapkájára szarjon.

Magyarországgal kapcsolatban, mondják a magyarok, csak mi, magyarok döntünk.

Ugyanez a reflex nemrégiben is megfigyelhető volt. Több uniós tagállam felszólította Magyarországot, hogy engedélyezze az országon keresztül Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Nem a te söröd, nem a mi nemzeti érdekünk, volt az azonnali elutasítás. A múlt heti uniós csúcstalálkozón Orbán Viktor harcolt a legkeményebben az orosz gáz- és olajszankciók ellen. Nem nemzeti érdek.

Helyes az álláspont a szexkérdésekben?

A magyar kormány a kiskorúak védelméről szóló törvényével különösen jellemző példát szolgáltatott a korszellem dacos tagadására. Betiltja a homoszexualitással és transzszexualitással foglalkozó magazinokat, videókat és reklámokat az iskolákban és más, a kiskorúak számára könnyen hozzáférhető helyeken.

A tizennyolc évesnél idősebbek viszont probléma nélkül bemutathatják magukat leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak, transznak és queernek, és ehhez rengeteg LMBTQ vizuális oktatást fogyaszthatnak. Az EU Bizottság természetesen azonnal a szokásos szókincséhez nyúlt, és “szégyennek” nevezte a törvényt. Szerinte a homoszexualitást diszkriminálja.

A magyarok a kis hétköznapoktól a nagypolitikáig konfliktusszerető faj.

Április 3-án Magyarországon nemcsak parlamenti választásokat tartottak. Ezzel egyidejűleg népszavazás is volt erről az úgynevezett homoszexuális törvényről. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy megjósoljuk a népszavazás kimenetelét.

Ha Brüsszelben és Berlinben meg akarják diktálni a magyaroknak, hogy mi a helyes hozzáállás szexügyekben, akkor a magyar autonómia-reflex ezt mondja: menjetek a francba.

Atomerőművek és autópályák

Magyarország sok tekintetben emlékeztet a hatvanas évek Svájcára, ahol felnőttem. Svájc akkoriban nagyon magabiztos nemzet volt. Büszke volt arra a tényre, hogy más volt. A banktitok szent volt. A polgári pártok a szavazatok több mint 70 százalékát szerezték meg. Az állami kvóta fele volt a mainak. A hadsereg az egyik legnagyobb volt Európában. A semlegesség szent és sérthetetlen volt. Az emberek büszkék voltak arra, hogy különleges esetnek számítanak.

Ma Magyarországon is hasonló a helyzet. Itt is büszke, különleges esetnek tekintik magukat, még ha a prioritásaik némileg eltérőek is. Itt például két új atomerőművet építenek, míg máshol az atomerőművek leállítását erőltetik. Itt új autópályákat építenek, míg máshol kerékpárutakat finanszíroznak. Itt sok pénzzel támogatják a családokat és a születési ráta emelkedik, míg máshol nem születnek gyermekek. Itt minden jövedelemre 15 százalékos átalányadót vezetnek be, míg máshol gyakoriak az adóemelések.

Mi másképp csináljuk, mondja sok magyar, ahogy a svájciak mondták régen, de mi jól csináljuk.

Ez az önbizalma a magyaroknak viszonylag új keletű. A kommunizmus késői következményeként sokáig kisebbrendűségi érzéstől szenvedtek. Különösen gazdaságilag nem történt előrelépés. Magyarok százezrei, köztük sok akadémikus, vándoroltak ki olyan országokba, mint Németország és Nagy-Britannia. 2009-ben az Európai Központi Banknak kellett összeállítania egy segélycsomagot a gyengélkedő Magyarország számára.

Az ország most már virágzik. Tavaly a GDP hatalmas mértékben, 7,1 százalékkal nőtt. A bérek folyamatosan emelkednek, az ingatlanárak robbanásszerűen nőnek.

A magyar gazdaság legnagyobb problémája a munkaerőhiány. Ezt állandóan tapasztalom. Ha vízvezeték-szerelőre vagy villanyszerelőre van szükségem Budapesten, mert elromlott a zuhanyzó vagy a kerti világítás, egy tucat cégen megyek keresztül. Örülök, amikor valaki végre azt mondja: “Oké, két hónap múlva jövünk”.

A gazdasági fellendülésnél is jobban erősítette a magyarok új önbizalmát Orbán Viktor migrációs politikája. Amikor 2015-ben kerítéssel zárták le a balkáni útvonalat, az EU számára embertelen bűnözői rendszer volt.

A magyarok ma már biztosak abban, hogy ezzel megmentették Európát. Azóta szellemi vezető nemzetként tekintenek magukra. Azt mondják, hogy a helyes cselekedethez nem szabad visszariadni az durva konfliktusoktól.

Megerősíthetem, hogy a magyarok valóban egy olyan faj, amely szereti a konfliktusokat, a mindennapi élettől a nagypolitikáig. Ezt itt minden nap megtapasztalom. Ha indexeléssel megpróbálok csatlakozni egy mozgó kocsisorhoz, ezt a területi támadást vad dudálással és fenyegető gesztusokkal fogadják. A pénztárnál való sorban állás szintén a gerillaháború más eszközökkel történő folytatása.

A mese az irányított médiáról

Hasonlóan forró a helyzet a médiában is, amit természetesen médiakolumnista érdeklődéssel követek. Folyamatosan azt olvasom az újságjainkban, hogy Orbán Viktor ellenőrzése alá vonta a médiát. Nem is értem, ki találta ki ezt a mesét. Éppen az ellenkezője igaz, ahogyan azt a közelmúltban a választási kampányban is láthattuk.

Gyakorlatilag a magyarországi nagy médiumok mindegyike Orbánnal szemben kritikus, sőt ellenséges. Az RTL, az ország legnagyobb televíziós csatornája nagyon kritikus a kormánnyal szemben.

A Ringier lapja, a Blikk, az ország legnagyobb bulvárlapja is Orbán-ellenes. A legnagyobb klasszikus napilap, a Népszava, valamint a legnagyobb hírmagazin, a HVG minden ágyúból Orbán ellen tüzel. A legnagyobb magyar hírportál, a 24.hu ízig-vérig gyűlöli őt.

Természetesen Orbánnak is megvannak az újságírócsapatai. Elsősorban a regionális lapok és rádiók, ahol mintegy ötven médiaház fogott össze, hogy Orbán-blokkot alkosson. A Fidesz itt vidéken kapja a szavazatokat. A médiában a hangnem ugyanolyan közvetlen, mint a politikában.

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

2 válasz

  1. Felhivtam fiaim figyelmét erre a cikkre, mert egyedülàllo és igen jol megirt! Ök ott születtek, ott élnek, de az egyoldalu, hamis tàjékozodàs miatt sokszor nem értenek engem, aki 42 év utàn képes voltam hazatérni szülöhazàmba. Hàla és köszönet Herr Zimmermann-nak, hogy a fösodorral ellentétben képes volt pozitiv véleményét közölni. Isten àldja Csillaghegyen!

  2. Úgy érzem van egy rész a posztban, ami félrevezető és így magyarázatra szorul. “Magyarok százezrei, köztük sok akadémikus, vándoroltak ki olyan országokba, mint Németország és Nagy-Britannia. 2009-ben az Európai Központi Banknak kellett összeállítani egy segélycsomagot a gyengélkedő Magyarország számára.” Nos először is, erre a segítségre azért volt szükség mert a szocialista kormány a nyugati fősodorra, annak elméleteire támaszkodva, kis híján csődbe vitte az országot. 2010 ben viszont megtörtént a kormányváltás, az európai központi bank ki lett ebrudalva. Nem segélycsomagot, hanem hiteleket adott, ráadásul a hitelek kamatain túl, bele akart szólni Magyarország belügyeibe. Orbán Viktor elkezdett egy teljesen új politikát, ami lassan, de mostanában már látszik beérni, aminek köszönhetően tart az ország ott ahol most is van.

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához