2024.május 27.
Hella, Pelbárt, Ágoston

Németország visszavonulót fújt az atomenergia ellen vívott harcában + videó

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
11d9d434bd534cde81402cfa68b0ec60

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Németország visszavonulót fújt az atomenergia ellen vívott küzdelmében. Az eset tanulságait Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője foglalta össze.

– Hosszas kálvária után döntött a német kancellár: az eredeti tervekkel ellentétben mégsem zárják be az év végén a megmaradt nukleáris kapacitásaikat. Németország 2011-ben kezdte fokozatosan leszerelni tizenhét atomerőművét. Néhány héttel ezelőttig még úgy állt a helyzet, hogy év végéig a maradék három egységét is bezárja – emlékeztetett a közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. A program háttere, hogy a német zöldpárt a nyolcvanas évektől kitartó munkával elhitette a közvéleménnyel, hogy az atomerőművek környezetszennyezőek, veszélyesek és könnyen helyettesíthetők. A kutatások azóta megmutatták, hogy mindhárom érv hamis, Németország pedig nemzetközi rossz példává vált.

– Az adatok szerint az atomerőművek a negyedik legbiztonságosabb technológiának tekinthetők és fajlagos károsanyag-kibocsátásuk a legalacsonyabb. A kieső nukleáris blokkok helyettesíthetőségét pedig éppen a német példa cáfolta – hangsúlyozta a szakértő.

Egy amerikai kutatás becslése szerint a nukleáris leszerelés már már jóval az energiaválság előtt is évi tizenkétmilliárd dollárba került Németországnak, amely ráadásul a kieső energiát részben francia atomerőművekből tudta csak pótolni. 

– A politika olyan olyan mértékben rabul ejtette a német energiaszektort, hogy egészen a közelmúltig a magas költségek, az energiaválság és az egyre fokozódó társadalmi nyomás sem tudta irányváltásra kényszeríteni a kormányt – mondta az üzletágvezető. 

Hiába kongatták tavaly év végén a vészharangot a szakmai szervezetek, Németország mégis bezárta megmaradt erőműveinek a felét. Idén pedig a szankciók és a kibontakozó gázválság ellenére még nyáron is arról vitatkoztak a kormány tagjai, hogy mi legyen a maradék három létesítmény sorsa. 

– A gordiuszi csomót végül a kancellár vágta át, aki az erőművek üzemidejének a hosszabbításáról döntött. Olaf Scholz lépése üdvözlendő, azonban érdemes belegondolni, hogy mennyivel jobb helyzetben lenne most Európa, ha Németország tíz évvel ezelőtt egyáltalán nem kezdi el leszerelni működő kapacitásait – hívta fel rá a figyelmet Hortay Olivér.

– A német példa intő jelként szolgál valamennyi országnak: a politikát távol kell tartani az energiaellátástól. Az energetika ugyanis gyakorlati és nem ideológiai – tette végül hozzá a szakértő. 

Forrás:Magyar Nemzet, Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához